A mefedron betiltása nem eredményezte a partidrogok iránti kereslet csökkenését
Miután 2010 áprilisában a munkáspárti brit kormány betiltotta a (hazai éjszakai életben kati néven ismert) mefedront, az a kannabisszal és amfetaminnal azonos kábítószer-listára (B-osztály) került, terjesztéséért akár 14 év börtön járhat. Azóta hivatalos fórumokon a mefedron-problémát lezártnak tekintik, kevés szó esik arról, hogy vajon a tilalomnak milyen pozitív és negatív hatásai voltak. A belügyminiszter által szókimondása miatt elbocsátott hivatalos fő kormányzati drogtanácsadó, David Nutt profeszor által létrehozott Független Drogügyi Tudományos Bizottság (ISCD) most egy átfogó vizsgálatot készített a témában. Egy online kérdőíves kutatás keretében 1500 fogyasztót kérdeztek meg.
Az ISCD jelentés szerint a tilalom javára írható, hogy kétségkívül véget vetett a legális mefedron-forgalmazásnak, amely korábban elképesztő profitokhoz juttatott élelmes kereskedőket: a becslések szerint kilogrammonként 2500 Fontért szerezték be a drogot Kínából, majd Angliában grammonkénti 10 Fontos áron helyezték forgalomba az Interneten. A betiltás óta azonban egyáltalán nem tűnt el az utcákról: bár a terjesztés kockázata nőtt, ez egyben az üzletág jövedelmezőségének növekedéséhez is vezetett. Kialakult a mefedron feketepiaca, ahol a mefedron grammonkénti ára kétszeresére növekedett (20-25 Font). Szintén a tiltás javára írható, hogy a mefedron-fogyasztás jelentősen csökkent: a meginterjúvolt fogyasztók 58%-a számolt be arról, hogy a tiltás óta kevésbé fogyaszt mefedront. A drog hozzáférhetősége azonban csak részben szorult vissza, a fogyasztók 51%-a éppolyan könnyen hozzájut, mint azelőtt. És ami fő: a mefedron-fogyasztással felhagyók a tilalom hatására nem váltak drogmentessé, hanem más drogok felé fordultak. 44% például a tiltás óta mefedron helyett kokaint és ecstasy-t fogyasztott.
A tilalom egyik másik negatív hatása az volt, hogy a mefedron-kereskedelemmel foglalkozó cégek átálltak más, legális drogok forgalmazására. Az ISCD rámutat, hogy az elmúlt évben 40 új szintetikus drog jelent meg a brit piacon, ezeket Kínában állítják elő és onnan exportálják Európába. Ezek ún. designer drogok, amelyeket kimondottan azért fejlesztenek ki a laboratóriumokban, hogy legális utánpótlásról gondoskodjanak a már betiltott tudatmódosító szerek helyett. Ezek molekuláris szerkezete és pszicho-farmakológiai hatása többnyire alig tér el a már tiltólistán szereplő anyagokétól, ugyanakkor az adagolásban például igen jelentős különbségek lehetnek – a helytelenül megválasztott dózis vagy éppen kombináció igen nagy veszélyeket hordozhat magában. A jogalkotó számára többnyire legalábbis hosszú hónapokra van szükség ahhoz, hogy egy szer felkerüljön a tiltólistára. A közvélemény és a politika többnyire abban látja a megoldást, hogy ezt az időt lerövidítse és minél hamarabb tiltólistára kerülhessenek. Úgy tűnik azonban, hogy minél több drogot tiltanak be a hatóságok, annál több új legális drog jelenik meg a piacon: Nagy-Britanniában 2008-ban 13, 2009-ben 24, 2010-ben pedig 40 új szert regisztráltak.
Magyarországon január elsejétől szintén kábítószerré minősítették a mefedront, hasonló hatásvizsgálat azonban ezidáig nem készült a tiltás következményeiről.
Sárosi Péter
