Január elsejétől kilenc új pszichoaktív szer, azaz dizájner drog kerül tiltólistára
Kevesebb mint egy hónap múlva, január elsején lép hatályba az a törvénymódosítás, amelyről a minap szavazott a parlament, és amely 9 új pszichoaktív szert helyez a kábítószerek listájára. A kilenc szer a következő:
1. JWH-018 Naphthalen-1-yl(1-pentyl-1H-indol-3-yl)methanone
2. JWH-073 (1-butyl-1H-indol-3-yl)(naphthalen-1-yl)methanone
3. JWH-081 4-methoxynaphthalen- 1-yl- (1-pentylindol- 3-yl)methanone
4. JWH-122 4-methylnaphthalen-1-yl-(1-pentylindol-3-yl)methanone
5. JWH-210 4-ethylnaphthalen-1-yl-(1-pentylindol-3-yl)methanone
6. metilon (RS)-1-(1,3-benzodioxol-5-il)-2-metilamino-propán-1-on
7. MDPV 3,4- methylendioxypirov alerone (3,4-(RS)-1-(1,3-benzodioxol-5-il)-2-pirrolidinil-pentán-1-on” metiléndioxipirovaleron)
8. 4-FA (fluoramfetamin) (RS)-1-(4-fluorfenil)-2-amino-propán)
9. 4-MEC (4-metiletkatinon) (RS)-1-(4-metilfenil)-2-etilamino-propan-1-on
Mint ismeretes, az Ecstasy piac összeomlásával párhuzamosan 2009-2010 fordulóján Magyarországon is megindult az ún. dizájner drogok diadalútja, évről évre egyre több új szert azonosítanak – 2010-ben már 18-at, ezek közül kettőt először a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) laboratóriumában azonosítottak a világon. Bár 2011 január elsejétől betiltották a 2010-es év slágerdrogját, a mefedront (kati), azóta újabb még nem kábítószernek minősülő anyagok árasztották el a piacot, amelyeket online boltok forgalmaznak. A drogok származási helye a legtöbbször Kína vagy India. A most betiltott szerek közül vannak a mefedronhoz hasonlóan a katinonok családjába tartozó szerek, mint a metilon, a 4-MEC és az MDPV, vannak amfetamin-származékok, mint a 4-FA, és szintetikus kannabinoidok (JWH) is, amelyeket a boltok gyakran a hamis “herbál” vagy “bio” jelzőkkel látnak el. Bár a dizájner drogok fogyasztóinak nagy többsége partilátogató fiatal, akiknél a szerhasználat viszonylag kevés ártalommal jár, az ismeretlen hatóanyagtartalmú szerek felelőtlen használata jóval több sürgősségi esethez vezet, mint a hagyományos kábítószerek használata – ezt jelzik a toxikológiai osztályok statisztikái. Megjelent ezenkívül a dizájner drogok injektálása is, amely valószínűleg több ezer embert érint az országban – és jóval nagyobb egészségügyi kockázatokkal jár, mint a korábbi heroin- vagy amfetamin-injektálás. Szükséges lenne az ellátórendszer és különösen a tűcsere programok felkészítése és megerősítése a megnövekedett szakember- és eszközigények kielégítésére. Különben oda jutunk, mint Románia, ahol HIV-járvány tört ki a dizájner drog injektálók körében.
A szkeptikusok persze mondhatják: betiltottak kilencet, na és? Majd jönnek az újabb, még potensebb szerek, nagy cucc. Csak a további, még betiltatlan JWH-kból Dunát lehetne rekeszteni! És ebben van igazság: a tiltólistára vételnek vajmi kevés hatása lesz magára a piacra, a partilátogatók ezentúl is orrba szippantanak majd valamit, az injektáló használóknak is akad majd valami új, amit beszúrhatnak (eddig sem nagyon tudták, mit fogyasztanak). A kormány egy új szabályozástól reméli, hogy gátat vet a dizájner drogok terjedésének, az ún. generikus szabályozástól, amely nem egyenként, hanem törzsképletenként venne fel új szereket egy ideiglenes listára (ilyen már van Angliában). Az ide felkerülő szerekkel kereskedőket büntetőjogi szankciókkal sújtanák – az alkotmányos büntetőjoggal azonban aligha férhet össze, hogy egy kormányrendelet tölti ki a büntetőjogi normát tartalommal, így kérdés, hogy ez működik-e majd a gyakorlatban. (A TASZ álláspontja szerint elegendő lenne közigazgadási eljárás keretében korlátozni a forgalmazást és nem kéne idekeverni a büntetőjogot.) És ha be is vezetik a generikus "csodaszabályozást": akkor is csupán részsikert érnek el, ugyanis a kémiai variációk száma olyan nagy, hogy még a törzsképletek betiltásával sem lehet megállítani az új, legális szerek előállítását. Nyugat-Európából pedig már arról érkeznek hírek, hogy az Ecstasy-piac is kezd helyreállni, így lehetséges, hogy néhány éven belül Magyarországon is ismét a “bogyó” lesz a sláger. A hatékony szabályozásra jelenleg nincs példa a világon – ahhoz valószínűleg gyökeresen újra kellene gondolnunk a társadalom és a tudatmódosító szerek kapcsolatát, és szakítani kellene a totális prohibícióval. A politikai döntéshozók azonban hallani sem akarnak erről. Addig is fontos, hogy elkerüljük a drogfogyasztó fiatalok tömeges kriminalizálását, és megelőzzük a dizájner drogok fogyasztásához köthető ártalmakat, akár a partiszcénában, akár az utcai intravénás szerhasználók körében. A TASZ ennek érdekében nyújtott be javaslatot a kormánynak.
Sárosi Péter
