–
Az iskolai díler mítosza újra és újra felmerül a magyar nagyvárosi folklórban: a ballonkabátos gyanús kinézetű alak, akik beeteti a gyerekeket cukorkának álcázott droggal, az első adagot ingyen adják, aztán másnap már úgy rászoknak a kölkök, hogy a következő adagért annyit kérhetnek tőlük, amit nem szégyellnek: majd ellopják a szüleiktől.
Az MTV Hiradó a Btk. szigorítás kapcsán meginterjúvolta Matusek M. Zsuzsannát, az Országos Gyermekvédő Liga elnökét, aki ismét felevelenítette az iskolai díler urbán legendáját:
"Egy nyolcadik kerületi iskola előtt osztogattak cukorkát a gyerekeknek, majd amikor a rendőrség kiérkezett, eltűnt a delikvens. A gyermekvédők szerint különösen az ilyen esetekben lenne szükség a szigorításra. Az, aki ezeken a gyerekeken megpróbál jól járni, meggazdagodni, rájuk csapjon le a törvény különösen szigorú eszközökkel"
Hát igen, így jár az olyan riporter, aki olyan embertől vár szakvéleményt, akinek fogalma sincsen arról a témáról, amiről beszél. A kutatások szerint ugyanis a fiatalok nem holmi ismeretlen ballonkabátos dílertől szerzik be a drogot "beetetés" keretében, hanem a kortársaiktól, barátaiktól, testvéreiktől és osztálytársaiktól. És nem kell őket beetetni, mint ahogy a cigarettával sem: elég, ha ettől felnőttebbnek és kúlabbnak érzik magukat. A függőség sem olyan egyszerű, mint amilyennek beállítják: a drogkereső magatartás, a környezeti hatások éppolyan fontos, ha nem fontosabb szerepet játszanak benne, mint a puszta neurobiológiai folyamatok.
