A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot átalakítják – a civilek a kormányzati szereplőktől elkülönítve vitathatják majd meg a drogpolitikai kérdéseket
Több mint három órás ülést tartott a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumának klubtermében. A legnagyobb vitát kiváltó témák közé tartozott a KKB tervezett átalakítása, amelynek keretében a civil delegáltak elveszíthetik jelenlegi státuszukat. 2007 óta ugyanis a szakami szervezetek négy képviselőt választhatnak maguk közül, akik a tárcák és kormányzati intézmények ülésén teljes jogú tagként vehetne részt – és tudásukkal, tapasztalataikkal nagyban hozzájárultak a KKB munkájának színvonalához. Egy új kormányrendelet szerint viszont a hasonló testületeket egységesíteni kell, a tárcaközi bizottságokban kizárólag állami szereplők vehetnek majd részt, míg a tanácsban kizárólag civilek – így a jövőben valószínűleg a civilek nem vehetnek részt a kormányzati drogpolitikai szereplők egyeztetésein, hanem magukban ülésezhetnek, egy állami vezető irányításával. A civil tanácsot ezenkívül a minisztérium szeretné kibővíteni olyan szervezetekkel, amelyek nem tartoznak a szakmai ernyőszervezetekhez, de „értékteremtő” tevékenységet folytatnak. A civil delegáltak élesen bírálták ezt a folyamatot és kétségbe vonták, hogy egy ilyen civil fórumban érvényesülhet-e a szakmai kompetencia és hogy vajon mennyiben veszi majd figyelembe a kormány az álláspontjukat. A kormányoldal ígéretet tett arra, hogy a koncepciót majd a civilek is véleményezhetik.
Vitát váltott ki Szemelyácz János pszichiáter azon felvetése is, hogy vajon miért nem történik előrelépés az ombudsman által is hiányolt területeken, így például a gyermek és serdülőkorú drogfüggők ellátásában, vagy a tűcsere programok tűellátásának kérdésében. A kormány részéről Müller Éva drogkoordinátor ingerülten visszautasította, hogy a kormány mulasztásáról lenne szó – véleménye szerint a szakmai szervezetek elégtelen együttműködése a toporgás fő oka. A tűcsere programok hatékonyabb kiszolgálását célzó ún. tűdepot létrehozásával kapcsolatban ugyanakkor sem az Ártalomcsökkentők Egyesülete, sem pedig a MADÁSZSZ nem kapott hivatalos felkérést.
Az ülésen nem tudott részt venni Topolánszky Ákos, a MADRISZ elnöke, aki beszámolót tartott volna az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSzB) drogpolitikai ajánlásairól. Ehelyett levelet küldött a KKB részére, amelyet az ülésen felolvastak. Az EGSzB jelentése többek között rámutat a büntetőjogi szigor eredménytelenségére, a tudományos bizonyítékok használatának elégtelenségére és a civil társadalom nagyobb bevonására sürgeti a tagállamokat, rámutatva, hogy jelenleg negatív tendenciák figyelhetők meg Európában. „Az európai irányváltás kritikája nagymértékben egybecseng az elmúlt két év drogpolitikai fordulatával Magyarországon” – fogalmazott Topolánszky a levelében. Téglásy Kristóf főosztályvezető ebből azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország eszerint az EU fősodrába tartozik, az EU irányváltása megfelel az EU fordulatának. A civilek erre kifejtették, hogy a jelentés éppen arra kívánt rámutatni, hogy a tudományos bizonyítékok és szakmai érvek alapján mik a problémák az európai drogpolitikákkal, nincs tehát ok arra, hogy nyugodtan hátradőljünk.
A C-lista kapcsán a BSZKI képviselője, Nagy Júlia felvetette, hogy számos olyan drog került hazai forgalomba, amelyek sem a kábítószer-listán, sem pedig az új pszichoaktív anyagok listáján (C-lista) nem szerepelnek. Ezek közül az etilamfetamin ráadásul egy gyógyszerlistán szereplő anyag, amit a C-listára sem lehet felvenni, és amennyiben lefoglalják, akkor a hatóságoknak a vizsgálat után vissza kell azt szolgáltatni a tulajdonosnak. Az új szerek C-listára való felvétele azért késlekedik, mivel a jogszabály az Országos Addiktológiai Centrumot bízza meg a listáravételi eljárás levezetésével, az OAC-nak ugyanakkor erre nincsen sem pénzügyi, sem humánerőforrása – és a minisztérium ezidáig nem biztosította ezeket. A listáravételi eljárás jelenleg szünetel.
Téglásy Kristóf a civilek kérésére a pályázatok helyzetéről is beszélt. 2011-ben maradványtartási kötelezettség alá vontak jelentős forrásokat, január 15-éig nem lehetett kifizetni a pályázatokat, ekkor viszont életbe lépett egy új jogszabály, ami nem adott lehetőséget arra, hogy a minisztérium forrást adjon át a pályázatkezelőne, ezért csúszott a tavalyi pályázatok kifizetése. A mai napig azonban a kábítószer-területen 370 millióból 350 milliót kifizettek, további 20 milliónál pályázatkezelési problémák miatt nem került sor a kifizetésre, a pályázatkezelő és az államkincstár közötti problémák miatt. Téglásy ígéretet tett arra, hogy a 2012. évi pályázatoknál már rendben kifizetésre kerülnek a pénzek a megadott határidőn belül, a szerződéskötéstől számított 30 napon belül megkapják a pénzt a szervezetek. Az új pályázatok kiírására pedig már lépéseket tettek, hogy a programok már az ősz során megkezdődhessenek (a korábbi években már májusban kiírták a pályázatokat).
Nemzeti drogsratégiája továbbra sincs az országnak – és nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy pontosan mikorra várható, jelenleg még azon dolgozik a drogkoordináció, hogy egy márciusi kormányrendelet által előírt formai követelményeknek megfelelően átírja a szöveget, koncepcionális változtatást azonban nem terveznek.
Sárosi Péter
