• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Mentális egészség pszichedelikumokkal?

Szerző: Kardos Tamás | március 19, 2015

Tweet

Egy frissen megjelent tanulmány szerint a pszichedelikus drogok fogyasztói ritkábban szenvednek mentális problémáktól, mint az egyéb kábítószerek használói. Vendégszerzőnk, Szigeti Balázs felhívja a figyelmet a kutatás korlátaira és a további vizsgálatok szükségességére.

Ugyan hazánkból nehezen látszik, de a pszichedelikus gyógyászat reneszánszát éli. Nem csak arra kell gondolni, hogy Amerikában már több mint 20 államban legális az orvosi marihuána, hanem például több mint 40 év után, tavaly jelent meg az első új tudományos publikáció az LSD-ről [1]. A pszichedelikus szerek vizsgálata azonban nehézkes; több tudományos finanszírozó szervezet etikai megfontolásból nem ad pénzt ezekre a kutatásokra. Ki tudja mi lesz ennek a hosszú távú következménye? Sokak emlékezetében a mai napig élnek a 60-as évek médiájának LSD-s rémtörténetei: rendes, középosztálybeli fiatalok egyszeri bélyeg használat után hosszú távú mentális problémákkal küzdenek. Azonban mennyi volt e történetek mögött a hisztéria keltés és mi volt a valóság? Ezt a kérdést vizsgálták meg közelebbről a University of Alabama és a Johns Hopkins Egyetem kutatói egy frissen megjelent tanulmányban [2], amivel több nagy tudományos online portál is foglalkozott.
A publikáció a klasszikus pszichedelikus szerekre, vagyis az LSD, a pszilocibin és a meszkalin vizsgálatára koncentrált. A választás két okból esett ezekre az anyagokra. Egyrészt ezek a legelterjedtebbek, másrészt a hasonló biokémiai mechanizmusuk miatt érdemes őket együtt vizsgálni. A tanulmány egy 2008 és 2012 között készült amerikai felmérés (National Survey of Drug Use and Health) adatait elemezi statisztikai módszerekkel. A felmérésben 190 000 ember vett részt, közülük mintegy 27 000 ember (~14%) használt élete során klasszikus pszichedelikus szert. A kutatás azt vizsgálta, hogy az interjú készítését megelőző hónapban nagyobb arányban szenvedetek-e mentális problémáktól azok, akik életük során fogyasztottak klasszikus pszichedelikus szert az egész népességhez képest.
A kérdés megválaszolásához a felmérés adataiból egy multivariáns lineáris regressziós modellt állítottak fel. Ez egy statisztikai elemzési módszer, ami több bemeneti változóból próbál megjósolni egy kimentet. Esetünkben a bemeneti változók a felmérés kérdései – például, „Fogyasztott-e élete során pszichedelikus szert?” –, a megjósolandó változó pedig az, hogy az adott illetőnek volt-e pszichológiai zavara az elmúlt hónapban. Az alábbi ábra összegzi az eredményt.
A függőleges piros vonal jelöli az átlagot, míg a különböző szerekhez tartozó horizontális vonalak – az ún. „error bar” – a 95%-os megbízhatósági intervallumot mutatják. Ez azt jelenti, hogy a felmérés adatai alapján 95%-ig biztosak vagyunk, hogy a valós érték a vízszintes szakaszok által kijelölt tartományba esik. Mint látható, arányában kevesebben szenvedtek mentális nehézségekkel azok, akik életük során fogyasztottak klasszikus pszichedelikus szert a teljes népességhez képest. Érdemes kiemelni, hogy az egyéb kábítószerek többségének használata növelni látszik ezt az esélyt. Azonban mielőtt meg bárki kedvenc pszichedelikus szere után nyúlna annak érdekében, hogy megóvja önmagát a jövőbeli mentális problémáktól, vessünk egy közelebbi pillantást a tanulmányra!
Talán a felmérés legkomolyabb hiányossága, hogy semmilyen információt nem ad a használt a dózisról. Ha egy pszichoaktív anyag veszélyeire vagyunk kíváncsiak, azt csak abban a kontextusban lehet vizsgálni, hogy a szerhasználó milyen sűrűn és milyen dózisban fogyaszt az adott szerből [3]. Például ugyanúgy alkohol fogyasztó az, aki heti kétszer berúg, és aki péntek esténként megiszik két sört, de az alkohol várható egészségkárosító hatása teljesen más a két esetben.
Minden kérdőíves felmérésnél problémát jelent, hogy szubjektív beszámolókon alapulnak objektív mérés helyett. Erre példa, ha két ember ugyanazon a pszichés állapoton megy keresztül, de másképp gondolják, hogy hol kezdődik “pszichológiai diszkomfort”. Ezért előfordulhat, hogy ez a két személy másként fog válaszolni a kérdőívre, noha mindketten ugyanazon a mentális állapoton mentek át.
Végül, de nem utolsó sorban, az ilyen jellegű statisztikai vizsgálatok nem képesek ok-okozati összefüggéseket kimutatni. Erre klasszikus példa a dohányzás, a sárga köröm és tüdőrák esete. Nagyobb arányban szenvednek tüdőrákban azok, akiknek sárga a körmük, tehát a sárga köröm tüdőrákot okoz – mondja az, aki összekeveri a korrelációt és az ok-okozatot. A dohányzás okozza mind a tüdőrákot és a sárga körmöket, de a kettő között nincs közvetlen összefüggés. Visszatérve a kutatás elemzésére, korábban kimutatták, hogy a pszichedelikus szerhasználók az átlagosnál empatikusabbak és nyitottabbak az újdonságokra [4]. Elképzelhető, hogy a nyitottság az, ami megvédi a klasszikus pszichedelikumok élvezőit a mentális zavaroktól, nem pedig a választott kábítószerük. Lehet, hogy a pszichedelikus szerek iránti vonzalom és a mentális egészség ugyanúgy a nyitottság következményei, nem pedig a pszichedelikus szerek okozzák az egészséges pszichés állapotot.
Ezek a problémák nem a kutatók hibáinak tudhatók be, hanem a statisztikai adatelemzés velejárói. Egy laboratóriumi kísérletsorozat, ellenőrzött körülmények között könnyen kivédhetett volna több problémát is a fenti listából, azonban ebben az esetben 27 000 ember helyett maximum 50-et lehetett volna tanulmányozni. Az ilyen felmérések ereje éppen abban rejlik, hogy nagyon sok embert, változatos életkörülmények között tud vizsgálni, viszont cserébe a körülmények nem teljesen kontrollálhatóak.
Hogyan összegezzük tehát a tanulmányt? Azt a szerzők is kiemelik, hogy eredményeik nem jelentik azt, hogy a klasszikus pszichedelikus szerek ne hordoznának veszélyeket. Azonban a kutatás eredményei azt sugallják, hogy a hosszú távú pszichés zavarokat okozó szerfogyasztás ritka kivételnek számít; populációs szinten nem jelentkezik a probléma. A pszichedelikus kutatások 22-es csapdája, hogy nem lehet velük kísérletezni, mert veszélyesek, azonban kutatások hiányában a valós veszélyeket is nehéz felmérni. Talán ez a tanulmány is közelebb visz minket ahhoz, hogy ez az ördögi kör megtörjön és a jövőben könnyebb legyen a pszichedelikus szerek orvosi használatának vizsgálata.
Szigeti Balázs
[1]: Gasser, Peter, et al. „Safety and efficacy of lysergic acid diethylamide-assisted psychotherapy for anxiety associated with life-threatening diseases.”The Journal of nervous and mental disease 202.7 (2014): 513.
[2]: Hendricks, Peter S., et al. „Classic psychedelic use is associated with reduced psychological distress and suicidality in the United States adult population.”Journal of Psychopharmacology (2015): 0269881114565653.
[3]: Nutt, David J., Leslie A. King, and Lawrence D. Phillips. „Drug harms in the UK: a multicriteria decision analysis.” The Lancet 376.9752 (2010): 1558-1565.
[4]: Carhart-Harris, Robin L., et al. „The entropic brain: a theory of conscious states informed by neuroimaging research with psychedelic drugs.” Frontiers in human neuroscience 8 (2014).
Figyelem, a vendégcikkek tartalma nem mindig tükrözi a TASZ álláspontját!

 

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter