Az 1992-es olasz drogtörvény az ellenőrzött anyagokat 6 osztályba sorolta be:
Drogjog
Portugália
Portugáliában a kábítószerrel kapcsolatos szabályozás alapja az azóta többször módosított 15/93 sz. törvényerejű rendelet, ami a kereskedői és felhasználói elkövetők határozott megkülönböztetésével szabályozza a büntetéseket, receptírási előírásokat, jogosultságokat, felhatalmazásokat és ellenőrzési tevékenységet, valamint a gyógykezelés, megelőzés és nyomozás felelősséget – beleértve a pénzmosással kapcsolatos előírásokat.
Spanyolország
A spanyol törvények nem definiálják a kábítószer fogalmát és nem tartalmazzák a kábítószerek listáját, így a bíróság közvetlenül az ENSZ nemzetközi konvencióira és a nemzetközi tiltólistákra hivatkozik.
Svédország
Az 1968-as svéd drogtörvény nem tesz különbséget az egyes illegális anyagok között – mindegyik használatát és tartását szigorúan büntetendőnek tekinti. A droggal kapcsolatos bűncselekményeknek három fajtáját különbözteti meg a törvény:
Szlovákia
Az 1999-es szlovák drogtörvény az ellenőrzött anyagokat vélelmezett egészségügyi ártalmaik szerint három kategóriára osztja fel. A büntetőtörvénykönyv 186 cikkelye alapján az ellenőrzött anyagok hatósági engedély nélkül, csekély mennyiségben történő birtoklásáért 3 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Szlovénia
Szlovéniában egy 2000-ben elfogadott rendelet három kategóriára osztja az illegális drogokat:
EGY RENDŐR, aki legalizálná a drogokat – kérdezd meg, miért!
GÖDÖR KLUB, 2007. május 19. szombat, este 6 óra
Rendelet az elterelésről
Frissítve: 2011. 02. 06.
Kormányrendelet az elterelésről
együttes rendelet
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában foglalt feladatkörünkben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) és n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a következőket rendeljük:
1. § Ezt a rendeletet kell alkalmazni, ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló kábítószer-élvező személlyel (a továbbiakban: érintett személy) szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének, a vádemelés elhalasztásának, illetve az eljárás felfüggesztésének lehet helye.
2. § (1) Az érintett személy a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátást vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) megelőzően előzetes állapotfelmérésen vesz részt. Az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést a pszichiátriai és az addiktológiai szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően kell elvégezni.
(2) Az előzetes állapotfelmérést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa vagy klinikai szakpszichológusa (a továbbiakban együtt: előzetes állapotfelmérést végző intézmény) végzi.
(3) Ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, a vélemény kiadásától számított hat hónapon belül a szolgáltatás előzetes állapotfelmérés nélkül megkezdhető. Ha a hat hónapos időtartam alatt a szolgáltatás nem kezdődik meg, az érintett személynek előzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Ha az előzetes állapotfelmérés a korábbi igazságügyi orvosszakértői vélemény eredményétől eltér, erről az előzetes állapotfelmérést végző intézmény tájékoztatja a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot.
(4) Az az érintett személy, akinél a kábítószer-függőséget a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra –, csak kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vehet részt.
3. § (1) Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 266. § (6) bekezdése alapján a bíróság az eljárást felfüggeszti, a bíróság, vagy ha a Be. 222. § (2) bekezdése alapján az ügyész a vádemelést elhalasztja, a pártfogó felügyelő tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről.
(2) Ha a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye, az eljáró nyomozó hatóság a megalapozott gyanú közlését követően tájékoztatja az érintett személyt az előzetes állapotfelmérést végző intézményekről, illetve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelést nyújtó egészségügyi intézményekről.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően az eljáró nyomozó hatóság az érintett személy részére az 1. mellékletnek megfelelő tanúsítványt állít ki, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személy családi és utónevét (születési családi és utónevét), születési helyét és idejét, állandó lakcímét, anyja születési családi és utónevét,
b) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot,
c) tájékoztatást, miszerint az érintett személlyel szemben a Btk. 282–282/C. §-ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, de a Btk. 283. § (1) bekezdésére tekintettel az érintett személlyel szemben a nyomozás felfüggesztésének lehet helye,
d) ha az érintett személy kábítószer-függőségét a büntetőeljárás során igazságügyi orvosszakértő megállapította, az erre történő utalást,
e) a kiállítás helyét és dátumát, a kiállításra jogosult nevét és aláírását, valamint az eljáró nyomozó hatóság bélyegzőjét.
