Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatala (UNODC) hagyományosan a drogellenes világnapon adja ki éves világjelentését – amelyet hagyományosan erős kritikával illet a szakértők jelentős része.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatala (UNODC) hagyományosan a drogellenes világnapon adja ki éves világjelentését – amelyet hagyományosan erős kritikával illet a szakértők jelentős része.
A Transznacionális Intézet (TNI) kutatója, Martin Jelsma szerint a világjelentés tele van tudományos tévedésekkel. A UNODC például azt állítja, hogy „az emberiség jóval kisebb szintű drogtermesztéssel és drogfüggőséggel lépett be a 21. századba, mint ami 100 évvel ezelőtt jellemezte.” Ez a 100 éves sikersztori azonban a TNI szerint nem tulajdonítható a multilaterális drogkontroll rendszernek: sokkal inkább a Kínában bekövetkezett politikai és kulturális változásoknak, illetve annak, hogy a gyógyszeriparban az opiátokat számos területen más gyógyszerekkel helyettesítették. Egy másik megkérdőjelezhető állítás az, hogy a drogtilalom sikerét le lehet mérni abból, hogy a legális dohányzás sokkal inkább elterjedt, mint az illegális drogok használata. „Azzal érvelni, hogy a drogkontroll-rendszernek köszönhető, hogy az illegális drogok használata nem ért el hasonlóan masszív prevalencia-szintet, mint a dohányzás, nélkülöz mindenféle tudományos alapot,” jelentette ki Jelsma. Munkatársa, Tom Blickman szerint „ha a UNODC egy kereskedelmi részvénytársaság lenne, akkor a részvényesek beperelhetnék a vállalkozás jövőbeli kilátásainak tudatos eltorzításáért.”
Martin Jelsma
A jelentésben szereplő új kulcsszó, a „visszatartás” (containment) már azt jelzi, hogy a „cég” már eltávolodik az illegális drogok totális kiirtásának totálisan utópikus programjától: a drogjelenséget csak „mederben” lehet tartani, megszüntetni viszont nem lehet. Martin Jelsma szerint ugyanakkor a világjelentés éppen azon eredmények méltatásáról feledkezik meg, amelyek valódi érdemeket szereztek a drogproblémák „visszatartásában”: „az ártalomcsökkentő politika eredményeit sehol sem találjuk a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy teljesen kihagyták az elmúlt évtized olyan valódi sikertörténeteit, mint például az ártalomcsökkentő erőfeszítéseknek köszönhető csökkenést a túladagolásos halálesetek számában vagy a HIV fertőzések alacsonyabb arányát.”
A UNODC igazgatója, Antonio Maria Costa azt állítja, hogy a világ pusztító „kannabisz járvánnyal” szembesül. Ez a határozott nyelvezet némiképp ellentmond a jelentés későbbi részében szereplő kijelentésnek, miszerint „a kannabisszal kapcsolatos korai tudományos anyag nagy része mára pontatlannak bizonyult, és számos országban tudományos kutatások egész sorozatát folytatták le, amelyek megcáfolták a kannabisszal kapcsolatos vádakat.” Tom Blickman szerint a „a jelentés elfogult és kiegyensúlyozatlan. A nem meggyőző tudományos bizonyítékok felhasználása a kannabisz démonizációja érdekében azonos azzal a korábbi hibával, amely a kannabiszt ugyanazon osztályba sorolta, mint a kokain és a heroin. A jelentés megszenvedi azt a feszültséget, amely a szigorú kontroll-rezsim fenntartását támogató és erőteljes USA nyomás alatt álló UNODC politikusok és a jelenlegi politika kereteinek elavult elemeiről őszinte vitát kezdeményező szakértők között fennáll.”
Sárosi Péter
