Szabó Máté szerint a jelenlegi szabályozás nem összeegyeztethető a jogállamisággal
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Amint az Ön előtt is ismert, a droghasználatnak a büntetőjog hatásköréből való kiemelése általános trend az Európai Unióban. Ezért örömmel értesültem arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felkérésére a Fővárosi Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának elnöke, dr. Frech Ágnes egy olyan törvénytervezetet (a továbbiakban: tervezet) készített a büntető anyagi jogi kódex kábítószerrel kapcsolatos szabályozásának átalakítására, amely álláspontom szerint elfogadható alternatívát kínál a jelenlegi szabályozással szemben.
A tervezet a büntetőjogi helyett, szabálysértési szankciókat ír elő a droghasználókkal szemben, de a drogkereskedelem büntetőjogi fenyegetettsége ezután is fent maradna. Ezt ésszerű kompromisszumnak tartom az állam és a droghasználók között, melyben az állam jelzi a droghasználat helytelenítését a társadalom felé, a droghasználók pedig mentesülnek a kriminalizáció ártalmas hatásaitól.
A Btk. kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek tervezett módosítását tehát ésszerűnek és támogatandónak tartom, a következők miatt:
1. A jelenlegi szabályozást nem tartom maradéktalanul összeegyeztethetőnek a jogállamiság elvével és – mint már utaltam rá – az európai uniós követelményekkel. Aránytalanul és szükségtelenül szigorú büntetőjogi szankciókat ír ugyanis elő a kábítószereket csekély mennyiségben, személyes használat céljából tartó vagy megszerző személyekkel (droghasználókkal) szemben. Osztom azt a véleményt is, hogy nem indokolt büntetőjogi szankció alkalmazása olyan személlyel szemben, aki közvetlenül csak a saját egészségét károsító magatartást tanúsít. A statisztikák szerint az illegális drogokat kipróbálók túlnyomó többsége alkalmi használó és rendezett körülmények között él, akiknek hatékony egészségügyi segítségre, nem pedig szabadságvesztés büntetésre van szüksége. Sokkal hatékonyabb kezelésre, megelőzésre és ártalomcsökkentésre költeni azokat az anyagi javakat, amit az állam e területen felhasznál, mint a fogyasztók büntetőjogi üldözésére. Nem beszélve arról, hogy a problémás droghasználók a pénzhiány és egyéb korlátok miatt nem juthatnak olyan ellátási formákhoz, amelyek esetenként akár életmentőek is lehetnek a számukra.
2. A jelenlegi jogszabályok nincsenek figyelemmel a normavilágosság követelményére sem. A hatályos Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszai többször módosított, bonyolult normaszövegek, amelyeket a jogalkalmazók (rendőrség, ügyészség, ügyvéd, bíróság) sem tudnak egységesen értelmezni.
A törvénytervezet a hatályban lévő nemzetközi egyezmények és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatának figyelembe vételével arra törekszik, hogy egyszerűbb és egységesen értelmezhetőbb büntetőjogi szabályozást teremtsen. Ezeket a következőkkel kívánja elérni:
– Nem tesz különbséget függő és nem függő elkövető között.
– Megkülönbözteti a kereskedelem és fogyasztás elkövetési magatartásokat.
– Úgy egyszerűsíti a minősítő körülményeket, hogy megtartja azokat, amelyek valóban szükségesek (pl. kiskorúak fokozott védelme).
–- A drogkereskedők arányos, az európai jogharmonizációs törekvéseknek megfelelő büntetésben részesülnek.
– Mennyiségi limiteket alkalmaz, megnövelve a szabályozás koherenciáját.
A tervezet tehát a kábítószert csekély mennyiségben saját használatra maguknál tartó személyekkel (droghasználókkal) szemben nem büntető, hanem szabálysértési eljárást indítana. Így a rendőrség a droghasználó ellen alapesetben nem kezdeményezne büntetőeljárást, hanem felszólítaná a szabálysértés (droghasználat) abbahagyására, esetleg elkobozná tőle az illegális szert. A rendőrség pénzbírságot is kiszabhatna az elkövetőre, amelyet utólag kellene befizetni. A pénzbírság befizetésének elmulasztása nem vonna maga után szükségszerűen elzárást. Fiatalkorú elkövetők esetében pártfogói felügyelet kiszabására is sor kerülne.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának elnöke által kidolgozott, szóban forgó törvényjavaslat megvalósítását támogatom.
Budapest, 2008. február 18.
