• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Nem diszkórazziákra van szükség

Szerző: Péter Sárosi | január 18, 2011

Tweet

A belügyminiszter kijátsza a drogkártyát és diszkórazziákat hirdet

Amikor egy népszerű belvárosi szórakozóhelyen kialakult tülekedésben három kislányt agyontaposnak, érthető, ha a közvélemény azonnal felelősök után kiált és az okok kivizsgálását követeli. Az is teljesen érthető, ha a köznek felelős politikusok megpróbálják kielégíteni a közvélemény ezen igényét, vizsgálatot kezdeményeznek a felelősök azonosítására és ellenőrzik a szórakozóhelyek engedélyeit, illetve a biztonsági előírások betartását. Az azonban már a politikai abszurd kategóriájába tartozik, amikor Pintér Sándor belügyminiszter a ilyen tragédia által kiváltott hullámokat meglovagolva próbálja beadni a saját diszkórazziás programját a médiának, és senki nem mutat rá, hogy kilóg a politikai lóláb.

Pintér ugyanis kiemelte a sajtótájékoztatóján, hogy a három kislány egyikének a vérében kábítószer (amfetaminszármazék) fogyasztás nyomaira bukkantak, és a helyszínen is foglaltak le kábítószer-gyanús anyagot a rendőrök. Márpedig szerinte a kábítószer is “befolyásolta, hogy a helyiségben tartózkodók nem megfelelő magatartást tanúsítottak, nem ismerték fel a veszélyt.” Angolszász nyelvterületen Pintér érvelésére a logika tudományában járatos újságírók csak annyit mondanának legyintve, hogy “red herring” (vörös hering). A red herring egy olyan retorikai vagy irodalmi módszert, taktikát jelöl, amikor valaki a valódi bűnösről, a valódi felelősről megpróbálja elterelni a közönség gyanúját. A kifejezés eredete: a vadászebek képzése során döglött bűzlő halakkal próbálták megzavarni a kutyák szaglását. Gondoljunk csak arra, amikor a krimi szerzője tudatosan tesz gyanússá szereplőket, akikről a végén kiderül, hogy ártatlanok. Pintér valószínűleg kedveli az ilyen krimiket – az ő vörös heringje pedig nem más, mint a drog, amit bűnbakként lehet odavetni a közvélemény elé, és ami hivatkozási alappá teszi ezt a tragédiát a saját politikai programjának a végrehajtásához.

Érdemes összehasonlítani Tóth Tamás budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozatát Pintérével, aki rámutatott, hogy a három lányt egyszerűen odapasszírozták a korláthoz a tülekedő emberek – a másik két lánynak egy fikarcnyival sem volt több esélye a túlélésre, mint annak a lánynak, aki előzőleg drogot fogyasztott. Szintén megalapozatlan kijelentés az, hogy a helyiségben tartózkodók esetleg a kábítószeres befolyásoltság miatt nem ismerték fel a veszélyt, vagy emiatt estek pánikba. A budapesti rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: "olyan tömeg volt, hogy ahhoz már nem kellett pánik". Egy ilyen tömegben teljesen mindegy, hogy valaki józan, ittas vagy éppen amfetamin-származékot fogyasztott: a legtöbb ember tehetetlenül sodródik az eseményekkel, hiszen mozdulásnyi – sőt, lélegzetvételnyi – hely sem marad a számára.

És egyébként is: vajon miért emeli ki Pintér a kábítószer-fogyasztást, míg egy szót sem ejt például az alkoholfogyasztásról, ami ugye még gyakoribb a szórakozóhelyeken? Vajon az alkoholos befolyásoltság kevésbé kockázatos a megfelelő helyzetfelismerési képességek szempontjából? Éppen ellenkezőleg, kevés olyan drog van, ami annyira amőba-szintre tudja lebutítani az emberi tudatot és az érzékelést, mint az alkohol (beleértve az amfetamint, ami egyébként egy stimuláns szer – tehát alapból azért fogyasztják a fiatalok, hogy ne fáradjanak el annyira az éjszakai szórakozás közben). Mégis, vajon felelőssé tehetők-e az ittas vendégek azért a tragédiáért, ami történt? Vagy másként fogalmazva a kérdést: vajon az volt-e a tragédia oka, hogy a szórakozóhelyen alkoholos italokat árusítottak? A válasz határozott nem.

Végül megtudhattuk azt is, hogy az egész drog-téma behozására csupán azért volt szükség, hogy igazolást nyerjen a jövőben Pintér kardcsörtető-rendcsináló kirakat-politikája. A belügyminiszter “összehangolt ellenőrzéseket” ígért a jövőben a szórakozóhelyeken mivel azt szeretnék, “ha a gyerekek nyugodtan elmehetnének szórakozni, és a szülők is biztonságban tudhassák őket, ne pedig kábítószer-kereskedők, és ne felelőtlen szervezők kezében”. Nagyon jól ismerjük az ilyen “összehangolt ellenőrzéseket”, szép ízes magyar nyelven diszkórazziáknak hívják őket. A rendőrség megjelenik egy szórakozóhelyen, hermetikusan lezárja a kijáratokat és válogatás nélkül gyanúsítottként kezeli az ott tartózkodó fiatalokat. Elemlámpával a szemükbe világítanak kábítószer-fogyasztás jelei után kutatva, ruházatukat átvizsgálják. Nem elég, hogy az ilyen razziákról korábban már az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az országos rendőrfőkapitány is kimondta, hogy sértik a szórakozó fiatalok alkotmányos jogait, de tudnunk kell azt is, hogy az ilyen razziák történetében egyetlen egy alkalommal sem sikerült terjesztőket előállítani! Ellenben az eljáró rendőrség több esetben visszaélt a hatalmával és súlyos jogsértéseket követett el – lásd a debreceni vagy a fóti razzia esetét, ahol ezt a Független Rendészeti Panasztestület mondta ki.

De most drog ide vagy oda, gondoljunk bele, hogy ha a rendőrség megjelenik egy túlzsúfolt szórakozóhelyen, lekapcsolja a zenét, felkapcsolja a villanyt és lezárja a kijáratokat – akkor azzal növeli vagy csökkenti a hétvégihez hasonló tömegjelenetek és tragédiák kialakulásának kockázatát? Kevés dolog tud nagyobb pánikot kelteni egy tömegben, mint egy rendőrségi razzia. Az esetleges drogkereskedőnek pedig semmi mást nem kell tennie, mint eldobnia a nála lévő drogot – ezután pedig már kizárólag fogyasztókat tud elkapni a rendőrség. Ahhoz pedig nem kell razzia, hogy fogyasztókat találjunk egy szórakozóhelyen – elég elolvasni a statisztikákat. A terjesztőhálózatokat fedett rendőrök beépítésével, megfigyeléssel és nemzetközi együttműködéssel lehet felgöngyölíteni, nem pedig razziákkal.

Az egész razziázás csupán arra jó, hogy a politikai vezetés látványos csinnadrattával elhitesse a közvéleménnyel, hogy valóban tesznek valamit a fiatalok biztonságos szórakozásáért – holott a biztonságosabb szórakozást nem a szórakozó fiatalok tömeges vegzálása garantálná, hanem az, ha maguk a szórakozóhelyek válnának biztonságosabbá! Nyugat-Európában számos komplex bűnmegelőzési, drogprevenciós és ártalomcsökkentő program működik a szórakozóhelyek, az önkormányzatok és a rendvédelem összefogásával, amelyek valóban biztonságosabbá és kulturáltabbá teszik az éjszakai életet. Zürich városa például kialakított egy biztonságos szórakozóhely brand-et, amelynek odaítéléséhez szigorú kritériumoknak kell megfelelni (a személyzet továbbképzése, prevenciós szolgáltatások beengedése, megfelelő infstrastuktúra biztosítása stb.) – a szülők így tudhatják, hová engedik el a gyereküket, a szórakozóhelynek pedig hosszú távon kifizetődővé válnak a plusszköltségek. A TASZ korábban rámutatott, hogy egyetlen hétvégi diszkórazzia költségeiből gyakran drogprevenciós programok egész évi költségvetése biztosítható lenne. Rámutattunk arra is, hogy Magyarországon a diszkórazziák mellett hiányoznak a szórakozóhelyeket biztonságosabbá tévő szisztematikus ellenőrzések, képzések és szolgáltatások. Talán ideje lenne inkább erre koncentrálni. 

Sárosi Péter

 

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter