A drogháború mindennapjai Mexikóban élő magyarok szemével
Már mi sem tudjuk számon tartani, hogy hány alkalommal foglalkoztunk a mexikói drogkartellek egymással és a hadsereggel folytatott, lassan 40 ezer áldozatot követelő összecsapásaival.
A most ajánlott két cikk sajátossága, hogy alaposságuk mellett Mexikóban élő magyarokat – többek között e sorok íróját – interjúvolt meg, hogy belülről, hazai szemüvegen keresztül nyújtson betekintést Monterrey és Mexikóváros mindennapjaiba.
Az első írásban Ballai Vince röviden bemutatja, hogy Felipe Calderón elnök bő négy évvel ezelőtti, drogkartellekhez intézett hadüzenete hogyan eredményezte a többség által mára kilátástalannak ítélt összecsapásokat, majd egy, az észak-mexikói Monterreyben élő magyar nő tapasztalatain keresztül alkothatunk képet a mindennapi életben bekövetkezett megdöbbentő változásokról. A halál állandó közelsége, emberrablás, megfélemlítés, zsarolás, védelmi pénz szedése, korrupció – röviden így lehetne summázni Mexikó leggazdagabb, és nem is olyan rég még egész Latin-Amerika egyik legbiztonságosabbjának tartott városának újonnan megjelent karakterisztikáit.
Az egy hónappal később megjelent cikk azt az oldalt szólaltatja meg, amely szerint a mindennapos tevékenységek során még Mexikóban sem szükségszerű a drogháború brutális eseményeivel való állandó szembesülés. Illetve bizonyos értelemben mégis…
Az első interjúalany szintén Monterreyből tudósítva mondja el, hogy a megfelelő szabályokat betartva és a mindennapos borzalmakról szóló híreket részben tudatosan kizárva Nuevo León állam központja még mindig lakható.
Mexikóvárosból pedig már egyértelműen kedvezőbb visszajelzések érkeztek. Ezúton hozzáfűzném saját beszámolómhoz, hogy a rendőrök megpróbáltatásokkal teli életét bemutató szappanopera születését nem nevezném „pozitív irányba ható kezdeményezésnek” – a jelenség mögött inkább a kormány lépéskényszere áll, hogy valahogyan megpróbálja magyarázni vállalhatatlan bizonyítványát (a témáról bővebben lásd ezt a cikkünket). Az erőszakellenes tüntetések pedig olyannyira nem mentesek a kormányellenes felhangoktól, hogy a felvonulók egyetlen megoldásként gyakorlatilag a jelenlegi garnitúra távozását tudják elképzelni. A tüntetők elszántságát jelzi, hogy a mexikóvárosi Kormányzati Hivatal épülete előtti főtéren már hónapok óta sátraznak kormányellenes csoportok, akik kitartóan követelik az elnök lemondását. Rossz nyelvek szerint pedig annak az oka, hogy Mexikóvárosban még nem harapództak el az összecsapások pusztán annak köszönhető, hogy a városban él az egyik legbefolyásosabb kartellvezér: Felipe Calderón.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.06.24.