A hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (1). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuánahasználat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat (2).
Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuánahasználók és nemhasználók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuánahasználat bármilyen jelentős tartós károsodást okozna az intellektuális képességekben. Azok az állatkísérletek sem voltak képesek tartós károsodásra utaló bizonyítékot felmutatni, melyek magas dózisú THC alkalmazása esetén rövid távú tanulási és memóriazavarokat mutattak ki (3).
A marihuána hatása alatt az emberek nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart. (2)
Akut hatások: A marihuána egyszeri és időleges változásokat okoz az érzékelésben és az információk továbbításában. A marihuána által leginkább befolyásolt kognitív folyamat a rövidtávú memória. A laboratóriumi vizsgálatok alanyainak nem okozott problémát visszaemlékezni a korábban tanultakra (hosszútávú memória), de nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), a marihuána hatása alatt (képeket, szavakat, történeteket vagy hangokat stb.) és ezeket nehezebben hívják elő (vagyis emlékeznek vissza rájuk). Ez a csökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart. (2)
A laboratóriumon kívül az emberek arról számolnak be, hogy a marihuána intoxikáció (vagyis a hatása alatt állás) nehezebbé teszi a számukra az egy adott dologra való összpontosítást, nehezebbé teszi a gondolkodás egyenes mederben tartását (4). Végső soron a marihuána hatásai a való világban attól függnek, hogy az emberek milyen helyet és időt választanak a marihuána használatához, s milyen feladatot kell elvégezniük (5).
Krónikus hatások: Egy 1970-es amerikai tanulmány, mely jamaicai, görög és costa ricai marihuána-használókat (erős és mérsékelten fogyasztókat) hasonlított össze nem-használókkal, nem talált kimutatható különbséget a gondolkodási képességek terén (6). Egy különálló Jamaica-tanulmányban kanadai kutatók sem találtak bizonyítékot a gyakori marihuána-használatra visszavezethető tartós kognitív károsodásra (7). Némely vizsgálatban a kutatók azt mutatták ki, hogy az erős marihuána-használók magasabb pontokat szereztek egyes kognitív teszteken, mint a nem használók (8).
Források:
(1) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(2) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 5, 6, 7, 8)
(3) Deadwyler, S.A. et al., „The Effects of Delta-9-THC on Mechanism of Learning and Memory,” pp. 79-83 in Erinoff, L. (ed), Neurobiology of Drug Abuse: Learning and Memory, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990); Lichtman, A.H. et al., „Systematic or Inrahippocampal Cannabinoid Administration Impairs Spatial Memory in Rats,” Psychopharmacology 119: 282-90 (1995).
(4) Bromberg, W., „Marihuana Intoxication: A Clinical Study of Cannabis Sativa Intoxication,” American Journal of Psychiatry 91: 303-30 (1934); Tart, T.C., „Marijuana Intoxication: Common Experiences,” Nature 226: 701-04 (1970); Adamec, C. et al., „An Analysis of the Subjective Marijuana Experience,” International Journal of the Addictions 11: 295-307 (1976).
(5) Carlin, A.S. et al., „Social Facilitation of Marijuan Intoxication: Impact of Social Set and Pharmacological Activity,” Journal of Abnormal Psychology 80: 132-40 (1972); Zinberg, N.E., Drug, Set, and Setting, New Haven: Yale University Press (1984).
(6) Rubin, V. and Comitas, L., Ganja in Jamaica: A Medical and Anthropological Study of Chronic Marijuana Use, The Hague: Mouton (1975); Kokkevi, A. and Dornbush, R., „Psychological Test Characteristics of Long-Term Hashish Users,” pp. 43-47 in Stefanis, C. et al. (eds), Hashish: Studies of Long-Term Users, New York: Raven Press (1977); Satz. P. et al., „Neuropsychologic, Intellectual, and Personality Correlates of Chronic Marijuana Use in Native Costa Ricans,” Annals of the New York Academy of Medicine 282: 266-306 (1976).
(7) Bowman, M. and Pihl, R.O., „Cannabis: Psychological Effects of Chronic Heavy Use: A Controlled Study of Intellectual Functioning in Chronic Users in of High Potency Cannabis,” Pharmacologia 29: 159-70 (1973).
(8) Weckowicz, T.E. and Janssen, D.V., „Cognitive Functions, Personality Traits, and Social Values in Heavy Marijuana Smokers and Nonsmokers Controls,” Journal of Abnormal Psychology 81: 264-69 (1973); Weckowicz et al. (1977); Carlin and Trupin (1977).
