Fő tartalom átugrása

2005. június 27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság (a Drogriporter.hu levele)

Tisztelt Szerkesztőség,
 
Szalay Zoltán "Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság" című cikkével kapcsolatban (2005.06.27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal) a következőket szeretnénk megjegyezni:
A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, holott a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a megfelelő differenciálás a különböző illegális vagy legális szerek hatásait és potenciális veszélyeit illetően.
Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak.
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi. Ezek az emberek, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. Magyarországon valamennyi rendelkezésre álló kutatási eredmény azt mutatja, hogy a drogot próbáló, iskolában tanuló fiatalok többsége első sorban próbálkozó vagy alkalmi fogyasztó[1]. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[2]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik „függővé” a szertől. Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák[3].
Tévesen állítja a cikk, hogy a marihuána hatóanyaga, a THC „örökre a szervezetben maradna”. A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – valóban késleltetik kilépését a zsírsejtekből.  A mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő vizsgálatok során a kutatók azt találták, hogy a marihuána hatásai egy-két órával a használat után teljesen megszűntek[4]. Ha az emberek gyakrabban fogyasztanak marihuánát, a vérben és az agyban magasabb lesz a THC szint. A korábban fogyasztott, a zsírsejtek által a véráramba kibocsátott kis mennyiségű THC azonban még akkor sem járul hozzá eredményesen a hatás szintjének emelkedéséhez.
A tudományos vizsgálatok fényében félrevezető az az állítás, miszerint „ha marihuánás cigarettából napi 4–5 szálat szív el valaki, ez a súlyos, sokszor halálos betegség akár már 2–3 hónap alatt is létrejöhet”. A krónikus erős marihuána-fogyasztás valóban a dohányzáshoz hasonló légzési problémákat okozhat, és a tüdőrák kialakulásának rizikóját hordozza magában. A marihuána és a dohányzás rákkeltő hatásának összehasonlítása azért nehéz, mert jelentős eltérések vannak mind a cigaretta márkák, mind pedig az egyénileg elkészített füves cigaretták között. Ha mégis megpróbálkozunk az összehasonlítással, azt mondhatjuk, hogy egy cigarettához képest a marihuánás cigaretta négyszer annyi kátrányt tartalmazhat, de még egy napi szinten használó marihuána szívó is sokkal kevesebbet fogyaszt belőle, mint egy cigarettázó ember. A felmérések szerint a marihuánát napi szinten fogyasztóknak is mindössze 15%-a marad rendszeres fogyasztó húszas évei végére[5], a dohányzás esetében a leszokási arány jelentősen rosszabb.
A hatékony prevenció alapja a hiteles tájékoztatás. A különböző szerek differenciálatlan bemutatásával, a veszélyek eltúlzásával azt érjük csak el, hogy a drogokat fogyasztó fiatalok a valódi veszélyekre vonatkozó információkat ugyanúgy elutasítják majd, mint az elrettentő célzatú túlzásokat és féligazságokat.
 
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,

 
Takács István Gábor

Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.
tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755
 
Források:


[3] Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).

[4] Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986). In.: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997

 |  admin
Tisztelt Szerkesztőség,
 
Szalay Zoltán "Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság" című cikkével kapcsolatban (2005.06.27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal) a következőket szeretnénk megjegyezni:
A cikkben Kocsis Irén Mária r. alezredes sematikus és leegyszerűsítő módon ábrázolja a kábítószereket, holott a hiteles tájékoztatáshoz elengedhetetlen a megfelelő differenciálás a különböző illegális vagy legális szerek hatásait és potenciális veszélyeit illetően.
Tévesen általánosítja az intenzív drogfogyasztó sztereotípiáját minden illegális pszichoaktív szert fogyasztó emberre, az intenzív és problémás drogfogyasztással járó ártalmakat pedig a marihuána fogyasztására általában. A cikkben a drogozásra utaló jelek bemutatásakor szinte minden olyan sztereotípiát leírnak, amelyek még mindig igen közkeletűek, de szerencsére a drogfogyasztók legnagyobb hányadára egyáltalán nem igazak.
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi. Ezek az emberek, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. Magyarországon valamennyi rendelkezésre álló kutatási eredmény azt mutatja, hogy a drogot próbáló, iskolában tanuló fiatalok többsége első sorban próbálkozó vagy alkalmi fogyasztó[1]. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[2]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik „függővé” a szertől. Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák[3].
Tévesen állítja a cikk, hogy a marihuána hatóanyaga, a THC „örökre a szervezetben maradna”. A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – valóban késleltetik kilépését a zsírsejtekből.  A mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő vizsgálatok során a kutatók azt találták, hogy a marihuána hatásai egy-két órával a használat után teljesen megszűntek[4]. Ha az emberek gyakrabban fogyasztanak marihuánát, a vérben és az agyban magasabb lesz a THC szint. A korábban fogyasztott, a zsírsejtek által a véráramba kibocsátott kis mennyiségű THC azonban még akkor sem járul hozzá eredményesen a hatás szintjének emelkedéséhez.
A tudományos vizsgálatok fényében félrevezető az az állítás, miszerint „ha marihuánás cigarettából napi 4–5 szálat szív el valaki, ez a súlyos, sokszor halálos betegség akár már 2–3 hónap alatt is létrejöhet”. A krónikus erős marihuána-fogyasztás valóban a dohányzáshoz hasonló légzési problémákat okozhat, és a tüdőrák kialakulásának rizikóját hordozza magában. A marihuána és a dohányzás rákkeltő hatásának összehasonlítása azért nehéz, mert jelentős eltérések vannak mind a cigaretta márkák, mind pedig az egyénileg elkészített füves cigaretták között. Ha mégis megpróbálkozunk az összehasonlítással, azt mondhatjuk, hogy egy cigarettához képest a marihuánás cigaretta négyszer annyi kátrányt tartalmazhat, de még egy napi szinten használó marihuána szívó is sokkal kevesebbet fogyaszt belőle, mint egy cigarettázó ember. A felmérések szerint a marihuánát napi szinten fogyasztóknak is mindössze 15%-a marad rendszeres fogyasztó húszas évei végére[5], a dohányzás esetében a leszokási arány jelentősen rosszabb.
A hatékony prevenció alapja a hiteles tájékoztatás. A különböző szerek differenciálatlan bemutatásával, a veszélyek eltúlzásával azt érjük csak el, hogy a drogokat fogyasztó fiatalok a valódi veszélyekre vonatkozó információkat ugyanúgy elutasítják majd, mint az elrettentő célzatú túlzásokat és féligazságokat.
 
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.

 
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,

 
Takács István Gábor

Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.
tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755
 
Források:


[3] Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).

[4] Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986). In.: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©