Legális bódulat (Kritika – RTL Klub/Fókusz)

Az RTL Klub Fókusz című műsorának január 20-i adása arra vállalkozott, hogy szűk öt percben vezesse be a nézőt a szintetikus kannabinoidok, azaz a „herbál” világába. A rövid időre való tekintettel érthető, hogy nem tudunk meg mindent erről a szerről, pontosabban szercsoportról, de a bemutatásba így is több hiba csúszott. Többek között:
 

– Nem derül ki, hogy melyik illegális szerhez hasonlít a „herbál”, ami helyett alkalmazzák

– Összemossa más dizájner drogokkal

– Hangsúlyozza a szer legalitását, holott nem minden szintetikus kannabinoid legális

– A szerhasználatot csak szélsőséges példákon keresztül ismerteti
 

 

Kezdjük azzal, hogy a műsor színvonalán sokat emel a szerhasználókkal személyesen is foglalkozó addiktológus, a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum vezetőjének, Arany Zoltánnak a szerepeltetése, aki hasznos ismereteket közöl mind a kannabinoidokkal, mind a használóikkal kapcsolatban. Többek között azt, hogy a „herbál” vagy a „biofű” elnevezés nem valamiféle gyógynövényt, hanem szintetikus szerrel permetezett növényi törmeléket takar (a „műfű” és a „szintifű” elnevezések ilyen tekintetben beszédesebbek). A műsorból nem derül azonban ki, hogy ezek a szerek a kannabisz eufóriáért felelős hatóanyagához hasonlítanak, azt hivatottak utánozni, ezért a marihuána legális alternatívájaként váltak ismertté. Sokféleségüknek köszönhetően hatásuk, adagolásuk, mellékhatásaik és használatuk káros következményei széles skálán mozog, de általánosságban annyi elmondható, hogy rövidebb, de jóval intenzívebb élményt nyújtanak a kannabisznál, emellett mellékhatásaik és elvonási tüneteik is jelentősebbek a természetes variánsnál. 

Ez pusztán egy említésre méltó hiányosság, nagyobb probléma viszont, hogy a riportban a szintetikus kannabinoidok összemosódnak más dizájner drogokkal, a stimuláns katinonok csoportjával (mefedron, MDPV, pentedron stb.). A videó 1 perc környékén tér ki a média által is felkapott túladagolásos esetekre. Ezekhez azonban nem szintetikus kannabinoidok, avagy a „herbál”, hanem katinonok nagy mennyiségű fogyasztása vezetett. Csak érzékeltetésképpen: a különbség hasonló, mintha egy amfetamin túladagolást a kannabisz számlájára írnánk. Szintén elgondolkodtató, hogy a riportban megszólított használók egyike a 2. percnél arról beszél, hogy amikor a kórházban kezelték már „vénái sem voltak”, ami nem cigarettában elfüstölt kannabinoid fogyasztására, hanem rendszerint aktív intravénás használatra utal. 

A legnagyobb baki mégis az, hogy a műsor – kezdve a címétől – lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy ezek a szerek legálisak. Ez azonban koránt sem ennyire egyértelmű: sokuk a tiltott szerek listáján szerepel, vagyis kábítószernek minősül és számos variáns található a drogok úgynevezett C-listáján. Ez utóbbiakra sem igaz, amit a műsorban az ORFK szóvivője mond, miszerint csak azok a személyek büntethetők, akik 18 éven aluliaknak értékesítik ezeket a szereket. Aki ugyanis C-listán található szert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő sőt, aki csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot (pl. C-listás herbált) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hatalmas tévedés tehát, hogy a herbál kereskedői vagy akár közösen használói semmi törvénytelenséget nem követnek el! Emellett mind a tavalyi, mind az idei év elején számos korábban C-listás szert soroltak át a kábítószerek csoportjába, melyeknek így már a csekély mennyiségű megszerzése, tartása illetve fogyasztása is bűncselekménynek minősül. Sajnos a műsor e részletek elmulasztásával a „minden dizájner drog legális” téves mítoszát terjeszti és jogilag is pontatlan információkat nyújt.

Végül, de nem utolsósorban a nézők számára félrevezető, hogy kizárólag szélsőséges példákat láthatnak a szintetikus kannabinoidok használatáról. Tévedés ne essék, nem azt várnánk el, hogy a riport csupán a problémamentes fogyasztókat szólítson meg, de az elrettentésnek szánt, halálközeli esetek példaként állítása ellentétes lehet a szándékolt hatással. A használók ugyanis, akik nem tapasztalnak hasonló tüneteket sem magukon sem a baráti körükben, hiteltelennek találhatják nem csupán a Fókusz riportját, de a tényszerű információkat nyújtó prevenciós programok üzenetét is, az érintett szülők pedig konstruktív megoldás helyett pánikba eshetnek és – egyes újságírók tanácsára hallgatva – téves válaszlépések sorozatát követhetik el a szobafogságtól a rendőrség bevonásáig. Az elrettentést csak fokozzák a 3. percnél bevágott képek, melyeket rendszerint a metamfetamintól és a krokodil nevű szertől leépült droghasználók illusztrálására használnak – kétes hitelességgel.  

A műsort így sajnos a hiteles karakterek megszólaltatása sem menti meg attól, hogy erősen félrevezető képet nyújtson a fiatalok körében jelenleg egyik legnépszerűbb szerről.