Az 1999-es szlovák drogtörvény az ellenőrzött anyagokat vélelmezett egészségügyi ártalmaik szerint három kategóriára osztja fel. A büntetőtörvénykönyv 186 cikkelye alapján az ellenőrzött anyagok hatósági engedély nélkül, csekély mennyiségben történő birtoklásáért 3 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A csekély mennyiség határát a törvény egyszeri használathoz szükséges anyagban határozza meg. 2000 óta ezeket a csekélyebb jelentőségű ügyeket egyszerűsített és gyorsított eljárás során vizsgálják ki, és az ügyész határkörébe utalják a szükséges szankciók kiszabását, melyek azonban nem haladhatják meg az 5 évig terjedő szabadságvesztést.

Egy 2004-ben hatályba lépett törvény alapján a drogok személyes használatra történő birtoklásáért csak különösen súlyos esetekben szabható ki szabadságvesztés, az elkövetőt alternatív terápiás programon való részvételre kötelezhetik, melynek idejét a bíróság határozza meg.

A drogkereskedők 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, súlyosbító körülmények (pl. kiskorú bevonása) esetén 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel, különösen súlyos körülmények (pl. bűnszervezet tagjaként, gyermek bevonása) 8-tól 15 évig terjedő börtönnel büntethetők.