A Kati, Gina vagy akár angyalpor fantázianevek használatának egyik veszélye, hogy a közlő tévesen rendeli őket az adott drogokhoz
A megszólított szakértőkre nézve is méltatlan, de a szerző interjúkba fektetett munkáját is aláássa, ha a drogokra térve méretes tévedésekbe csúszik. A hétvége során két cikket is üdvözölhettünk ebben a kategóriában.
A Heves Megyei Hírlap cikke az európai középiskolások droghasználati szokásait és preferenciáit felmérő ESPAD vizsgálat eredményeiből kiindulva tárgyalja prevenció aktuális kérdéseit. Ezúttal nem mennénk bele, hogy a kábítószerügyi szakértők miért is nem tartják célravezetőnek a cikkben hasznosnak ítélt rendőrségi DADA programot – aki mégis erre vágyna, az kattintson ide – hanem a beceneveken emlegetett szerekre koncentrálunk. „Két női név, amelytől rettegnek a szülők” – olvashatjuk a címet, de egyik esetben a rettegés már nem indokolt, a másikban pedig a definícióval akadnak problémák. Biztosak lehetünk benne, hogy ezek az információk már nem a szakértőkkel készült interjúkból származnak.
A Kati néven becézett szerről, vagyis a mefedronról azt olvashatjuk, hogy az a „ma legnépszerűbb diszkódrog” és azért is kell tartani tőle, mert „bárki számára elérhető, hiszen a növényvédelemben, a háztartásban is használatos mefedron az alapanyaga”.
Egyik állítás sem állja meg a helyét. A drogambulanciák és az utcai megkereső szolgálatok egyöntetűen arról számolnak be, hogy a 2010-ben a parti színtéren a stimulánsok között domináló mefedron a betiltását követően rövid időn belül teljesen eltűnt a drogpiacról és a helyét több tucat újabb dizájner drog vette át. A mefedron csillaga tehát olyannyira leáldozott, hogy ma már nem hogy nem a legnépszerűbb diszkódrog Magyarországon, hanem egy gyakorlatilag már nem létező szer a hazai drogpiacon.
Gyakori tévhit a dizájner drogokkal kapcsolatban, hogy alapanyagaik megtalálhatók a növényvédelemben és egy átlagos háztartásban. Hogy ez a vélekedés még ma is élő, az az élelmes kereskedők munkáját dicséri, akik kezdetben növényvédő szernek és porszívó illatosítónak álcázva értékesítették ezeket a szereket. Azt gondoltuk, hogy több év elteltével már mindenki számára világossá vált a megtévesztő módszer, de úgy látszik, egyesek még mindig azt gondolják, hogy a dizájner drogok már még a spájzukban vannak.
A másik női néven becézett szer a Gina, amiről az újságíró úgy tudja, hogy közismertebb nevén angyalpornak hívják. A Gina azonban a gamma-hidroxibutirát, rövidebben a GHB nevű idegrendszeri depresszáns köznyelvi elnevezése. Angyalpor néven ezzel szemben a fenciklidint, másként a PCP-t szokták emlegetni, ami a nyugtató, euforizáló, nagy dózisban akár öntudat kieséshez is vezető GHB-vel ellentétben fájdalomcsillapító és hallucinogén hatású. Ugyanakkor a Gináról adott leírás meglehetősen sematikus is, hiszen bár az alkoholhoz hasonlóan létezik a randidrog-típusú használata, a fogyasztók többsége tudatosan, rekreációs célból él a szerrel.
Alighanem véletlen egybeesés, hogy egy nap eltéréssel a Kisalföld.hu is tévesen azonosította be az angyalport. A lap munkatársa ott úgy vélte, hogy az angyalpor a népszerű stimuláns, a speed másik neve. Az efféle tárgyi tévedések teljes cikkeket tudnak hiteltelenné tenni, holott akár egy Wikipedia gyorsvizittel is kiküszöbölhetők lennének. Részletesebb segítségnyújtásért pedig bátran fel lehet keresni a Drogriportert!
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.03.04.
