Csak a THC elvonás adhat erőt és mindent lebíró akaratot
Rendszeres olvasóink talán még emlékeznek, amikor azokról a 20. század eleji rendőrgyilkossággal és fehér asszonyok megerőszakolásával vádolt „kokain-őrült négerekről” keringő történetekről emlékeztünk meg, melyek hatására a New Yorki rendőrség a .32 kaliberű pisztolyokról áttért a .38 kaliberű pisztolyok használatára, hogy biztosan leterítsék a kokaintól szupererőre szert tett fenevadakat. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a már a maga idejében is necces mítoszt száz évvel később épp egy magyar toxikológus fogja újraéleszteni, ráadásul kannabiszra hangolva. A TV2 Naplójának 2013. augusztus 4-én sugárzott műsora szerint ugyanis Dr. Zacher Gábor nem kevesebbet állított, minthogy a THC elvonása nem csak agressziót és klausztrofóbiát (?) okoz, de arra is magyarázatot ad, hogy a speciálisan képzett rendőrök jól begyakorolt fogásai miért elégtelenek az elvonási a tüneteket átélővel szemben.
A történet dióhéjban: kilenc évvel ezelőtt Erős Zoltán speciálisan kiképzett rendőr fojtófogással próbált hatástalanítani egy garázdaság miatt elítélt bolgár állampolgárt, aki a helyszínen életét vesztette, a mentősök már nem tudták újraéleszteni. Az eset perek sorozatát indította el, első fokon Erőst felmentették, de az ügyészség fellebbezett. Végül idén júliusban foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan testi sértésért egy év börtönt szabtak ki rá, két évre felfüggesztve.
A TV2 Napló műsora az eset körülményeit vizsgálta. Az incidens szállítás közben történt, a rendőrautót Erős vezette, a férfire pedig egy másik rendőr vigyázott a hátsó ülésen. Az elítélt az autóban kiszabadította a kezét a bilincsből és szabadulni próbált. Ekkor álltak félre az autóval, hogy hatástalanítsák az elkövetőt. Amikor a műsorban felmerül a kérdés, hogy két tagbaszakadt, jól képzett rendőrnek miért kellett a végül halált okozó testi kényszerig fajulnia ahhoz, hogy lefogjon egy menekülni próbáló elítéltet, a választ a toxikológia falai közül kapjuk meg. Dr. Zacher Gábor értelmezésében „a tünetek egyértelműen marihuána-elvonási tünetekre utaltak”. „A THC függőség okozta elvonási tüneteknél a kizárt terektől való félelem és az indokolatlanul megjelenő agresszió… ez abszolút mértékig jellemző szokott lenni”. A következő megállapítást már nem a főorvos szájából, hanem a riport szerkesztőjétől hallhatjuk: „Zacher Gábor szerint ez megmagyarázza azt is, miért nem működnek a férfinél az egyébként jól bevált és fájdalmas rendőri fogások”. Márpedig – folytatja – az elkövető a szállítás előtt már két napja fogdában volt, így nem juthatott marihuánához.
A „kizárt terektől való félelmet” más néven klausztrofóbiának hívják és eddig nem találkoztam vele a THC elvonásáról szóló szakirodalomban. A műsor után egy újabb próbálkozást tettem, de azzal sem jutottam többre. Az ügyben azonban vélhetően nem is ez a kulcskérdés, hiszen a menekülési próbálkozás az autón kívül, a földre teperve is folytatódott. Sokkal elképesztőbb az a feltételezés, hogy a THC elvonási tünetek olyan állapotot váltanak ki, melyben megszűnik a fájdalomérzet, fokozódik a testi erő és az ellenállást csak az élet kioltásával lehet megtörni. Csoda, hogy erről a „kokain-őrült négerek” mítosza ugrik be, akiket a hiedelem szerint csak nagyobb kaliberű fegyverrel lehetett leteríteni? Ha a marihuána elvonásnak valóban ilyen hatása lenne, az talán magyarázatot adna, hogy a hasonló esetekre kiképzett rendőr miért nem tudott különbséget tenni a menekülési próbálkozás és a haláltusa között, ami az elítélt életébe került. Ha azonban utánanézünk ezeknek a tüneteknek, jellemzően a következőket találjuk: ingerlékenység, nyugtalanság, ellenséges érzelmek, szorongás, nehéz alvás, rosszkedv, izzadás, étvágycsökkenés, esetenként náthaszerű tünetek. Ha a felsorolt tünetek egy csoportja egyszerre tör rá a rendőrautó hátsó ülésén utazóra, aki amúgy sincs túl rózsás hangulatban, akkor érthető, ha inkább kiszállna. De nehéz lenne amellett érvelni, hogy e tünetek közül bármelyik magyarázattal szolgálhatna arra, hogy miért nem hatottak a fájdalmas fogások és miért áldozta fel az elítélt az életét a már rég reménytelennek tetsző szabadulásért. Csak remélni tudom, hogy a fájdalommentességgel és extra erővel felruházó THC elvonás gondolata nem Dr. Zachertől, hanem a Napló szerkesztőitől származik. Tőlük ugyanis már láttunk hasonló húzást korábban.
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.08.09.
