A parlament vitázik az új Btk-ról

Az LMP dekriminalizálna, az MSZP hallgat, a Jobbik még jobban szigorítana

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) még májusban terjesztette az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az eredeti tervezethez képest ez a javaslat a TASZ és más szakmai szervezetek kritikájának következtében enyhült valamelyest, de az irányvonalat a kormány nem változtatta meg: szigorítás várható a kábítószerrel kapcsolatos szakaszokban (lásd korábbi írásunkat!). Június 4-én a parlament általános vitát tartott a törvényjavaslatról és szavazott annak részletes vitára bocsátásáról, amire várhatóan szerdán kerül sor. A Btk-hoz több mint 200 módosító javaslatot nyújtottak be. Az általános vitáról szóló jegyzőkönyv még nincs kint az Országgyűlés honlapján, amint kikerül, akkor mi is értesítjük az olvasókat. A részletes vitára bocsátó szavazás eredményeit azonban már megismerhetjük: a javaslatot az LMP-én és néhány független képviselőn kívül mindegyik párt alkalmasnak tartotta a részletes vitára. 

Hogyan működik a törvényalkotás? Bizottsági szakasz: az erre kijelölt bizottság megtárgyalja az indítványt, a Btk. esetében az Alkotmányügyi, a Fogyasztóvédelmi, Emberi jogi és Ifjúsági, szociális bizottságok tették ezt meg május elején, majd tárgysorozatba vették azt. Plenáris szakasz: az általános vita során a javaslat szükségességéről és céljairól folyik vita. A részletes vita a részletekről, a változtatásokról szól. Itt kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosított javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni, ellene vagy mellette érvelve. A részletes vita rendszerint egy plenáris ülésen lezárul. Szavazási szakasz: a részletes vita után – általában a következő heti plenáris ülésen – kerül sor a módosító javaslatokról történő szavazásra. Fő szabályként arról a módosító javaslatról kell szavazni, amely elnyerte a kijelölt bizottság tagjai egyharmadának támogatását.

Miután átnyálaztuk a 208 modósító javaslatot csupán két párt részéről találtunk olyat, ami kimondottan a kábítószerrel kapcsolatos szakaszokra vonatkozik. (Bár Bárándy Gergely szocialista képviselő módosítója közvetetten kapcsolódik a területhez: az ittas vagy bódult állapotban vezető sofőrök járművezetéstől való kötelező eltiltását törölné a törvényből, ugyanis nem tartja összeegyeztethetőnek a jogállami elvekkel, hogy a bírónak kötelezővé tegyék, milyen büntetést kell kiszabnia.) Az egyik az LMP, ami dekriminalizálná a drogfogyasztást és enyhébben büntetné a pushereket, ugyanakkor szigorúbban büntetné a különösen jelentős mennyiséggel kereskedőket. A másik pedig a Jobbik, ami csökkentené a csekély mennyiség felső határait számos kábítószernél, így a marihuánánál is, illetve azokat a 14 éveseket is szigorúbban büntetné, akik segítséget nyújtanak a drogfogyasztáshoz.

Az LMP módosítói 1) A csekély mennyiségű kábítószer személyes használat céljából történő tartását, megszerzése és termesztése szabálysértéssé minősítené – PDF 2) A csekély mennyiségben kábítószert átadókat és kínálókat nem két évig terjedő szabadságvesztéssel, hanem közmunkával büntetné – PDF 3) Kivenné a törvényjavaslatból az elterelés feltételeinek szigorítására vonatkozó rendelkezéseket, így két éven belül is választható maradna az elterelés – PDF 4) Kivenné azt a rendelkezést, aminek értelmében a fogyasztó büntetése korlátlanul enyhíthető, ha feltárja, kitől szerezte be a drogot – PDF 5) A különösen jelentős kábítószert birtokló személyeket nem 15, hanem 20 évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetné – PDF A Jobbik módosítói 1) Nem csak azt a 18 éven felüli személyt büntetnék , aki fiatalkorút próbál rávenni drogfogyasztásra, hanem bárkit, aki bárkit rá próbál erre venni, ezenkívül már 14 éves kortól szigorúbban ítélnék meg azt, aki segítséget nyújt drogfogyasztáshoz másnak – PDF 2) A kannabisz, a kokain, a pszilocin, az LSD, a ketamin és még egy sor más kábítószer esetében a csekély mennyiség felső határát csökkentenék – tehát szűkítenék azok körét, akik az elterelést választhatják – PDF

A TASZ és más szakmai szervezetek érvei csupán az LMP módosítók indoklásában köszönnek vissza, egyes esetekben szövegszerűen átvéve. A különösen jelentős mennyiség esetében történő szigorítást valószínűleg taktikai okokból nyújtotta be a párt, azonban félő, hogy a kormánytöbbség csak ezt a módosítójukat fogadja el és a többit lesöpri az asztalról. A Jobbik esetében az indoklások rendkívül gyenge színvonalúak: „a kábítószer fogyasztására való rábírás bűncselekménynek kell minősüljön függetlenül attól, hogy mennyi idős az áldozat hiszen a rászoktatásnak emberélet lesz a vége” – szól az egyik. Ezzel a párt egy spangli átnyújtását gyakorlatilag az emberöléssel hozza egy szintre. Természetesen a valóban több tízezer emberéletet követelő dohányzás vagy alkoholfogyasztás esetében ők is abszurdnak tartanák ezt a párhuzamot. A másik javaslatban pedig semmilyen szakmai indoklást nem találunk arról, hogy milyen módszerrel állapították meg, hogy a jelenlegi határok „túl megengedőek”, illetve milyen módszerrel számították ki az új határokat (ex has?). 

Sárosi Péter