Újabb szintetikus fűfajtákat vesznek tiltólistára Magyarországon – folytatódik a sziszifuszi küzdelem a dizájner drogok ellen
A sajtó a héten beszámolt arról, hogy négy új dizájner drogot tiltanak be a hatóságok Magyarországon. A hírek arról nem szóltak, hogy vajon milyen hatóság döntött a szerek ellenőrzésbe vételéről, és hogy vajon milyen listára kerülnek fel ezek, milyen eljárás részeként. Megkérdeztük hát a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) titkárságát, és választ is kaptunk Téglássy Kristóftól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúsági főosztályvezetőtől. Négy olyan szintetikus kannabinoidról van szó, amelyeket különféle címkékkel (pl. füstölő) hoznak forgalomba, és amelyek egyike sem tartozik az áprilisban bevezetett C-listás szerekhez – ami az előzetes kormány-várakozások ellenére egyáltalán nem szüntette meg a dizájner drogok forgalmazását.
A négy betiltásra váró szer
|
(1-pentyl-1H-indol-3-yl)-(2, 2, 3, 3-tetramethyl-cyclopropyl) Egyéb elnevezés(ek): UR-144 |
|
[1-(5-fluoropentyl)-1H-indol- Egyéb elnevezés(ek): 5FUR-144 (XLR11) |
|
N-(1-adamantyl)-1-(5- Egyéb elnevezés(ek): STS-135 |
|
N-(1-adamantyl)-1-pentyl-1H- Egyéb elnevezés(ek): AKB 48 |
A levélből megtudhattuk, hogy az új szereket a 66/2012. (IV.2.) kormányrendelet alapján az Országos Addiktológiai Centrum javaslatára adják hozzá a C-listához – itt három évig szerepelnek majd, ezalatt az OAC elvégzi a kockázatelemzésüket, ezután pedig a parlament dönteni fog arról, hogy vajon kábítószerré nyilvánítsák őket vagy sem. Addig is a forgalmazásukat, az országból való ki- és behozatalukat a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – a megszerzés, a tartás és a fogyasztás azonban önmagában nem minősül bűncselekménynek. A külföldről való rendelés azonban már bűncselekmény.
Megkérdeztük a minisztériumtól azt is, hogy vajon az OAC fel van-e készülve ezeknek a szereknek a kockázatértékelésére – hiszen egy komoly tudományos elemzéshez vizsgálatokra, szakértőkre van szükség, míg tudomásunk szerint az OAC-nál jelenleg mindössze két munkatárs dolgozik, akik más ügyekkel is le vannak terhelve. A szűkszavú válaszból a kapacitás-problémák nem derültek ki: “Az OAC a hivatkozott Korm. rendelet 27. § (6)-(10) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján, és az ugyanott meghatározott intézmények bevonásával, szakértői munkacsoport működtetésével végzi a kockázatértékelési feladatot.” Kérdés, hogy egy év múlva ezekről a szerekről vajon mennyivel leszünk majd okosabbak, mint most. És kérdés, hogy vajon a forgalmazók milyen szereket dobnak a piacra, miután ezeket a szereket felvették a C-listára.
Megkérdeztük azt is, hogy vajon az új szerekkel kapcsolatos döntésekben eddig tanácsot adó, a C-listáról szóló javaslatot is kidolgozó Kábítószer Listák Szakbizottsága működni fog-e a jövőben – erre azt a dodonai választ kaptuk, hogy erre a jövőben is lehetőség nyílik. Tény, hogy a szakbizottság már hónapok óta nem került összehívásra, tehát a gyakorlatban nem működik.
Sárosi Péter
