• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Marihuána és kapudrog elmélet – Füvezés után belövés?

Szerző: Kardos Tamás | április 22, 2013

Tweet

Az Addiction Inbox tematikus blog szerzője egy friss kutatás fényében elemzi az egyik legismertebb drogmítoszt, a kapudrog elméletet

A Nagy Kapudrog Elmélet hosszú ideje az amerikai drogellenes kampányok központi, ám vitatott dogmája. Ahogyan azt Denise B. Kandel, a Columbia Egyetem kutatója 1975-ben munkatársaival időről-időre pontosítva megalkotta, a kapudrog elmélet szerint a könnyűnek nevezett drogok, mint az alkohol, a cigaretta és a marihuána – de kiváltképp a marihuána – fogékonyabbá teszik a fogyasztókat az olyan, magasabb kockázatú drogok kipróbálására, mint a kokain és a heroin. Az elmélet azt vonja maga után, hogy a kapudrogok egy ismeretlen mechanizmus által terelik a használót a veszélyesebb drogok felé. A kapudrog elmélet a Drogellenes Háború gerincét képezi: a marihuána használattal szembeni kemény fellépés elhiteti a döntéshozókkal, hogy általa később kiterjedtebb hatást tudnak gyakorolni a veszélyesebb drogok használatra.

Ez a nézet valójában egy drogprevenciós hittétel. Intuitíve igaznak tűnik: kapargasd meg egy junkie külsejét, és egy fiatal, kezdő füvest vagy zugivó tinédzsert fogsz találni. Vagyis előzd meg a kamaszkori füvezést és meggátolod a jövőbeli, tömeges drogfüggőséget!

A kapudrog elméletet évek óta érik támadások. Az elsőszámú rivális érv a CLA, a Közös Felelősség a Függőségért genetikai megközelítésű, mely az addikciót krónikus betegségként kezeli. A legtöbb genetikai kapcsolatról szóló kutatás azonban nem tudta felmutatni a függőség kialakulásának specifikusan egy drogból származó kockázatát. Michael M. Vanyukov, a Pittsburgh Egyetem pszichiátere és humángenetikusa, addiktológus kutatókkal közösen közölt egy publikációt tavaly a Drug and Alcohol Dependence szakfolyóiratban, mely szerint a kapudrog elmélet lényegében egy körkörös érvelés. „Maga a droghasználat az, amire a droghasználat fejlődésének okaként tekintenek” – írják. Az egyik drogtól a másikhoz vezető folyamat „körkörösen van megfogalmazva: egy szintet egy adott drog használatával lehet elérni, de ezt a drogot elvileg csak az adott szint eléréséig használják. Más szóval a szintet egyszerre határozza meg a drog, miközben maga a szint is meghatározza a drogot. Ennek következményeként a drog azonos a szinttel.”

A kutatók elutasítanak minden oksági kapcsolatot a kapudrog elmélettel kapcsolatban és amellett állnak ki, hogy a komoly drogfüggőséget nem szükségszerűen előzi meg korábban egy kevésbé kockázatos drog használata. A magas együttjárás „mesterséges, mert a becslést csak a kockázatosabb drogokat használók között nézik a nélkül, hogy számításba vennék azt a hatalmas populációt, akik kipróbálták vagy alkalmanként használják a marihuánát, de sosem térnek át kockázatosabb szerek használatára.” A közös elem, mint például a minden problémás droghasználat mögött rejlő sérülékenység szerintük sokkal inkább lehet a kiváltó ok. Semmi sem indokolja, hogy „ezek a szintek kötelezőek, vagy egyetemesek és azt sem, hogy minden személynek mindegyiket végig kell járnia… a kipróbálási sorrend gyakran fordított még a legális-illegális viszonyban is.” Csak egyetlen szint van, ami jellemzően megelőzi a kockázatosabb drogok használat: a szermentesség. „Ezek szerint a szermentességet kellene a kapudrog hatásért felelőssé tenni.”
 


 

A Drug and Alcohol Dependence hasábjain megjelent tanulmány kiemeli, hogy Japánban, ahol a marihuána használata a fiatalok körében nem éri el az 5%-ot, „az esetek megdöbbentően magas, 83,2%-ban nem a kannabisz az elsőként használt illegális drog, ez pedig megsérti a kapudrog elmélet sorrendiségét”. Japán példája ugyanakkor kizárja azt az elképzelést is, miszerint a marihuána helyett az alkohol lenne a kapudrog: bár az aldehid-dehidrogenáz enzim hiány – az úgynevezett flush reakció – sok Ázsiait visszatart a rendszeres alkoholivástól, ez nem jár együtt az egyéb szerek fogyasztásának alacsony előfordulásával a népességben.

Mindez úgy tűnik, hogy az utolsó szöget üti be annak az elképzelésnek a sírjába, mely szerint „a különböző szerek előfordulása nem véletlenszerű, hanem határozott utat mutat”, ahogyan ezt Vanyukov és szerzőtársai állították. A józanész ebben a tekintetben láthatóan a hivatalos drogpolitika előtt jár. Maia Szalavitz a Time magazinban azt írja, hogy „csak az emberek 38%-a ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a ’legtöbb embert a marihuána vezeti el a kockázatosabb szerek kipróbálásához’, míg ez az arány 1977-ben még 60% volt.”

A Közös Felelősség (CLA) elméletet hívei számára a függőséget megelőző droghasználat sorrendje teljesen esetleges és jelentéktelen. Érdekes módon sok függő is hajlamos így tekinteni a kapudrog elméletre. Ennek ellenére a marihuána és az alkohol kapudrogként való kezelése sok ember számára továbbra is intuitíve helyesnek tűnik. A probléma egyik fele kronológiai. „Abban a relatíve távoli időben, amikor a genetikai kapcsolatokat rendszerint kielemzik” – folytatja Vakunyov és szerzőtársai – „ennek a korai jelentőségű tényezőnek a szerepe éppoly nehezen határozható meg, mint annak a gyufának, ami az erdőtüzet okozta”. A genetikai adottságok a születéstől fogva jelen vannak, míg az első korty alkoholra vagy az első slukk marihuánára legalább egy évtizeddel később kerül alkalom. Az egyéni környezeti tényezők az epigenetikus változásoktól a más környékre való költözésig mind hatnak a későbbiek alakulására, ám ezek a tényezők a függőség kialakulása esetében rendszerint láthatatlanok.

Mindez politikai szemszögből érdekes, mert a kutatást „akadályozhatja vagy tévútra viheti, ha egy alaptalan, érvénytelen és haszontalan elmélet előnyt élvez.” Még ha a kapudrog elméletet adottnak is vesszük, továbbra is különböző jogi és társadalmi kimenetelek lehetségesek. A legjobb példát Hollandiában találjuk. Az ottani uralkodó nézet szerint „a kannabisz farmakológiai hatásai növelik az esélyét annak, hogy a fiatalok más szereket is kipróbáljanak” ahogyan ezt Wayne Hall, a Queensland Egyetem közegészségügyi professzora az Addiction című szakfolyóiratban megállapította. Hall azt mondja, hogy Hollandia drogpolitikai elemzői úgy érvelnek, hogy a kapudrog jelenség „annak a következménye, hogy a kannabiszt és más illegális szereket ugyanazon a feketepiacon értékesítik". Ezért a kannabisz használatának dekriminalizálása és kiskereskedelme mellett álltak ki, hogy megtörjék a kannabisz és más drogok használata közötti kapcsolatot.

A függőséghez vezető igazi kapuk viselkedési jellegűnek tűnnek. A genetikai adottságaik részeként, a függők sokkal nagyobb eséllyel mutatnak hiányos magatartásbeli kontrollt fiatalkorukban gátlástalanság, impulzivitás és antiszociális viselkedés formájában. A függőségek több mint fele ko-morbid, ami azt jelenti, hogy egyéb pszichológiai vagy viselkedési rendellenesség is jelen van mellettük. A további elemzések gyümölcsözőbb kutatói lehetőségekkel kecsegtetnek, mint az a gyakorlat, hogy az alkoholnak vagy a marihuánának a jövőbeli függőséghez vezető a kémiai titkait próbáljuk felfedni.

Forrás: Addiction Inbox
Fordította: Kardos Tamás

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter