Pontosabban a legextrémebb tévhitek egy helyen
Augusztus közepén találkoztunk először a Napidoktor.hu rejtélyes forrásával, Adrinával, amely még a magunkfajta edzett drogmédia-fogyasztókat is meglepte. Adriana most ismét lecsapott, ezúttal talán még hajmeresztőbb állításokkal, továbbra is a dizájner drogok témájában.
Az rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a szerző nem szembesült semmiféle szakmai kritikával az előző cikke óta, hiszen változatlanul úgy hiszi, hogy a Kati és a Zsuzsi név két különböző szert rejt (pedig valójában mind a kettő a mefedron beceneve), ráadásul fenntartja, hogy ezeket „arra tervezték, hogy a virágok növekedését serkentse, illetve, hogy porszívózsákot illatosítsanak vele”. Ismét leírjuk, hogy nem, a mefedron sohasem volt se növekedést serkentő, sem porszívózsák illatosító szer; ezek az álcák pusztán arra szolgálnak, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan termékként kerülhessenek forgalomba. A média híradásaiból kiindulva már alig akad, aki elhiszi ezt a mesét, így az kifejezetten ciki, ha egy ismeretterjesztőnek szánt cikk írója ül fel ennek a régi trükknek. A szerző ráadásul még mindig nem értesült arról, hogy a mefedron itthon már az év elején tiltólistára került, így tévhiteit kombinálva azt terjeszti, hogy jelenleg is beszerezhető a kertészetekben. Ülj le, egyes – szokták erre mondani… de ő tovább folytatja.
A mefedron hatásait tekintve a Napidoktor úgy véli, hogy a szer kis dózisban „kellemesen elbódít”, nagyobb mennyiség mellett a depressziótól a szívhalálig bármi bekövetkezhet. Nos, lévén hogy a mefedron egy stimuláns, bódulatról szó sincs, inkább fokozott éberségről, nyitottságról és a beleérző képesség növekedéséről. A depresszió sem közvetlen hatás, hanem a kiürülés egyik jellemző velejárója, közvetlenül a mefedron okozta halálesetre pedig igen kevés példát találni. A hosszú távú hatásokat ugyanakkor alig ismerjük, ezért leginkább emiatt lehet kockázatosnak minősíteni a mefedron használatát.
Elhangzik itt egy érdekes közbevetett mondat: „a droglistán nem szereplő szert másoknak nem szabad árulni, de magánál tarthat az ember”. Érdekes, de nem igaz. Anélkül, hogy azon élcelődnénk, hogy most akkor, definíció szerint nem szabad a konyhasó nevű szert árulni, hiszen nincs rajta a „droglistán”, érdemes rámutatni, hogy a tiltólistán nem szereplő drogokat forgalmazó üzleteket „kóros szenvedélykeltésre” hivatkozva záratták be, amiért bódulat kiváltására alkalmas szereket értékesítettek fiatalkorúaknak. E törvény ugyanis csak a fiatalkorúaknak történt eladás esetében alkalmazható.
Az egyik bekezdés közepén kiderül, hogy a mefedront valójában Ginának és angyalpornak is hívják, vagyis hirtelen két új szer, a GHB és a PCP, vagyis az angyalpor is azonosítva lesz a mefedronnal. A leírást továbbolvasva leginkább a GHB-re gyanakodhatunk (ami folyadék halmazállapotú, tehát érthetetlen, hogy az angyalPOR egyáltalán hogyan keveredhetett ide). Tévedés azt állítani, hogy „akik próbálták, soha többé nem hajlandóak rá”, hiszen a GHB rekreációs dózisban ma is népszerű szer a partiszcénában.
A következő, a hatásokat illusztrálni hivatott mondatot csupán a szabad asszociációk beindítására másoljuk ide: „Annyira ijesztő a hatása, az, hogy teljes öntudatlanságba kerül az illető”.
Ezek után elérkezünk a Miau-miauhoz, amiről a szerző ezúttal sem tudja, hogy a mefedron egy sokadik fantázianeve, következésképp azt sem, hogy tiltólistás. Végül eljutunk a krokodilhoz is, amelyről csak az nem derül ki, hogy használata Oroszországban jellemző.
Ezúton (és olvasói levél formájában is) szeretnénk nyomatékosan megkérni a Napidoktor.hu portált, hogy mellőzze e szerző cikkeinek publikálását, mert hemzseg a tévedésektől a drogok nevétől és legális státuszától kezdve, az alkalmazási területükön át az hatások ismertetéséig.
|
FRISSÜLÉS: A NAPIDOKTOR.HU PORTÁL KRITIKÁNK HATÁSÁRA ELTÁVOLÍTOTTA A FENTI CIKKET HONLAPJÁRÓL ÉS FELKÉRT MINKET A DROGOKKAL KAPCSOLATOS CIKKEIK KORRIGÁLÁSÁRA. A RÉSZLETEKET LÁSD ITT |
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.11.29.
