Szakértők a szabálysértési javaslat mellett – A TASZ kampánya, benne a Társaság a Szabadságjogokért kisfilmje. A filmben a kábítószer-jelenséggel foglalkozó szakma szakértői beszélnek arról, hogy miért szükséges a jelenlegi büntető jogszabályok megváltoztatása. A film része a TASZ, a Magyar Addiktológiai Társaság és az Ártalomcsökkentők Szakmai Közhasznú Egyesülete közös kampányának.
Találatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams 🎮 Simply search for ➠ NS0-521 🠰 for free download on ➥ www.pdfvce.com 🡄 😏NS0-521 Actual Dumps
Stop the Madness! – Humor
Egy kis színes a nyolcvanas évekből. A Fehér Ház által támogatott drogellenes kampányszám.
Droghasználók a börtönben
A TASZ munkatársának előadása a börtönben terjedő droghasználatról szóló konferencián – videók!
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005.június 15 Teaház helyett roncsoló drog (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség!
Berniczky Edit Teaház helyett roncsoló drog című cikkében (Helyi Téma, 2005.június 15) több olyan állítást megfogalmazott a marihuánával és a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatban, melyek a tudományos tények ismeretében nem állják meg a helyüket. A szerző cikkében tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. Nyílván a szerző is butaságnak tartaná ha így írnék az alkoholról és az alkoholfogyasztóról: A bor zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt, rosszullétet és hányingert, légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést, légzésbénulást vagy keringési zavarból eredően halált okoz. A bor fogyasztójára másnaposság jellemző melytől kötözködővé, agresszívvá válik, gyakran verekszik és más erőszakos cselekedeteket követ el. A bor fogyasztója alkoholistává válik. A bor pszichikai és testi függést okoz, az elvonási tünetek kezdeti rosszulléttel, idegességgel, komoly nyugtalansággal, zavartsággal, remegéssel és izzadással kezdődnek, később görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk következnek, ezt váltja fel az esetek 10%-ában halálos kimenetelű delirium tremens. A bor súlyosan károsítja az emésztőrendszert, a keringési rendszert, a tüdők, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer működését, alvási zavarokat májzsugort, irreverzibilis agykárosodást, az emlékezetműködés tartós zavarát, epilepsziás rohamokat komoly koordinációs zavarokat és impotenciát okoz. A bor fogyasztójánál gyakoriak az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erősen csökkentik a szervezet védekezőképességét a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. A bor fogyasztójának kezelését a mi zsebünkből finanszírozzák.
Erre a szerző valószínűleg ezt válaszolná, hogy ezek a tünetek csak az idült alkoholistákra jellemzőek, a bort fogyasztók többsége egyáltalán nem ilyen. Szeretném felhívni rá a figyelmét, hogy a drogfogyasztókra sincs értelme általánosítani a hajléktalan heroinfüggő sztereotípiáját.
Az Ön által említett marihuána jelentős mennyiségben fogyasztva időlegesen valóban gátolhatja a spermiumok mozgását, valóban károsíthatja a tüdőt és költséges lehet. A marihuána-fogyasztók többsége ugyanakkor egyszeri kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó (1). A rendszeres marihuána-fogyasztók a kutatási eredmények fényében nem végzik „kevésbé hatékonyan a munkájukat” (2), a főiskolán nem tanulnak rosszabbul, a középiskolában nem a marihuána-használat miatt teljesítenek rosszul (3). Még az intenzív marihuána-használat sem „terheli meg annyira a pénztárcát” hogy az bűnözéshez vezetne (4). A tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (5). A cikkben megemlíti a razziákat, ahol a rendőrség „csak” fogyasztókkal találkozik. A rendőrségi adatok alapján a Társaság a Szabadságjogokért számítása szerint az elmúlt hónapokban hat razzia során összesen 199 ember ellen indítottak eljárást, az akciók során igénybe vett szakértői vizsgálatok költsége meghaladhatja a 14 millió forintot.
Ezt a mi zsebünkből finanszírozták. Anélkül, hogy bizonyítottan csökkentették volna a drogproblémát, vagy akár egyetlen dílert is elfogtak volna. Ennyi pénzből több prevenciós és ártalomcsökkentő szolgáltatást is lehetne hónapokon keresztül finanszírozni. Sajnos ezek a szolgáltatások állandó anyagi problémákkal küzdenek. Jelenleg Magyarországon nagyságrendekkel többet költünk a drogfogyasztók eredménytelen és kártékony üldözésére mint megelőzésre, ártalomcsökkentésre és terápiára.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(3) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(4) Gordon E. Kenney, Meta-Analysis of Adolescent Crime and Substance Use, 1981-1995.
(5) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
Az EU Parlament határozata a jövő drogstratégiájáról
Radikális fordulatot sürgetnek az EP képviselők.
Kannabisz és IQ újratöltve
Megdőlni látszik az elmélet, mely szerint a kamaszkori rendszeres füvezés az élet későbbi szakaszában IQ csökkenéshez vezet.
A düh: téboly vagy társadalomformáló erő?
A harag rossz tanácsadó – tartja a mondás, joggal. De vajon tényleg mindig pusztító a düh, vagy válhat építő, társadalomformáló erővé is?
Topolánszky: az alkohollal megtanult együtt halni az ország
Az első Fidesz-kormány kábítószerügyi helyettes államtitkára mond megsemmisítő kritikát a második Fidesz-kormány drogpolitikájáról a TASZ filmjén. (+ a konferencia összes előadása)
A Pályázat nyertesei
A poszter- és videópályázatunk legjobb darabjai
Felhívás Bayer István Díj és a Veres Ilona Díj jelölésére
Mivel a járvány miatt a legutóbbi Magyar Addiktológiai Kongresszus elmaradt, az immár hagyományos szakmai díjak kiosztására is csak idén októberben kerül majd sor az újabb kongresszuson. Az eddigi jelölések érvényesek – de augusztus 15-ig lehet újabb jelöléseket is leadni.