• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

El Infierno

Szerző: Kardos Tamás | október 1, 2010

Tweet

Luis Estrada fekete humorral átszőtt filmje a mexikói drogháborúról

Aki pusztán a média hírei alapján próbál tájékozódni az észak-mexikói drogháborús helyzetről – márpedig máshonnan nem nagyon lehet –, az valószínűleg csak az érthetetlennek tűnő mészárlásokkal, a rendőrök és a drogkartellek, illetve a drogbárók egymás közti összecsapásaival és a vezetők kisszámú elfogásaival szembesül, de nehezen tudja elképzelni a narkóvárosokká vált helyszínek mindennapjait, a kartellek, a rendőrség és a városvezetés bizarr összefonódását.
 

 


El Infierno – a film trailere

 

Luis Estrada, a hazájában nagy népszerűségnek örvendő rendező gondoskodott róla, hogy a hétköznapi ember is beleláthasson a drogháború mélyebb rétegeibe. Hogy a feltáruló pokol mégis emészthető legyen, új filmjét az erőteljes tartalom és a realisztikus elemek mellett fekete humorral szőtte át. A saját definíció szerint politikai szatírának titulált El Infierno egy a drogkartellek irányítása alá került falu életét mutatja be a 20 évre az Egyesült Államokba vándorolt, majd hazatoloncolt Benjamin García szemén keresztül. A főszereplő kevés megtakarított vagyonát már hazafelé úton elrabolják, és rövidesen megérti, miért keresztelték át szülőfaluját San Miguel Narcangel-re (arkangyal és narkó kombinációja). Megtudja, hogy sok régi barátjával a kartelltagok végeztek – többükkel ráadásul a saját testvére, aki távollétében az egyik legismertebb vezetővé küzdötte fel magát – és szembesül azzal is, hogy a fiatal nők a kartellek prostituáltjaivá váltak. Pár régi haver noszogatására és jobb lehetőség híján hogy családján segítsen, García is beáll a helyi drogkartellbe El Benny néven, és kezdetét veszi a bizniszeléssel és gyilkosságokkal tarkított aranyélet, amely nem tarthat örökké.
 

 

 

 

Bár nem sikertörténet tárul elénk, a film mégsem szeretne morális állásfoglalásra késztetni és azzal a bárgyú üzenettel szolgálni, hogy aki maffiának áll, az megütheti a bokáját. Estrada azt mutatja meg, hogyan válik ráutalttá egy falu a kartelltagokra, akiknek otthont ad, és hogy mennyire nem lehet fekete-fehéren tekinteni a kartellek és a rendfenntartók viszonyára. Az talán senki számára sem meglepő, hogy a rendőrség egy köteg zöldhasú és egy fiolányi amfetamin tabletta fejében szemet huny a drogkartellek kisebb-nagyobb ügyei felett – hasonló esetekről a hírekben is olvashatunk. Meglepő azonban azzal szembesülni, hogy a falu működtetésében és – meglehetősen részlehajló – felvirágoztatásában mekkora szerepe van a kartelleknek. Megértve a mindennapok új szabályait a néző szinte azonosulni tud a kartellvezető felháborodásával és elfogadja a rendőrkapitány pánikszerű magyarázkodását, amiért egy-egy kartelltagra nem vigyáztak megfelelően a rendőrök, miközben ők napi rendszerességgel oltják ki a (hozzájuk képest) ártatlan emberéleteket. Hiszen ha a várost vezető kartellből meggyilkolnak valakit, akkor a véres válaszlépések garantáltak.
A válogatott brutalitás mellett a katolikus állam képét a kartellek is fenntartják, sűrűn vetik magukra a kereszteket, szentekhez imádkoznak, pazar oltárokat emelnek a meggyilkolt bajtársaknak és jól megfizetik a papot, hogy megáldja fegyvereiket. Valahogy így működhet egy tipikus észak-mexikói falu a drogkartellek uralma alatt.
 

 

Estrada korábbi filmjeiben is élesen bírálta az aktuális kormány tevékenységét és az Infierno sem mentes néhány erőteljes kiszólástól. Amikor Bennyként belépünk a kartellvezér palotájába, a falon fényképeket látunk, melyeken a drogkartell feje Vicente Foxszal, Mexikó korábbi elnökével fog kezet, egy másik fotón pedig magával a pápával. Egy későbbi jelenetben a rendőrkapitányságon ülünk, ahol a főkapitány a jelenlegi elnök, Felipe Calderón képe felé biccentve elismerően megjegyzi, hogy hála neki, Mexikó a besúgók országává vált. A film szűk két héttel a mexikói függetlenség 200. évfordulója előtt debütált és a poszterére ugyanazt a logót tették, mint amit az ünnepség plakátjai is viseltek, azzal a kiegészítéssel, hogy „nincs mit ünnepelni”. Nem csoda, hogy a film fölött egy darabig ott lebegett a kormányzati cenzúra esélye. Estradát ez azonban valószínűleg nem riasztotta meg túlságosan, nem ez lett volna az első eset a cenzúrára pályafutása során… 
Hogy Magyarországra eljut-e a film, az egyelőre talány, esetleg egy mexikói filmhét keretében, de érdemes vadászni rá, mert akit mélyebben érdekel a drogháború témája, annak kötelező darab!

 

 

Kardos Tamás
Drogriporter
2010.10.01.

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter