„Gyilkos Cseppek” – Újabb távlatok az elrettentés eszköztárában
A szeptember 28-i TV2 Tények műsora röviden foglalkozott a bólyi diszkóban történt GHB/GBL túladagolásokkal, majd a hét végén, október 4-én a Napló című műsor mélyedt el jobban a témában a „Gyilkos Cseppek” című riportban.
Bár ne tette volna!
A műsor rögtön egy az Internetre feltett videóval indít, amely egy színészek által eljátszott halálesettel illusztrálja a GHB veszélyeit. Szerencsére ez a végkimenetel igen ritka, tudomásunk szerint Magyarországon még nem történt ilyen eset (bővebben lásd később). Ezután a riporternő felvilágosítást ad a legelterjedtebb hazai felhasználási mintázatokról: „van, aki sajnos önszántából, de a többség tudtán kívül” használja. Ezt a megkérdőjelezhető állítást (hogy miért az, szintén lásd később) alátámasztva rögtön rövid interjút láthatunk egy lányról, akinek szándékán kívül sikerült fogyasztania a szerből. Ezek után pedig Zacher Gábor beszél a GHB-ról és annak legális előanyagáról a GBL-ről, ám ez utóbbinak a nevét a szerkesztők kivágták – érthető módon azért, hogy ne adjanak ötletet a kísérletező kedvűeknek. Kicsit kései az igyekezet, mert az egyéb híradások és az Internetes hírportálok már rengetegszer beszéltek a szerről. Ráadásul a Napló bemutatja a Daath – Magyar Pszichedelikus Közösség fórumának azt a topikját, ahol mindkét vegyületről beszélnek. Különös elképzelés… A következő másodpercekben viszont kiderül, azért volt szükség a fórumozók megjelenítésére, hogy kedvcsináló videók egymás közti küldözgetésével lehessen vádolni őket. Az állítás elhangzásával egy időben olyan videókból láthatunk bevágásokat, melyeken öntudatlan emberek esnek össze. Márpedig az alapvetően a pszichedelikus kultúrával és ártalomcsökkentéssel foglalkozó Daath-tól más sem áll távolabb, mint az önpusztító gyakorlatok terjesztése. Ennek a közösség főszerkesztője hangot is adott a műsorhoz írt kommentjében, melyet a TV2 rövidesen le is tiltott. Kíváncsian várjuk, hogy az új hozzászólások mikor kerülnek cenzúrázásra.
Világos, hogy a TV2 szeretné minél kevésbé kívánatosnak bemutatni a GHB használatot, de ennek nem lehet az a módja, hogy egy elsősorban ártalomcsökkentő információkat nyújtó fórumot úgy állít be, mint amelyik épp ellenkezőleg, a túladagolásos állapotok átélésére ösztönöz.
A „hiteles információnyújtásnak” a mélypontja mégsem ekkor, hanem a tavaly augusztusi keceli eset felemlegetésekor következik be. Az esemény során – melyben öt GHB túladagolt fiatalt kellett megmentenie a mentőknek – a riporter hölgy bátran azt állítja, hogy ötből ketten meghaltak! Minthogy erről még korábban nem hallottunk, utánanéztünk a kapcsolódó híreknek, de sehol sem találtunk ilyen információt. Érdemes elolvasni a Hírszerző, a Zsaru Magazin és a Hírös index beszámolóit, melyek napokkal, vagy épp több hónappal az eset után születtek és nem beszélnek halálesetről, csak felépülésről és kihallgatásról.
Valószínűleg a keceli esetben történt, két áldozatot követelő, miskolci herointúladagolás okozta a kavart, de egy ilyen fajsúlyos állítást csak nem tesz egy magas nézettségű tévéműsor, gondoltuk.
Végül, hogy kételyeinket eloszlassuk, felkerestük a műsorban is megszólaltatott Dr. Zacher Gábor toxikológust, aki kérdésünkre egyértelműen leszögezte, hogy a keceli ügyben nem történt haláleset. A főorvos mindehhez azt is hozzátette, hogy a túladagolásos esetekkel kapcsolatban nem is a média közlése a lényeges – megszokhattuk, hogy a tévé alkalmasint, mondjuk úgy: „téved” – sokkal fontosabb az, hogy mit is tudunk kezdeni a GHB/GBL a jelenséggel, melynek – a Napló állításával ellentétben! – már nem elsősorban a gyanútlan lányok esnek áldozatul. Zacher úgy látja, hogy a szernek a partidrogként történő használata az, ami egyre inkább terjed és jelentős probléma, hogy sok használó vezetés közben lesz rosszul, utólag pedig jó eséllyel nem lehet a szervezetükből kimutatni a drog jelenlétét.
Bár számunkra a médiahírek és műsorok pontosságának, elfogulatlanságának és előítéletektől mentességének előmozdítása kifejezetten fontos, abban egyetérthetünk, hogy a fentiek igazi kihívást jelentő vetületei a jelenségnek, melyekről érdemes lenne többet beszélni! Valójában a Napló is érintett hasonlóan érdekes dilemmákat (pl. mi az oka, hogy még legális a kérdéses felnitisztító, mekkora üzletet jelent a forgalmazóknak) ráadásul neves szakértők lettek megszólítva: a toxikológus főorvos mellett Dr. Szemelyácz János, a Pécsi Drogambulancia vezetője és Dr. Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatónője. Mindemellett mégis érvényesült a szerkesztői akarat, amely akár a tényekkel is szembemenve a GHB-t és előanyagát mindenáron „gyilkos cseppként” láttatja, ezzel újraértelmezve a műsorban elhangzott a hiteles információkat is.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.10.07.