Az ellenzék a kormány egyetért abban, hogy jó a jelenlegi büntetőjogi szabályozás – derült ki az eseti bizottság ülésén
Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának keddi (szeptember 23.) ülésén Gönczöl Katalin államtitkár ismertette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) álláspontját a büntetőjogi szabályozással kapcsolatban. Az IRM szerint a jelenlegi szabályozás “megfelelő differenciálást tesz lehetővé az egyes elkövetői magatartások között, ezért sem jog-, sem kriminálpolitikai indokból nem szükséges a kábítószerrel visszaéléshez kapcsolódó rendelkezések módosítása.” Gönczöl hangsúlyozta, hogy a kormány a büntetőjogot ultima ratio-nak (végső eszköz) tekinti, illetve életszerű szabályozásra törekszik, kifejezte reményét, hogy a jövőben a kábítószer-probléma és az alkoholprobléma kezelése összehangoltan fog működni. Az IRM szerint “a büntetőpolitika revíziójára akkor érdemes visszatérni, ha ismertté válik a kábítószer-problémában alkalmazott kezelési és megelőzési intézkedések hatékonysága (költséghatékonyság is).” Gönczöl Katalin javasolta, hogy a bizottság kérje fel a Legfőbb Ügyészséget, hogy végezze el ezt a hatásvizsgálatot. Az ülésen a bizottság SZDSZ-es tagja, Gusztos Péter, és az MDF-es tagja, Pettkó András nem vett részt – így az ő véleményüket nem ismerhettük meg. Az ellenzéki képviselők közül Spiák Ibolya, a kormánypárti képviselők közül pedig Halmai Gáborné egyetértéséről biztosította a minisztériumot, és szintén fontosnak és jónak nevezte az elterelés intézményrendszerét. A szakértők közül Erdős Eszter (a ráckeresztúri rehabilitációs otthon igazgatója) szerint a dekriminalizáció már megvalósult, hiszen egyetlen fogyasztót sem ítélnek börtönre, az elterelés pedig alapvetően jó, a problémákat az okozza, ha csak “pecsétgyárként” használják. Szomor Katalin (a szcientológusok által alapított Drogmentes Maraton Mozgalom tanácsadója) elmondta, hogy a kevésbé problémás, fiatal droghasználók kvázi-kényszerkezelése is igazolható, ugyanis ez még időben megmentheti őket attól, hogy drogfüggővé váljanak.
A jelenlévők közül csak a TASZ drogpolitikai programvezetője kritizálta a tárca álláspontját, mivel szerinte a jelenlegi szabályozás nem végső eszközként, hanem szükségtelenül és aránytalanul alkalmazza a büntetőjogot a drogfogyasztókkal szemben, így minden, csak nem életszerű. Az alkohol- és kábítószer-politika között lényegi különbség, hogy az alkoholfogyasztót az állam nem bünteti, míg a kábítószer-fogyasztókat igen – a büntetőeljárások nagy része fogyasztók ellen indul, az elterelésben részt vevők több mint 90%-a pedig alkalmi droghasználó, aki nem szorul kényszerkezelésre, ellenben a drogfüggők önkéntes alapon gyakran nehezen jutnak ellátásba. Az elterelésről készültek és készülnek hatásvizsgálatok, így például a Nemzeti Drog Fókuszpont jelentése is közli egy vizsgálat eredményeit (lásd itt), amely szerint az elterelésben részt vevő fiatalok többsége szerint az szükségtelen és haszontalan. Hasonló eredményekre jutottak Rácz József és munkatársai, akik a Kék Pont Drogambulancia kezelési adatait vizsgálták meg. Vannak ezenkívül olyan jogalkalmazási problémák, anomáliák is, amelyek miatt a büntetőjogi szabályozás egyébként is módosításra szorul – így például az összegzés problémája. Ráadásul egy törvénytervezet is készült (amelyet a tárca rendelt meg, de nem került tárcaközi körözésre) Frech Ágnes bírónő tollából, ez számos jelenlegi problémára megnyugtató megoldást tudna nyújtani – azonban ennek szakmai és politikai vitája elmaradt. A bizottság azonban elutasította azt a kérést, hogy Frech Ágnes személyesen is bemutathassa az általa javasolt szabályozást, az elnök szerint ugyanis erre csak akkor kerülhet sor, ha a kérdés “időszerűvé” válik. Az elterelés hatékonyságvizsgálatának szükségességével azonban mindenki egyetértett.
Az ülés hátralévő részében megvitatásra került a nemzeti drogstratégiánk (2000-2009) értékelésének kérdése, illetve az új drogstratégia kidolgozásának menete. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium koncepciója szerint 2009. márciusig elvégzik a jelenlegi drogstratégia evaluációját, 2009 májusáig a kormány elé kerül az új nemzeti drogstratégia alapkoncepciója, valamint az értékelésről készített beszámoló. 2009. augusztusig lezajlik a társadalmi vita, majd szeptemberben a részletes stratégiai dokumentumot közigazgatási egyeztetésre bocsátják, amely októberben kerül az Országgyűlés elé, 2010 júniusáig pedig a stratégiához kapcsolódó cselekvési tervet kormányhatározat formájában rögzítik. Az evaluációt tematikus szakértői bizottságok folytatják le, akik megvizsgálják a célkitűzések megvalósításának konkrét eredményeit. Az NDI igazgatóasszonya, Felvinczi Katalin a felmerülő kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nincsenek elegendő forrásaik ahhoz, hogy újabb kutatásokat finanszírozzanak, vagy hogy külső evaluátort vonjanak be (mint az történt a stratégia félutas vizsgálatánál, amikor a hollandiai Trimbos Intézet vizsgálta a nemzeti drogstratégiánk megvalósítását). A szociális tárca ezenkívül beszámolt az általa folytatott nemzetközi tevékenységekről is: a magyar kormány is részt vesz például az 1998-as UNGASS által meghatározott 10 éves célok megvalósulásának értékelésében.
Sárosi Péter
