Tisztelt Szerkesztőség,
A Kékfény 2005. június 27.-ei adásával kapcsolatban a következő tényekre szeretném felhívni a figyelmüket:
A műsorban elhangzott hogy a metadon ambulanciákon a gyógyszert a kellő kapacitás hiányában az orvosok kényszerűségből adják ki több napra is. Ez az állítás nem teljesen fedi a valóságot és félreértésre ad okot. Igaz hogy a fenntartó metadon kezelés kapacitása jócskán alulmúlja az igényeket, és tény hogy a metadonnak van feketepiaca. A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.
Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.
Az orvosok nem kényszerűségből adják ki az egyheti metadon adagot. Az alapvető és szigorú feltételek megléte esetén a fenntartó kezelésben részesülő egyén, egy hónap után maximum 10 napi depridol adagot hazavihet. Ez jelentősen megkönnyíti a metadon használó életét, leginkább azért, mert nálunk az anyagi és erőforrásbeli feltételek nem teszik lehetővé hogy a napi metadon adagot az ambulancián munkaidőn kívül kaphassa meg a kliens. Hosszútávon a fenntartó kezelés sikerességének, a reszocializációnak záloga, hogy a kezelésben való részvétel ne akadályozza a munkavégzést vagy iskolába járást, vagyis a megbízható kliens hazavihesse a metadon adagját.
A műsorban Keller Éva, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója három esetet említ amikor „…Ecstasy tabletta elfogyasztása után olyan súlyos fokú agyelváltozása lett, ami halálhoz vezetett…”. Az MDMA tartalmú tabletta rekreációs adagja a tudományos vizsgálatok szerint nem okoz agykárosodást (1). Hosszú távú nagy mennyiségű MDMA szedése esetén a vizsgálatok enyhe változást mutattak ki az agy szerotonin rendszerében, de arra hogy ez komolyabban károsítaná a viselkedési és gondolkodási képességeket, a mai napig nincsen meggyőző tudományos bizonyíték (1). Az MDMA fogyasztása önmagában nem vezet sem lázhoz, sem halálhoz, csakis bizonyos kedvezőtlen körülmények fennállása (pl. rossz szellőzésű, forró helyszín, elégtelen vagy túlzott folyadékbevitel) illetve bizonyos gyógyszerkombinációk (pl. antidepresszánsok használata) esetén. Az európai Ecstasy használók körében a halálozási arány (1:3,4 millió) alacsonyabb, mint a síelők vagy az ejtőernyőzők (Angliában 1:825000) körében, a kockázatokat a média jócskán eltúlozza. (2)
Az Ecstasyval kapcsolatban pontosan mutatja be a műsor hogy a legnagyobb veszélyforrása az, ha a tablettába az illegális drogpiac kiszámíthatatlansága miatt nem MDMA (3,4-metilén-dioxi-metamfetamin), hanem valamilyen más veszélyes anyag kerül. Ezt a kockázatot egy egyszerű eljárással, tablettateszteléssel lehetne minimalizálni. Nem attól használnának ecstasyt az emberek hogy van lehetőség tesztelésre, de használnak ecstasyt és ha lehetne tesztelni a tartalmát részben megelőzhetőek lennének a balesetek is.
A balesetek többsége a szer kiszámíthatatlansága mellett leginkább a megfelelő információk vagy körülmények hiányából fakad. Természetesen nagyon fontos felhívni a fiatalság figyelmét az ecstasy-használat valódi veszélyeire, ugyanakkor a használat elterjedtsége azt mutatja hogy csupán a „mondj nemet” típusú kommunikáció hatástalan, az elrettentő féligazságok pedig csak növelik a tájékozatlanságból eredő veszélyeket. Ha valóban a fiatalok biztonságát és védelmét tartjuk szem előtt, a valódi veszélyek hangsúlyozása mellett legalább ekkora szerepet kellene hogy kapjon a szórakozóhelyek üzemeltetőinek felelőssége is. A gyakorlatban elsősorban a zsúfolt szórakozóhelyeken fordulnak elő balesetek (túlhevülés vagy kiszáradás), ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hideg ivóvíz, szellőztetés, pihenő szoba (ún. chill out room). Egy szórakozóhely vezetése gyakorlatilag nem tudja megakadályozni hogy programjukon drogot fogyasszanak, de tudna tenni azért hogy a baleseteket megelőzzék. Sajnos a hazai diszkók nagy részében haszonszerzés céljából még mindig meleg víz van a mosdókban, az ásványvíz drágább mint az alkohol, és pihenőhelyiségek sem állnak rendelkezésre, az ártalomcsökkentést végző, információt, vitamint és ingyenes vizet nyújtó partiszervíz szolgálatokat pedig sok szórakozóhely egyszerűen nem engedi jelen lenni. A szórakozó fiatalok biztonságára az ő védelmükben a szórakozóhelyeken bevezetett szabályok, a megbízható ártalomcsökkentő információk illetve a megkereső-segítő szolgáltatások bevezetése jelenthet garanciát, nem pedig az értelmetlen és költséges diszkórazziák vagy az elrettentő féligazságok.
A műsor azt az üzenetet közvetítette, hogy „valószínűleg nagyon sok olyan eset van” amelyeknél a halálesetekben szerepet játszottak ugyan a kábítószerek, de ez nem derül ki és nem kerül nyilvántartásba. Elképzelhető hogy vannak esetek amikor a halálozás hátterében nem felderített kábítószer-fogyasztás áll, de adatok híján spekulációba bocsátkozni, és jelentőségéről megalapozatlanul eltúlzó kijelentéseket tenni meglehetősen félrevezető. Csakúgy, mint az Ecstasy közlekedési balesetekben játszott szerepének felnagyítása. Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”. A közúti balesetekben leginkább szerepet játszó drog az alkohol.
Az intravénás drogfogyasztás a vér útján terjedő fertőzések valóban jelentős rizikóját hordozza magában. Igaz az is, hogy a fertőzött tűvel elkapott Hepatitis C és HIV vírus halálos lehet. A műsorban is csak hátrányai alapján bemutatott fenntartó metadon kezelés a tűcsere mellett a megelőzésnek pont a leghatékonyabb módszere.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorban elhangzottak kritikája felkerül a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(1) Julie Holland (szerk.), Ecstasy : The Complete Guide : A Comprehensive Look at the Risks and Benefits of MDMA. Rochester, VT: Inner Traditions International, 2001.
(2) Demetrovics Zsolt, „Drogok és mítoszok,” Népszabadság 2003 szeptember 29.
Ajánlott magyar nyelvű irodalom:
Ujváry István: Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája, In: Psychiat. Hung., 2000. 15 (6): 641-687. (forrás: www.daath.hu)
