A helyi sajtó is megírta, hogy a mosonmagyaróvári rendőrök a városi kórházból kaptak bejelentést egy 16 éves középiskolásról, aki kábítószer-fogyasztása miatt rosszul lett. A TASZ levélben hívta fel a kórház vezetőségének figyelmét arra, hogy ezzel egy kórházi alkalmazott megsértette az orvosi titoktartás törvényben meghatározott szabályait.
A levél szövege:
Tisztelt Igazgató Úr!
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu-n 2014. január 24-n közzétett közleményében arról számolt be, hogy mosonmagyaróvári rendőrök a városi kórházból egy fiatalkorú eszméletvesztéséről kaptak bejelentést. A nyomozók megállapították, hogy a 16 éves középiskolás rosszulléte drogfogyasztás következménye volt, amit drog-gyorsteszt is megerősített. A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a 16 éves fiatalember ellen kábítószer birtoklása vétsége elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárást indított.
A közlemény alapján arra következtettünk, hogy a kórház, vagy valamely dolgozója a bejelentéssel megsértette az orvosi titoktartás törvény szerinti szabályait.
Az egészségügy adatkezelését szabályozó törvények (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a továbbiakban Eütv. és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény, a továbbiakban Eüak.) szerint a betegnek joga van az orvosi titoktartáshoz. Jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (amit a törvény együtt orvosi titoknak hív) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Az egészségügyi adatokat hozzájárulás hiányában is közölni kell, amennyiben ezt törvény elrendeli, vagy ha mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. (Eütv. 25. §) A beteg orvosi titoktartáshoz való joga az egészségügyi dolgozók oldalán titoktartási kötelezettségként jelentkezik. E személyeket minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomásukra jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerték meg. (Eütv. 135. §)
Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor a törvény két esetben írja elő az ellátó számára, hogy az érintett személyazonosító adatait is tartalmazó bejelentést tegyen az ellátóhálózaton kívüli szervnek. Az egyik ilyen eset, ha az érintett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye; ebben az esetben a rendőrséghez kell fordulni. A másik eset pedig az, ha a kiskorú érintettről van szó, és feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, vagy a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást az ellátást végző egészségügyi szolgáltató; ilyenkor az illetékes gyermekjóléti szolgálatot kell értesíteni. A törvény szerint e két esetben nem szükséges az adattovábbításhoz az érintett (illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult) beleegyezése. (Eüak. 24. §) Ha viszont ilyen kivétel nem érvényesül, a főszabály alkalmazandó, vagyis a beteg adatait titokban kell tartani.
A rendőrségi közleményben megjelentek alapján nem látszik valószínűnek, hogy a tizenhat éves érintett bántalmazásának vagy elhanyagolásának gyanúja merült volna fel, ezt támasztja alá az is, hogy a rendőrség nem a gondozására kötelezettel, hanem az érintettel szemben indított büntetőeljárást. Így tehát – a nyilvánosságra kerültek alapján – alappal következtetünk arra, hogy a törvényi feltételek hiányában, ezért jogsértően történt a bejelentés.
A mentők hasonló titoksértései miatt az adatvédelmi biztos 1998. február 27-én kelt ajánlásában leszögezte, hogy a mentőszervezet feladata a gyógyítás, nem pedig a feljelentés. Nem tartozik a mentőszolgálat feladatkörébe a segítségért hozzá fordulók címének bűncselekményi helyszínné minősítése, különösen nem egy telefonhívás alapján, a kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja nem származhat a mentőszolgálattól. Az országos mentőszolgálat nem hatóság, hanem a mentésügy országos intézménye. Az adatvédelmi biztos is rámutatott arra, hogy az egészségügyi törvény az orvosok és az egészségügyi dolgozók számára titoktartási kötelezettséget ír elő. Tehát az az egészségügyi dolgozó, aki jogosulatlanul továbbítja a beteg adatait a rendőrség felé, megsérti az orvosi titoktartás és a különleges adatok kezelésének szabályait. A TASZ kérésére az OMSZ Főigazgatója 2005. május 24-én arra utasította a munkatársait, hogy az ombudsmani állásfoglalásnak megfelelően járjanak el.
Ugyan az adatvédelmi biztos ajánlásának címzettjei a mentők voltak, megállapításai és következtetései az egészségügyi ellátóhálózat más részeire, így egy városi kórházra is érvényesek. A titoktartási kötelezettség megsértése nemcsak törvénysértő volta miatt elfogadhatatlan, hanem azért is, mert az orvos és a beteg közötti bizalmi viszonyt érinti: a drogfogyasztókat elriaszthatja attól, hogy szükség esetén orvosi segítséget kérjenek, ezzel életük feleslegesen lehet nagyobb veszélynek kitéve.
Mindezek alapján kérjük, hogy vizsgálja felül az Ön által vezetett intézmény adattovábbítási gyakorlatát, illetve vizsgálja meg a konkrét eset körülményeit és törvényes voltát, és tegye meg a szükséges vezetői intézkedéseket. Kérjük, hogy megállapításairól és megtett intézkedéseiről tájékoztasson bennünket is.
Budapest, 2014. február 2.
Üdvözlettel:
|
Sárosi Péter drogpolitikai programvezető |
Szabó Máté Dániel szakmai igazgató |