4. § (1) Az előzetes állapotfelmérést végző intézmény az érintett személyt írásban tájékoztatja az állapotfelmérés eredményéről és a szolgáltatás indokolt formájáról, valamint a szolgáltatást nyújtó intézményekről.
(2) Az érintett személy a szolgáltatást a szolgáltatás nyújtására jogosult intézmények bármelyikénél igénybe veheti. A lakóhely szerint illetékes, területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltató az érintett személy fogadását és ellátását nem tagadhatja meg. A szolgáltatást az érintett személy jelentkezésétől számított tizenöt napon belül meg kell kezdeni.
(3) Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, az igazságügyi és rendészeti miniszter utasításában kijelölt büntetés-végrehajtási intézet (ideértve a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetet is) gondoskodik az előzetes állapotfelmérésről, valamint a szolgáltatásról.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti érintett személy pártfogó felügyeletét elrendelték, a fogvatartást foganatosító szerv a székhelye szerint illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát értesíti az érintett személy kötelezettsége végrehajtásának megkezdéséről, folytatásáról vagy félbeszakításáról, illetve a kötelezettsége teljesítésének, végrehajthatóságának akadályáról, valamint a szolgáltatás befejezéséről.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a javítóintézeti nevelésben részesülő, valamint azon érintett személy esetében is megfelelően alkalmazni kell, akinek előzetes letartóztatását külön jogszabály alapján javítóintézetben kell végrehajtani.
5. § (1) A szolgáltatást a választott intézmény a szakmai irányelvekben és módszertani levelekben meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtja.
(2) A szolgáltatás időtartama kéthetenként átlagosan két óránál kevesebb nem lehet.
(3) A szolgáltatás folyamatos, ha két megjelenés között legfeljebb harminc nap telt el. Amennyiben elháríthatatlan, az érintett személy önhibáján kívül felmerülő, igazolt külső ok miatt két megjelenés között harminc napnál hosszabb idő telik el, úgy a harminc napot meghaladó időtartam a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.
6. § (1) Az érintett személy a szolgáltatás megkezdésekor bemutatja a 3. § (3) bekezdése szerinti tanúsítványt, az ügyésznek a nyomozás felfüggesztéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatát, illetve a bíróságnak az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését.
(2) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy első megjelenésekor hitelt érdemlően meggyőződik az érintett személy személyazonosságáról, valamint a dokumentációban rögzíti a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését és az ügyszámot.
(3) A szolgáltatás megkezdéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá – ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.
(4) A szolgáltatás nyújtása során keletkezett adatokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény előírásai szerint kell kezelni.
7. § (1) Ha a választott szolgáltatást nyújtó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: elbocsátó intézmény) az érintett személy részére az állapotának megfelelő, indokolt szolgáltatást nem tudja nyújtani, az érintett személy részére a szolgáltatás végzését megtagadja.
(2) Az elbocsátó intézmény az (1) bekezdés szerinti döntéséről az érintett személyt és – amennyiben az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát írásban tájékoztatja.
(3) Az elbocsátó intézmény a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban köteles a szolgáltatást nyújtó intézmény megváltoztatásának szükségességét megindokolni, és az általa az érintett személy részére nyújtott szolgáltatás időtartamát igazolni. Az intézmény az érintett személy számára zárójelentést vagy azzal tartalmilag egyező ellátási összefoglalót ad.
(4) Az elbocsátó intézmény az érintett személyt az Eütv. 126. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja, hogy az állapotának megfelelő szolgáltatást mely intézményben veheti igénybe.
8. § (1) Ha az érintett személy a szolgáltatást más intézményben (e § alkalmazásában a továbbiakban: befogadó intézmény) veszi igénybe és a tájékoztatás adásától számított tizenöt napon belül ott jelentkezik, továbbá a szolgáltatás igénybevételét folytatja, az intézményváltás miatt kiesett idő a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba beleszámít.
(2) Ha az érintett személy a befogadó intézményben a tájékoztatás adásától számított tizenöt nap eltelte után, de harminc napon belül jelentkezik, az intézményváltás miatt kiesett idő tizenöt napot meghaladó része a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele, de a szolgáltatás folyamatosságát nem szakítja meg.
(3) Ha a befogadó intézmény azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás folyamatossága megszakadt, és az igazolást nem tudja kiadni, erről az érintett személyt, valamint – ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát tájékoztatja. A szolgáltatás folyamatosságának megszakadásáról a befogadó intézmény a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot is értesíti.
(4) Az érintett személy részére a 10. § szerinti igazolást az az intézmény állítja ki, amelynél a Btk. 283. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejárt.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézmény a 10. § szerinti igazolást akkor is kiállítja, ha az érintett személy a szolgáltatás igénybevételét az eljárás felfüggesztését [Be. 266. § (6) bekezdés] vagy a vádemelés elhalasztását [Be. 222. § (2) bekezdés] megelőzően kezdte meg.
9. § Az érintett személy – a 4. § (3) bekezdése szerinti személy kivételével – a szolgáltatást nyújtó intézményt két alkalommal megváltoztathatja, ebben az esetben a 7–8. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. Az intézmény megváltoztatására ezt meghaladóan csak a bejelentett lakóhely megváltozása esetén van lehetőség.
10. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézmény az érintett személy szolgáltatáson való részvételéről a 2. mellékletnek megfelelő igazolást állít ki öt eredeti példányban, amely közokiratnak minősül. Az igazolás egy eredeti példánya az egészségügyi dokumentáció része. Az érintett személy az igazolás négy példányát kapja kézhez.
(2) Az igazolás tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy számát, az alkalmazott szolgáltatás formáját, annak időtartamát, összegzést, a szolgáltatást nyújtó személy, valamint a felelős szakmai vezető aláírását és bélyegzőjének lenyomatát. Ha a szolgáltatás igénybevétele több intézményben történt, úgy mindegyikre vonatkozóan fel kell tüntetni az intézmény megnevezését és a szolgáltatás időtartamát.
(3) Az érintett személy az igazolás egy példányát benyújtja a büntetőügyben eljáró bírósághoz, ügyészhez, illetve nyomozó hatósághoz, továbbá – ha pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatához.
(4) A szolgáltatás befejezéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény közvetlenül is értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészt, illetve nyomozó hatóságot, továbbá – ha az érintett személy pártfogó felügyelet alatt áll – az illetékes területi igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.
(5) A szolgáltatás az előzetes állapotfelmérést is ideértve az érintett személy részére térítésmentes.
11. § Az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi az előzetes állapotfelmérést végző intézmények, valamint a szolgáltatást nyújtó intézmények jegyzékét.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő szolgáltatás tekintetében is alkalmazni kell.
(2)
Ügyszám
családi és utóneve:
születési családi és utóneve:
anyja születési családi és utóneve:
születési helye és ideje:
állandó lakcíme:
Tájékoztatom, hogy az érintett személlyel szemben, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 282–282/C. §-ában meghatározott visszaélés kábítószerrel bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a Btk. 283. § (1) bekezdésére tekintettel a nyomozás felfüggesztésének lehet helye.
Az igazságügyi orvosszakértő kábítószer-függőségre vonatkozó megállapítása:
Kelt: ………………………………………..
a kiállításra jogosult neve
kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban
vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételről
családi név:
utónév:
születési családi és utónév:
anyja születési családi és utóneve:
születési hely és idő:
A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság:
Büntetőügy száma:
Az érintett személy kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban való részvételének kezdő és befejező időpontja, a szolgáltatás formájának feltüntetésével (több szolgáltató esetén mindegyikre vonatkozóan): ……………………………………………………………………….
Összegzés:
Kelt: ……………………………………………….
………………………………………………………….
|
………………………………………………………….
|
a szolgáltatást nyújtó személy aláírása
|
felelős szakmai vezető aláírása
|
A Büntetőtörvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos cikkelyei
Frissítve: 2013. 12.04.
A Büntetőtörvénykönyv vonatkozó cikkelyei
Kábítószer-kereskedelem
176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kábítószer birtoklása
178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) üzletszerűen,
ab) bűnszövetségben,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
179. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyfelhasználásával vagy
b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében
kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
(3) A büntetés
a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
aa) bűnszövetségben,
ab) üzletszerűen,
ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva,
b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre,
c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre
követik el a bűncselekményt.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig,
b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül
a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy
b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.
(3) A 178. § (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)-(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.
Kóros szenvedélykeltés
181. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt.
Kábítószer készítésének elősegítése
182. § (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést
a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad,
b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen
követik el.
(4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Nem büntethető, aki – mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna – cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Kábítószer-prekurzorral visszaélés
183. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez,
b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában
a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet),
b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,
c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat,
d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat,
e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget
kell érteni.
Új pszichoaktív anyaggal visszaélés
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Teljesítményfokozó szerrel visszaélés
185. § (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert
a) előállít,
b) kínál, átad, forgalomba hoz,
c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez,
b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik,és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében.