• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Drogmítosz

Szerző: Kardos Tamás | január 4, 2007

Tweet

A szcientológusok kiadták az új jelszót: "Szárnyalj a Red Bullal, ne a droggal!"

A szcientológusok kiadták az új jelszót: "Szárnyalj a Red Bullal, ne a droggal!"
 

A minap óvatlan Internetes szörfözgetés közben egy különös új site-ra lettem figyelmes, amely harsány elektronikus tánczenei betétekkel és divatos reklámelemekkel kombinált drogellenes üzeneteket tartalmaz. A stílus és a tartalom alapján azonnal a Szcientológiai Egyház kezenyomát véltem felfedezni a honlapon. A szcientológusok köztudottan szeretnek a zavarosban halászni potenciális új tagok után: Kriminon elnevezésű programjuk a börtönben fogva tartottakat, a Narkonon program pedig a droghasználókat pécézte ki. Ezek a programok természetesen névleg teljesen függetlenek az Egyháztól, retorikai köntörfalazásuk résein azonban unos untalan átüt az ideológia. Akinek pedig még ettől sem esik le a tantusz, annak a gyanakvását talán felkelthetik a mintegy „véletlenül” elszórt L. Ron Hubbard idézetek, vagy a szcientológia különféle egyéb árnyékszervezeteihez vezető linkek. A szcientológusok kezdetektől rendkívül elutasítóan viszonyulnak „a” drogjelenséghez – ez következik éles pszichiátria- és gyógyszeripar-ellenességükből is: a kémiai tudatmódosítást a spirituális fejlődés gátjának tekintik és még gyógyászati célból sem tartják elfogadhatónak. A szcientológusok drogellenes kampányai kitűnnek radikális, kompromisszumokat nem ismerő célkitűzéseikkel, a régi amerikai marihuána-ellenes propagandafilmek hangulatát idéző drámai hangvételükkel és kreatív PR-fogásokat alkalmazó módszereikkel. Ezek a kampányok machiavellisztikusan alárendelik a tudományos igényű kockázatbemutatást az elrettentés céljának: gyakran olyan nyavalyákat tulajdonítanak különféle drogok használatának, amelyekre vajmi kevés bizonyíték van. Pamfletjeikben például a füvet „gyilkos drogként” festik le, amely gyakorlatilag agykárosodott kriplit farag a szépreményű fiatalemberekből.

 

A fent említett honlapon népszerűsített ún. Beauty & Fashion kampánysorozat azzal az ambíciózus céllal lép fel, hogy a hazai klubéleten belül visszaszorítsa, és idővel teljesen megszüntesse „a drogot mint jelenséget”. Ezt azáltal kívánják elérni, hogy multinacionális cégek támogatásával divatbemutatókkal egybekötött „drogmentes” táncmulatságokat szerveznek, amelyek egyik fő szponzora az egyik népszerű energiaitalt forgalmazó Red Bull cég. Ezek a rendezvények a szervezők szerint rádöbbentik a lüke kölköket arra, hogy mennyivel egészségesebb életet élhetnek drogok nélkül, és mennyivel több szép ruhát tudnak venni, ha nem költenek többet spanglira. A belépő mellé ösztönzésként ajándékkuponokat is kapnak, amelyekkel kedvezményesen vásárolhatnak a szervezők (tehát a szcientológusok) üzleti partnereitől. Hogy mi a garancia, hogy az említett partikon nem bekólázott-beszívott fiatalok fognak „höhöhö, a drogmentesség király” felkiáltással kuponra vadászni? Lehet, hogy helyszíni gyorstesztekkel kívánnak meggyőződni a rendezvények drogmentességéről – erről mindenesetre nem kapunk több felvilágosítást. Az egészet egy nyegle kézlegyintéssel az Internet elfeledett agymenéseinek pöcegödrébe száműzhetnénk. A honlap logójának üzenete azonban további töprengésre ad okot: „Szárnyalj a Red Bullal, ne a droggal” Hohó! Itt kezdhetjük érdeklődve felkapni a fejünket. Egy energiaital talán nem drog? És ha igen, vajon mennyire etikus egy multinacionális cég drogtermékét reklámozni a fiatalok körében „a” drog ellenében?  

 

Narkonon: a drogfüggőség megszüntetését célzó intenzív benntlakásos rehabilitációs program, amely L. Ron Hubbard, a szcientológia alapítóatyjának „The Fundamentals of Thought” c. művének alapelvein nyugszik. Először 1966-ban próbálták ki élőben az arizónai állami börtön fogva tartottjain, akik közül az egyik, William C. Benitez később jelentős szerepet játszott a kezelési eljárás fejlesztésében. Az „Új Élet Program” két fő stratégiában áll: „detoxifikáció” és „rehabilitáció”. A detox a Hubbard-féle tisztulási eljárást foglalja magában, amelynek során a szigorú vitamin- és ásvány-diétára fogják a résztvevőket, akiknek hosszú időt kell szaunában tölteni. A második szakasz egy szabványos szcientológiai kommunikációs tréningből áll, a páciensek összesen mintegy 3-4 hónapot töltenek el a szcientológiai központban. A tanfolyam borsos árát, amely akár 10-20 ezer dollárt is elérhet, a páciens fizeti meg.

 

 

A Narkonon hatékonyságát kezdetektől számos kritika érte a szakemberek és droghasználók részéről: bár a szervezők 70%-os sikerarányt könyvelnek el, egy svéd tudományos vizsgálat szerint valójában a kezelés a kezeltek mindössze 6,6%-ánál járt tartós sikerrel. A Narkonon helyi munkatársai ezenkívül gyakran váltak zajos médiabotrányok főhőseivé: Spanyolországban például 1988-ban csalás vádjával letartóztatták Heber Jentzsch-t, a helyi Narkonon vezetőjét, 1989-ben Olaszországban 75 szcientológus ellen indítottak büntetőeljárást azért, mert drogfüggő fiatalok szüleitől kisebb vagyonokat csaltak ki drogrehabilitáció ígéretével, amit a valóságban nem kaptak meg. A hasonló homályos ügyeket még oldalakon keresztül lehetne sorolni.

 

Magyarországon a szcientológusok hozták létre az Együtt egy drogmentes Magyarországért egyesületet, amely az ún. Drogmentes Maraton rendezvény szervezője. A honlapon található információk szerint ezt azzal a céllal alapították, „hogy L. Ron Hubbard kutatásait felhasználva hozzájáruljanak a drogmentes Magyarország megteremtéséhez.” Érdekes, hogy a védnökök között számos ismert személyiséget találhatunk, sportolókat, színészeket, orvosokat. Kérdés, vajon ők tisztában vannak-e vele, hogy a Szcientológia Egyház kampányához adják nevüket.  

 

A fogalmak tisztázása alapvető. A szcientológusok a drog szót az illegális szerek szinonímájaként használják, csúnya magyar szóval kizárólag a kábítószereket értik drog alatt. A kábítószer egy jogi műszó, kizárólag az ENSZ kábítószerlistáin szereplő pszichoaktív anyagokat jelenti. A kábítószerlistára nem tudományos, hanem politikai döntés alapján kerülhet fel egy anyag, tudományos kritériumok alapján a legális és illegális tudatmódosító szerek nem alkotnak külön kategóriát, sem veszélyességük, sem hatásmechanizmusuk szerint. A drog szó ellenben minden olyan anyagot jelöl, amely tudatmódosító hatással rendelkezik, akár rekreációs, akár gyógyászati célból is alkalmazzák azt. A Red Bull nagy koncentrációban tartalmaz egy közismert tudatmódosító szert, a koffeint, amely az emberiség egyik legkedveltebb stimulánsa. Ez az energiaital tehát nem kevésbé tekinthető drognak, mint például az amfetamin típusú stimulánsok (ATS), amelyek az ENSZ kábítószerlistáin szerepelnek. Sőt, egyes országok olyannyira drognak tekintik az energiaitalokat, hogy be is tiltották azok forgalmazását, és kizárólag gyógyszertárakban engedélyezik az árusításukat (pl. Dánia vagy Írország). Lehet természetesen amellett érveket felhozni pro- és kontra, hogy vajon ennek a drognak a veszélyessége indokolja-e ezt a szigorú politikát, azonban nem lehet elvitatni azt a tényt, hogy a koffein (és egyéb stimuláns) tartalmú energiaitalok drognak számítanak. Az ír kormány energiaitalokkal kapcsolatos szakértői bizottságának jelentése megjegyzi, hogy „a magas koffeinfogyasztás aggodalomra ad okot, különösen olyan ismert potenciális akut egészségügyi károk, mint a tachycardia, a vérnyomás emelkedése és a dehidráció, illetve a viselkedési és a kognitív hatások viszonylatában.” A hosszú távú, rendszeres koffeinfogyasztás fizikai dependencia kialakulásához vezethet. Bár az ezirányú összehasonlító vizsgálatok szerint ez a dependencia jóval kevésbé súlyos, mint például a nikotin vagy az alkoholfüggőségé, nem sokkal múlja alul a legkedveltebb illegális drog, a marihuána függőségi potenciálját. Ha a szcientológusok által kedvelt elrettentő propaganda hangján kívánjuk ezt megfogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy a koffein egy veszélyes drog, amely rövid távon nyugtalanságot, idegességet, álmatlanságot, vizelési és emésztési problémákat, izomrángást, szabálytalan szívverést, kontrollálatlan viselkedést okoz, hosszú távú használata pedig súlyos fizikai függőség és gyomorfekély kialakulásához vezethet. Szemléltető képként pedig bemutathatjuk azt az ismert képet, amely egy józan és egy koffein hatása alatt szővő pók hálóját veti egybe: lám, milyen halálos hatásokkal is jár a koffein, éppen így zizálja szét az emberi lények pszichés és szociális hálóját.

  

Forrás: Wikipedia

 

A koffein ilyen egyoldalúan negatív bemutatása azonban sokunk igazságérzetét bántja: a kávé nem is kevés ember számára a mindennapok könnyen kontrollálható szokását jelenti, amely sokkal inkább az étkezés részét képezi, mérsékelt használata mellett normális és egészséges életmódot vezethetünk. Minél mélyebbre ásunk, és minél következetesebben vizsgáljuk azonban az ember tudatmódosító szokásait, annál jobban terjed ki a drog szó definíciója is. Az Encyclopedia Britannica szócikke szerint például drog minden olyan kémiai anyag, amely befolyásolja az élőlények és az azokat megfertőző organizmusok működését. A Wikipedia online enciklopédia meghatározása talán még pontosabb: drog minden olyan szintetikus vagy nem szintetikus biológiai anyag, amelyet nem étkezési célból fogyasztanak, és amely befolyásolja az elme és a test működését. A szócikk megjegyzi ugyanakkor, hogy a kínai orvoslás még ennél is szélesebbre húzza definíciója határait, hiszen világnézete szerint az étel és az ital is drog, amely speciális testrészek működését befolyásolja. Az élelmiszertermékek még a dependenciát előidéző hatások tekintetében sem különböznek a drogoktól, hiszen a falánkság kóros változatait mindannyian ismerjük, az elhízás pedig a vezető halálokok közé tartozik. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban ugyanazon hatóság (Food and Drug Administration) foglalkozik a különféle élelmiszerek és drogok forgalmazásának engedélyezésével. Ez a tény akkor válik érdekessé, amikor megfigyeljük az energiaitalokat „a” drogoktól élesen elkülönítők érvelését, amely azzal utasítja el a drogként való meghatározás vádját, hogy az energiaitalok valójában élelmiszerkészítmények. Még külön kategóriát is kialakítottak a hasonló termékek számára: „funkcionális élelmiszerek”: abból a célból fogyasztják őket, hogy a testet vagy az elmét befolyásolják vele. Ha azonban a funkcionális élelmiszer és a drog definícióját összehasonlítjuk, vajmi kevés különbséget fedezünk fel. Az alkohol is drog, ha abból a funkcióból használjuk, hogy változást idézzünk elő a testünkben vagy tudatállapotunkban. Ha a funkcionalista definíciót alkalmazzuk, a szcientológusok által elfogadott drog-koncepció mítoszként foszlik szét a megértésünk előtt: minden lehet drog a szerencsejátéktól az Internetig, a Red Bulltól a kokainig. A kokain egyébként a huszadik század elején még aktív hatóanyag volt a legismertebb üdítőitalokban, mint például a Coca-Cola vagy a Vin Mariani, és ártalmatlan stimulánsnak tartották.  

 

Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy nyugat-európai vizsgálatok szerint az energiaitalokat leggyakrabban alkohollal, főleg vodkával együtt fogyasztják, különösen az elektronikus tánczenei rendezvényeket látogató fiatalok. És éppen ők képezik a Beauty & Fashion kampány célcsoportját. Az energiaitalok fogyasztása komoly kockázatokat hordoz magában, a közegészség iránt felelősséget érző szervezet ezért nem kínálhatja azt más tudatmódosító szerek alternatívájaként. Azok a professzionális szervezetek, amelyek célirányos programokat folytatnak a parti-látogató fiatalok körében (pl. a Kék Pont Partyservice szolgálat), ezért jóval realisztikusabb és pragmatikusabb tevékenységet folytatnak: sorstárs segítőik elfogadják a drogjelenség jelenlétét a parti-szcénában, ugyanakkor a helyszínen terjesztett információkkal, vízzel, vitaminnal és sorstárs segítéssel próbálják csökkenteni a droghasználat ártalmait, a pszichológiai vagy orvosi ellátásra szorulókat pedig hozzásegítik a megfelelő szolgáltatások igénybe vételéhez. Talán jobb lenne, ha az ilyen, egyébként alulfinanszírozott és ritka kezdeményezések kibontakozását és elterjedését segítenénk elő ahelyett, hogy kétes indokú és célú reklámkampányok kísérleti alanyaiként kezelnénk a szórakozó fiatalokat.

 

Sárosi Péter

1. Greeno   2007-01-08

Kedves Sárosdi Péter Úr!

 

Nagyon meglepve olvastam a cikkét, a B&F Partyval kapcsolatban, mint szervező írok Önnek. Több évet töltöttem el rendezvényszervezőként, több hazai neves klubban dolgoztam, és a B&F Party teljes egészében a saját ötletem, egy DJ ismerősömmel indítottuk útjára, akkor még messze nem volt benne a Héliosz alapítvány, akiket jómagam kerestem meg, ugyanis az elmúlt 5 évben szerintem a legjelentősebb munkásságot tudhatják magukénak, a drogprevi kapcsán. Az Ön által említett jeles közéleti személyeket, amikor az eszmei támogatásukat adják egy eszméhez (drogmentes MO) akkor vallási hovatartozás nélkül, mint ember teszik ezt,  Én személy szerint nagyon elhatárolódom a legnagyobb világi egyház dolgaitól, speciel mégis egyet értek a ne lopj! ne ölj! eszmékkel.Így még mindíg nem értem, hogy Önt az miért is zavarja, hogy egy jó kezdeményezés mögé oda álnak olyan közéleti személyek, akik nem az egyházat, hanem az eszmeiséget nézik. A támogató cégek is célirányosan a divat és a szépség világából lettek megkeresve, és semiféle felekezeti, vagy bármely egyház vallási meggyőződése nem áll mögötte, bár szerintem ez sem lenne baj. Amilyen gyönyörűen Ön levezette, hogy mi minden tartozik a drog fogalmába, úgy hivatott vagyok felhívni a szíves figyelmét, hogy az Én olvasatomban az élet is drog lehet, mert függő viszonyba vagyunk vele, és elég nehéz kiszállót találni, még sem definiálunk mindent tág értelemben, mert akkor minden, de minden drog lehetne. 

A Red Bull-ról írt gondolatairól csak annyit, hogy megint csak féligazság, az Ön olvasatában átadva, csak a koffeint kiemelni, mikor van ott egy taurin is ami szerintem önmagáért beszél http://hu.wikipedia.org/wiki/Taurin. Szóval az Ön által említett bekólázott fiatalok, (kóla túladagolásba most ne is menjünk bele, ), a kólától jóval komolyabb szívkárosító hatásnak vannak kitéve, mint a Red Bull által, ami a taurinnal még jótékony hatást is kifejthet, bár azt sem állítom, hogy életelixír lenne. Ami szintén számomra meglepő, hogy a B&F honlapján, találhatóak telefonszámok, amin tudott volna velünk kommunikálni, amit Ön nem tett meg, mielőtt alaptalan, felháborodott hangnemű cikkel próbálta a munkánkat bírálni, és megkérdőjelezni, egy nagyon is komoly és fontos jelenség megelőzésére irányuló tevékenységünket. Szerintem a nic nevem alapján Ön is gondolhatja, hogy nem egy vasprefektus vagyok a szögesdrót túloldaláról, csak szeretném, ha több ismeret hatására választási lehetőséget biztosíthatnék, a fiataloknak, akiknek még minden vicc úgymond új. Ha csak egyet is sikerül távol tartanom akár csak a kipróbálástól is, akkor nekem az élet már Beauty.

 

Tisztelettel:

               Bartis Zsuzsanna

                    Szervező  (Vallásomat tekintve református vagyok)

2. hash   2007-01-19
azert az is erdekes, hogy ugyanaz a szoveg van kinnt a party oldalan mint a drogmentes.hu-n, ahonnan viszon le lehet tolteni azokat a vicces szcientologus fuzetecskeket is…

"Ma Magyarországon a „mindennapok elkerülhetetlen részének” tekintjük, ha egy drogos fiatal szemtelenkedik egy idős emberrel." – no comment 😛

3. acidrain   2007-04-02
Az semmi ezekhez képest:

http://marci.intro.hu/sci

<<
Mielőtt beperelne valamelyik Xenu hívő, ajánlom figyelmetekbe, hogy minden kommentár nélül terjesztem az anyagaitokat, úgyhogy inkább örüljetek!
>>

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter