Médiaetika: GHB-ról rosszat vagy tévedést
Újabb keringő Ginával. Néhány fiatal a hétvégén rosszul lett a GHB (vagy GBL) és az alkohol együttes használatától a bólyi T-Boy diszkóban. A média nem vesztegette az időt, rögtön kitálalt a Gináról és a többi diszkódrogról. Ismét csak az alkohol úszta meg.
Bár a Tények a Zacher Gáborral készített interjújában a főorvos kitér arra is, hogy a GHB-t alapvetően az eufóriáért és nem az ájulásért szokták fogyasztani, a televízióban sugárzott változat azonban már csak a túladagolásos esetekre fókuszált és nem foglalkozott a szer tipikus fogyasztóival. Képzeljük csak el, milyen felhördülést okozna, ha a hétvégi, rekreációs alkoholfogyasztók népes táborát egy riportműsor úgy mutatná be, hogy kizárólag a túladagoltakkal foglalkozik. Ha pedig a média mindig felfigyelne azokra az esetekre, melyekben a szórakozás a detoxikálóban végződött, más hírről sem hallanánk. Márpedig a kábítószerekkel és kiváltképp a GHB-vel kapcsolatos híradások pontosan ennyire elfogultak. A hír végén még láthatunk pár bevágást intravénás fogyasztókról – hogy lehetőleg összemosódjanak a különböző kábítószerek a nézők fejében – amely mellé, meglehetősen demagóg módon, a kábítószerrel kezeltekre költött összegről kapunk tájékoztatást. Az persze már nem tartozik a kedves nézőre, hogy a pénz jelentős része a fűszívók kényszerkezelésére folyik el, és hogy a kábítószerekkel kapcsolatos bűnüldözés négyszer akkora forrásból gazdálkodik.
Ráadásul arról a fontos részletről sem a toxikológus, sem a Tények nem szólt, hogy a GHB igazi veszélyét a túladagolás mellett az alkohollal együttesen történő használat jelenti. Bár Zacher főorvos korábbi interjúkban ennek már többször hangot adott, egy hírműsornak nem árt emlékeztetnie erre.
Egy nappal az említett Tények műsor után a mohácsi kórház az ATV-nek elárulta, hogy a náluk ápolt három fiatal a GHB mellett marihuánát és alkoholt is fogyasztott. Ennek ellenére Prókai Eszter, az ATV szerzőjének beszámolója sem említi, hogy a rosszullétet az együttes használat okozhatta, sőt védelmébe veszi az alkoholt az illegális szerekkel szemben, mondván:
„A diszkódrogok jóval nagyobb veszélyt rejtenek magukban, mint az alkoholfüggés. Ennek egyik oka az, hogy jóformán teljesen ellenőrizhetetlen, hogy használójuk milyen anyagot juttat a szervezetébe. A tabletták a testhőmérséklet túlzott emelkedését, gyors fogyást és akár idegrendszer károsodást is okozhatnak. Az egyre sűrűbben előforduló diszkó balesetek szinte mindegyikét az okozza, hogy drog, illetve alkoholos befolyásoltság alatt ülnek kormány mögé a fiatalok.”
Már az is furcsa, hogy Prókai a drogok egy igen heterogén csoportját nem egy másik szerrel vagy annak csoportjával, hanem egy függőséggel veti össze. Talán arra óhajt ezzel utalni, hogy bármely diszkódrog fogyasztója menthetetlenül függő lesz?
A szerző másik meglepő húzása, hogy az ártalmatlanabbnak ítélt alkoholfüggésről – aminek mértékét egyébként a heroinfüggéshez szokás mérni – egy sort sem ír, miközben egy kalap alá véve a stimuláns, hallucinogén és entaktogén diszkódrogokat, nehezen alátámasztható állításokat tesz. Arról ugyanis, hogy a használó nem tudhatja biztosan, hogy egy Ecstasy-ként vásárolt tabletta mit tartalmaz, nem a szer, hanem a tiltó drogpolitika tehető felelőssé, amely a zuglaborokba száműzte az előállítást. Hasonló a helyzet a túlhevüléssel is, ami szintén nem e szerek inherens tulajdonsága: ez jellemzően a zárt, rosszul szellőző szórakozóhelyeken szokott megtörténni, megfelelő folyadékbevitel hiányában, amit az is elősegít, hogy a nagyobb bevétel reményében sok mosdó csapjából csak meleg víz folyik. A gyors fogyás sem jellemző tünete a hétvégi fogyasztóknak és a legnépszerűbb diszkódrog, az Ecstasy esetében, ahol az idegrendszeri károsodás lehetősége felmerült, továbbra sem bizonyított . A diszkóbalesetek pedig szintén nem az adott szer veszélyeiről, hanem fogyasztóik magatartásáról számolnak be. Nem mellesleg Magyarországon minden nyolcadik autóbalesetet ittas sofőr okoz.
Ezeknél is súlyosabb tévedés, hogy az ATV szerint a GHB forgalmazása itthon legális, „bárki szabadon megvásárolhatja boltban és rendelheti a neten.” A GHB valójában kábítószernek minősül hazánkban, így nem is lehet hozzájutni a boltokban. A szerző alighanem a GBL nevű, felni tisztítóként használatos szerre gondol, amit az emberi szervezet átalakít GHB-vá. Az már csak hab a tortán, hogy a GHB hatásai közül csak a tudatkiesés kerül említésre, ami aligha indokolja a szer elterjedtségét.
Végül még egy kérdéses megállapítás:
„A témával foglalkozó kutatások kimutatták, hogy míg hosszú évtizedekig az alkoholfogyasztás okozott gondot hazánkban, mára egyre több fiatal küzd kábítószer problémákkal.”
Az efféle, évtizedes tendenciákról beszámoló adatokat érdemes nemzetközi kontextusban vizsgálni, hiszen a kábítószerek a legtöbb európai országban csak az utóbbi évtizedekben jelentek meg, így nem csoda, hogy több évtizedes időtartamra levetítve azt találjuk, hogy növekedett a használatuk. Rövidebb távon egészen más a helyzet.
A 35 országban elvégzett ESPAD kutatásból az derült ki, hogy Magyarországon a 16 éves korosztályban az átlagosnál kevesebben fogyasztanak kábítószereket és a legnépszerűbb illegális szer, a marihuána is veszített népszerűségéből. A felmérés ennél szomorúbb eredménye a fenti idézettel ellentétben, hogy nálunk a legelterjedtebb a gyógyszer és az alkohol együttes használata és a korosztály, az egyre gyakoribb a hétvégi nagyivászatokon a tömény italokat preferálja.
Ismét köszönetet mondhatunk a médiának az ügy kapcsán tett hiteles és elfogulatlan tájékoztatásért.
Kapcsolódó cikk:
Tiltsuk be a fiatalokat!
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.09.30
