• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Ha Magyarországon élsz, és nincs semmid, csak magadra számíthatsz

Szerző: Péter Sárosi | október 31, 2022

Tweet

Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.

Így lehet összefoglalni a szociális törvény kormány által benyújtott módosításának üzenetét.

„Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős,” – imígyen kezdődik a módosítás szövege.

Világos beszéd ez. Magadra számíthatsz. Hogy éhen döglesz-e, az nem az állam felelőssége, hanem a tiéd. Ha semmid sincsen, akkor annyit is érsz: a lázárjánosi bonmot most törvény erőre emelkedik.

A törvényhozó, az ő nagy bölcsességében és együttérzésében, persze megengedi, hogy van olyan, amikor „az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes,” De mi is az „önhiba”?

Hibás vagy-e, hogy nem egy rózsadombi villában, hanem egy borsodi szegregátumban nőttél fel? Hibás vagy-e, mert nem voltak szüleid, és intézetben nevelkedtél, aztán kikerültél az utcára? Hibás vagy-e, ha a gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás miatti traumáidat nem tudtad feldolgozni? Hibás vagy-e, ha egy válás után kikerültél az utcára?

Hibás-e vagy?

Igen, hibás döntések egész sorát elkövetheted az életben: eljuthatsz egészen sötét csapdákig, mint a hajléktalanság, a depresszió, a függőség. De vajon ha a hibás döntések láncait visszafejtjük, nem jutunk-e el odáig, hogy gyakran a legnagyobb hibákat halmozó embertársaink kapták a legkevesebb esélyt a társadalomtól?

A társadalmi szolidaritás arról szól, hogy felelősséget vállalunk egymásért.

És nem hagyjuk magára azt sem, aki hibát követett el. Mert mindenki követ el hibát – csak éppen más a következménye és súlya a hibáknak akkor, ha gazdagnak, vagy akkor, ha szegénynek születtél.   

Ezzel a törvénnyel azonban az állam lepattintja a felelősséget: foglalkozzon veled a családod. Ja, ha ilyen nincsen? Akkor menjél az önkormányzathoz. Ja, hogy az önkormányzat elhajtott a vérbe? Akkor menjél valami karitatív szervezethez, kuncsorogj könyöradományért. Máshoz jogod nincsen. És majd akkor fogunk veled foglalkozni, mint állam – és csakis akkor – ha „a szociáls biztonságod” ezek ellenére „sem teremthető meg.” És hogy ilyen mikor van, azt persze majd mi mondjuk meg. Az állam. 

A lényeg az egyéni felelősség absztrakt ideálja, ami azon az illúzión alapul, hogy a világ igazságos hely, ahol mindenki azt kapja, amit megérdemel. A szegény bizonyára azért szegény, mert lusta. A gazdag meg azért gazdag, mert szorgalmas. Ahogy Lőrinc is mondja: „Elsősorban dolgozni kell mindig, folyamatosan.” Ha több műszakban robotolsz évtizedek óta, és nem jutottál egyről a kettőre, akkor biztos benned van a hiba.

Erről Anatole France mondása jut még eszembe: „A törvény, a maga felséges egyenlőségében, a gazdagnak és a szegénynek egyaránt megtiltja, hogy a híd alatt aludjon, vagy az utcán kéregessen, esetleg kenyeret lopjon.”

Nincs itt kérem semmi diszkrimináció: hiszen Mészáros Lőrinc se kuncsorog itt segélyért, akkor milyen alapon kuncsoroghat segélyért a rokkantnyugdíjas a kelet-magyarországi kistelepülésen? Oldja meg a család, az önkori, az egyház: bárki, csak ne az állam. Mert az államnak fontosabb dolga van, mint hogy a polgárait megóvja az éhhaláltól és otthontalanságtól (mi is?).

És a szegény, aki a gondoskodó, jóléti államra nem számíthat, bizton számíthat az rendőrállam erőszak-szerveire, amennyiben veszélyt jelent a vagyonosokra. Ha esetleg ki kell tenni az otthonából, hogy a Schadl-félék elárverezhessék azt.

Idáig jutottunk hát: visszatér a dologházak dickens-i világa. A vadkapitalizmus a maga nyers individualizmusával. Mielőtt még megszületett a megfontolás, hogy az államnak igenis feladata és felelőssége, hogy kiegyenlítse a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeket.

Hogy ez a törvénymódosítás mennyire elvetette a sulykot, arra jellemző, hogy már az egyház – Székely János szombathelyi megyéspüskök – is finom kritikát fogalmazott meg vele szemben. XVI. Benedek pápát idézve: „Egy társadalom embersége leginkább azon lemérhető, hogyan bánik az időssel, a szegénnyel, a gyöngével, a beteggel.”

Vajon hogyan szerepelne ezen az emberséget mérő krisztusi teszten a magyar társadalom a „keresztény” kurzus 12. évében?

És vajon egy kormánykritikus diáklány csúnya szavai tényleg jobban kiütik a biztosítékot „a keresztény értékekért” aggódók körében, mint a társadalmunk embertelensége?

Kategória: Blog, Hírek Archívum: Segítség

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

Szigorral álcázott tehetetlenség

január 24, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter