David Nutt professzor jelentős visszhangot kiváltó tanulmányainak értékelése vendégszerzőnktől
David Nutt a londoni Imperial College ideggyógyszerészeti karának professzora, az alvászavarok, az addikció és a depresszió kezelésére specializálódott. Nem meglepő, hogy ezzel a szakértelemmel hosszú ideig tagja volt az angol kormány kábítószerügyi tanácsának, az Advisory Council on Misuse of Drugs-nak, (AMCD), amely 2008-ban az elnökévé is választotta. Azonban mindössze két évvel megválasztását követően nagy visszhangot keltve távoznia kellett ebből a pozícióból. Menesztéséhez egy, a különböző legális és illegális drogok káros hatásait összehasonlító tanulmány vezetett. Ez a tudósnak a második rossz húzása volt a kormányzati drogpolitikával szemben, korábban egy tanulmányában az ecstasy és a lovaglás veszélyeit hasonlította össze, ami szintén negatív média visszhangot keltett. Ebben a rövid írásban ezt a két tanulmányt próbáljuk bemutatni.
Saját elbeszélése szerint egy lovasbalesetben sérült páciense kezelését követően merült fel benne a gondolat, hogy összehasonlítsa a lovaglás és egy illegális szer okozta személyes illetve társadalmi kárt. Kiindulópontja az volt, hogy a drogok közmegegyezés alapján veszélyesek, azonban nincs egy olyan "alap veszélyességi szint" amihez képest ezt objektíve meg lehetne ítélni. Vajon a kábítószerek tényleg nagyságrendileg veszélyesebbek még a legális extrém sportoknál is vagy mi más indokolja fogyasztásuk kriminalizálását?
Ez a gondolat vezetett 2009-ben a Journal of Psychopharmacology című tudományos folyóirat hasábjain megjelent cikkéhez, amiben a lovaglás és az ecstasy veszélyeit hasonlította össze. A cikk a beszédes Equasy címet viseli [1]. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kutatási beszámoló – research article –, hanem egy szerkesztőségi cikk, egy ún. editorial volt. Ezek rövid írások szoktak lenni, amelyek nem feltétlen tartalmaznak új, tudományos eredményt, céljuk sokkal inkább a gondolatébresztés.
Az Egyesült Királyságban a fogyasztóra való veszély alapján minden kábítószernek minősülő anyag be van sorolva három kategória egyikébe. A cikk először felvázolja a törvényeket, testületeket és különböző kormányzati szervezeteket, amelyek kialakítják a drogpolitikát, illetve ezt a besorolást. Prof. Nutt kritikus a jelenlegi klasszifikációval szemben: "[…] a kábítószerek jelenlegi osztályozása átláthatatlan, az érvek néha szinte már középkori vitákra hasonlítanak az angyalokról". Ezt alátámasztandó következzen a cikk gerincét alkotó táblázat (az itt közölt adatok nem az eredeti cikkből származnak, hanem Prof. Nutt nemrég megjelent könyvéből, amely további részleteket is tartalmaz) [2].
Ártalom (minden adat / év) |
Ecstasy |
Lovaglás |
Halál |
10-50 |
10 |
Fizikai sérülés |
2000 kórházi eset |
5800 kórházi eset |
Addikciós potenciál |
1000 keres évente szakembert és körülbelül még 1000 függő |
– |
Pszichikai sérülés |
Nincs, de nagymértékű fogyasztás eredményezheti a kognitív képességek romlását |
– |
A táblázat két oszlopában hasonló számok vannak. Azonban egy évben körülbelül 60 millió ecstasy tabletta fogy el, míg összesen mindössze 2 millió órát lovagolnak az Egyesült Királyságban. Tehát a táblázat alapján arányosítva egy óra lovaglás alatt nagyobb az esélye a halálnak, mint egy ecstasy tabletta fogyasztását követően. Ez vajon azt jelentené, hogy a lovaglás valóban veszélyesebb, mint az ecstasy?
Ennél azért bonyolultabb a dolog. Egyrészt az évente elfogyasztott ecstasy tabletták számát csak becsülni tudjuk. Prof Nutt is hivatalos felmérésekre hivatkozik, azonban ezek sem feltétlenül pontosak. Általában véve probléma, hogy mivel illegális az ecstasy, nehéz a fogyasztóiról megbízható statisztikákat szerezni. A kórházi ellátást igénylő esetek számát ismerjük, azonban elképzelhető, hogy sok embert visszatart a lehetséges büntetőjogi konzekvencia attól, hogy orvoshoz forduljon, pedig szüksége lenne rá. Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható az addikcióra is. Szintén többen kritizálták a cikket, hogy a táblázat nem tartalmaz minden ártalmat. Például az ecstasy használata miatt kialakulhat pánikroham, ez azonban soha semmilyen statisztikában nem fog megjelenni. Ez ugyan nem maradandó károsodás, de lehet nagyon kellemetlen élmény a fogyasztónak.
A cikk ezeket az előre megjósolható kritikákat meg sem próbálja elhárítani. Azonban, mint az korábban említettem, ez a teljesség igénye nélkül íródott editorial volt, úgyhogy ez nem is feltétlenül probléma. Prof. Nutt nemrég egy, az edinburghi egyetemen tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy: "az egyes tevékenységek káros hatásait lehetetlen teljesen számszerűsíteni, így végleges konklúziókra soha senki nem fog jutni. Azonban remélem a tanulmány kiinduló pontja lehet egy értelmes tényeken alapuló drogpolitikai vitának az Egyesült Királyságban".
Maga a cikk az adatok ismertetése és némi általános drogpolitikai okfejtést követően azzal az ironikus konklúzióval záródik, hogy itt az ideje betiltani a lovaglást. Ez megfogta a média figyelmét, különösen mivel ekkor már Prof. Nutt az AMCD elnöke volt. Még az akkori belügyminiszter, Jacqui Smith is így nyilatkozott róla: "trivializálja a drogok veszélyeit, érzéketlen az ecstasy áldozatainak családjával szemben és rossz üzenetet küld a fiataloknak a kábítószerekről" [3]. A fiatalok szerhasználatra buzdítása általános kritikává vált a cikkel és Prof. Nutt személyével kapcsolatban. Itt hozzá kell tenni, hogy az ecstasynak különösen rossz a híre a szigetországban. Egy, a skót sajtótermékeket 1990-1999 között vizsgáló tanulmány arról számol be, hogy ebben a periódusban 165-en haltak meg a Paracetamol – egy hazánkban is kapható lázcsillapító – használatából kifolyólag és ebből mindössze egy esetről számolt be a média. Ecstasy fogyasztásával 28 halálesetet lehet összefüggésbe hozni és 26-ról be is számolt a média [4]. Ez kiugróan magas, még a többi kábítószerhez viszonyítva is, például a szintén stimuláns amfetaminok esetében ugyanez az arány 50% alatt volt.
Prof. Nutt következő bajos cikke egy évvel később, 2010-ben, az inkább orvosi és kevésbé tudományos profilú The Lancet folyóiratban jelent meg. A cikkben 20 különböző legális és illegális drog negatív hatásait hasonlította össze, az AMCD többi tagjával illetve két külsős szakértővel együtt [5]. A cikk az ártalmakat több lépcsőben, 16 kategóriára bontja le. Ezek gyakorlatilag ugyanazok, mint az Equasy cikk esetében, csak szisztematikusan kifejtve.
Lényeges különbség e cikk és a korábbi tanulmány között, hogy ebben az egyes károk mértéke nem statisztikai adatokból van levezetve, hanem a bizottság tagjai adtak osztályzatokat. Minden szer, minden kategóriában 0 és 100 között kapott pontszámot. A pontokat egy konferencián vitatták meg, majd végül az ártalomkategóriák egymáshoz viszonyított súlyozását állapították meg, így alakult ki a végleges pontszáma minden szernek. Az eredményeket az alábbi grafikon foglalja össze.
A tanulmány megjelenésének másnapján a legtöbb angol napilap foglalkozott a cikkel: "Prof. Nutt kutatása szerint alkohol károsabb, mint a heroin". A fenti ábra azonban a társadalmi károkat is figyelembe veszi (piros szakasz), a fogyasztókra gyakorolt hatások mellett (kék szakasz). Hazánkhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is sokan küzdenek alkohol problémával, így nem meglepő, hogy a társadalom egészére kivetítve jóval több ártalmat okoz az alkohol, mint a relatíve kevesek által használt heroin. Ha a károsodás alapjául az egyént vesszük, akkor a heroin jóval kártékonyabb az alkoholnál, a tanulmány szerint is.
Sajnos kevés információt találunk a cikkben a részletekről. Például csak végleges pontszámát tudjuk meg a kábítószereknek, azt azonban nem, hogy az egyes kutatók mennyire másképpen ítéltek meg anyagokat. Vajon mindenki körülbelül hasonlóan pontozta mind a 20 szert vagy voltak jelentős vélemény különbségek? Ennél komolyabb probléma, hogy ellenben az előző tanulmánnyal, ez a cikk semmilyen objektív adatot nem tartalmaz, így eredményei is sokkal könnyebben megkérdőjelezhetőek. Ráadásul a pontozást egy relatíve szűk szakértői csoport alakította ki, ezért több konzervatív újság is kisebbségi liberális véleményként bélyegezte meg az eredményeket. Ezt mindenki ítélje meg maga, mindenesetre azzal, hogy a tudósok objektív statisztikai adatok helyett szubjektív pontrendszerre hagyatkoztak, nyitva hagyták ezt a kritikai felületet.
A publikációt követő médiaviharban Prof. Nutt-ot kirúgta a belügyminiszter az ACMD-ből. Ezt követően két kollégája szintén otthagyta az ACMD-t és Prof. Nutt-tal együtt megalapítottak egy független tudományos kábítószerügyi bizottságot azaz a Independent Scientific Comitee on Drugs-t (ISCD). A bizottság megpróbál hiteles információt biztosítani a fogyasztóknak illetve a nagyközönség számára a legális és illegális tudatmódosítókról. A szervezet szerint erre azért van nagy szükség, mert a kábítószerek által okozott legtöbb veszteség elkerülhető. Például az ecstasy rossz hírnevét az Egyesült Királyságban Leah Betts esete váltotta ki, aki 18 éves születésnapján két ecstasy tabletta elfogyasztása után halt meg. A média az ecstasyt jelölte meg gyilkosként, azonban később a halottkém jelentéséből kiderült, hogy a lánnyal vízmérgezés végzett. Körülbelül másfél óra leforgása alatt 7 liter vizet ivott meg. Valószínűleg pótolni próbálta a táncolás közben elvesztett folyadékot, azonban a túl sok víz megboríthatja a szervezet ionháztartását, ami halálhoz is vezethet. Sokan nem tudják, de a túl sok víz is ugyanolyan veszélyes lehet, mint a kiszáradás. Az ISCD célkitűzése, hogy ilyen, ártalomcsökkentő jellegű információkat hitelesen juttasson el a fogyasztókhoz, a nem szükségszerű tragédiák elkerülése érdekében.
Hogyan értékeljük a tanulmányokat? Megkérdőjelezhetetlen következtetéseket semmiféleképpen nem lehet belőlük levonni, mindkét cikk inkább első lépés egy hosszú úton mintsem konklúzió. Az első publikáció sokkal erősebb azáltal, hogy objektív statisztikákat tartalmaz, kár, hogy nem ugyanezt a módszertant alkalmaztak a második tanulmánynál is. A hiányosságoknak azonban nem szabad visszatartani attól, hogy ne a legjobb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ítéljük meg a kábítószereket. Az USA két tagállamában is nemrég legalizáltak a marihuánát, illetve már olyan ismert közéleti szereplők is, mint Bill Clinton vagy Noam Chomsky is nyilvánosan kampányolnak a globális drogpolitika újragondolásáért. Remélhetőleg ezek a fejlemények nyitottabbá fogják tenni a társadalmat a kábítószerek vizsgálata felé és a közeljövőben átfogóbb képet kaphatunk a kábítószerek vélt és valós veszélyeiről.
Szigeti Balázs
Források:
[1]: DJ Nutt: Equasy – Journal of Psychopharmaclogy 23(1) (2009) 3 – 5
[2]: DJ Nutt: Drugs without the hot air – UIT Cambridge 2012
[3]: http://www.telegraph.co.uk/news/politics/4570522/Home-Offices-drugs-adviser-apologises-for-saying-ecstasy-is-no-more-dangerous-than-riding-a-horse.html#
[4]: Alasdair JM Forsyth: Distorted? A quantitative exploration of drug fatality reports in the popular press – International journal of drug policy (12) 2001
[5]: DJ Nutt et al.: Drug harms in the UK: a multicriteria decision analysis – The Lancet, 376 (9752). pp. 1558-1565