A kokain és a heroin fogyasztói árai az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkentek – európai kutatók szerint a globalizáció a ludas.
A kokain és a heroin fogyasztói árai az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkentek – európai kutatók szerint a globalizáció a ludas.
1990 óta a kokain és a heroin fogyasztói árai drámaian (50-80%-al) zuhantak: míg 1990-ben az EU-ban majdnem 200 dollárt kellett fizetni egyetlen gramm kokainért, manapság kevesebb, mint 100 dollárt. Az USA-ban 1990-ben majdnem 300 dollárt kértek el egy gramm kokainért, jelenleg pedig alig több mint 100 dollárba kerül ugyanez. A heroin fogyasztói ára az USA-ban 1990 körül 400 és 450 dollár között mozgott grammonként, napjainkban pedig 100 és 150 dollárt kérnek érte az utcán. Az EU-ban a heroin fogyasztói ára 250 dollárról 100 dollár alá esett. Hogyan lehetséges ez? Erre a kérdésre próbált választ keresni egy portugál és egy holland közgazdász, akik „Globalizáció és az illegális drogok árzuhanása” c. tanulmányukban tették közzé következtetéseiket.
A kokain és a heroin fogyasztói árainak alakulása 1990 és 2005 között
Mind a kokain, mind a heroin előállítása viszonylag olcsó folyamat: az előbbit a koka-cserje leveléből, az utóbbit a mák gubójából vonják ki. Becslések szerint az előállítási költségek a kokain esetében a fogyasztói árnak mindössze 1%-át (!) teszik ki. Az előállítási ár és a fogyasztói ár közötti ún. intermediációs rés tehát a kokain esetében akár 99%-os is lehet! Ennek egyértelműen az illegalitás az oka: a drogkereskedők kockázati prémiumot számolnak fel maguknak. Az intermediációs folyamat (tehát a szállítás, tárolás és forgalmazás) költségeinek csökkenése a kockázati prémium csökkenéséhez vezet, hiszen a drogkereskedők is versenyben állnak egymással. A kutatók szerint ez az oka annak, hogy a kokain és a heroin fogyasztói árai csökkentek: a globalizáció folytán a drogkereskedők egyre hatékonyabb logisztikai rendszereket, információs technológiákat vetnek be, amelyek lenyomják az árrést. A globális munkaerőpiac változásai szintén az árcsökkentést segítették elő: az olcsó munkaerő globális migrációja a fejlődő világból a fejlett világ felé gyakorlatilag kifogyhatatlan utánpótlást teremtett a mindenre elszánt futárokból és csempészekből. Ezt jelzi az is, hogy a droglefoglalási adatok mindeközben ugrásszerűen növekedtek világszerte, ez mégsem volt képes megállítani vagy lassítani a drogok beáramlását a fejlett világba.
Az ópium és kokain lefoglalási adatainak alakulása a világon
A drogok árának csökkenése nem egyedülálló jelenség: a globalizáció általános csökkenéshez vezetett más termékek áraiban is. Az IMF 2005-ben úgy becsülte, hogy a globalizáció évente 1%-al csökkentette az inflációt a világon, a fogyasztói árak 15 év alatt mintegy 20%-ot csökkentek. A legális piac világában a csökkenés persze jóval csekélyebb volt, mint az illegális drogpiacon. A közgazdászok szerint a kormányok által folytatott kínálatcsökkentő politikai eszközök gyakorlatilag hatástalanok maradtak, mivel fő céljukat – hogy az illegális drogokat kevésbé hozzáférhetővé és drágábbá tegyék – nem voltak képesek beteljesíteni. Sőt, a kínálatcsökkentő politika paradox módon éppen ellenkező hatást ér el: egyre kockázatosabbá teszi a drogbizniszt, ezáltal az egyre vonzóbbá válik az alvilági üzletemberek számára.
Sárosi Péter
