A parlament drogügyi bizottságának egyes szakértői Internet-figyelő Szolgálatot állítanának fel
Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottsága szeptember 30-án ülést tartott a Képviselőházban, az ülés fő témája a nemzeti drogstratégia tervezete volt. Portörő Péter (SZMM) mutatta be a képviselőknek és szakértőknek a tervezet szövegét, amely jelenleg is közigazgatási egyeztetés alatt áll – azaz az egyes tárcák tárgyalnak a végső szövegről, amelyet az Országgyűlés elé terjeszthetnek (a remények szerint még októberben). Portörő hangsúlyozta, hogy a drogstratégia kialakítását széleskörű társadalmi egyeztetés is megelőzte a szakmai szervezetekkel és nemzetközi szakértőkkel, hogy annak kiegyensúlyozott, multidiszciplináris megközelítését szavatolják. A stratégia szemléleti keretével a szakma nagy része egyetért, bár egyes elemekről még viták folynak. Az NDI létrehozott egy olyan honlapot, amely lehetőséget ad a lakossági kommentekre is. Felvinczi Katalin, az NDI igazgatója hangsúlyozta, hogy a folyamatosság biztosítása érdekében különösen fontos, hogy még az idén legyen új drogstratégiája az országnak.
A stratégia tervezetének némely elemeivel kapcsolatban a bizottság egyes szakértői, így például Erdős Eszter (a ráckeresztúri rehabilitációs otthon munkatársa), igen kemény kritikát fogalmaztak meg. Erdős szerint felelőtlenség lenne a hazai börtönökbe bevezetni a metadonfenntartó terápiát, mivel szerinte erre a büntetés-végrehajtás nincs felkészülve (magyarul a gyógyszer kiszivárog a feketepiacra). Szorgalmazta ezenkívül egy olyan “Internet-figyelő Szolgálat” felállítását, amely az olyan honlapok ellen folytat harcot, amelyek nem megfelelően mutatják be a droghasználatot. Javaslatot tett arra is, hogy a drogstratégia írja elő a droghasználatot elősegítő vagy azt reklámozó termékek kereskedelmének korlátozását is, így például tiltsák be a kannabisz-szimbólumot megjelenítő termékeket. Ellenezte azt is, hogy a stratégia szerinte a Btk. enyhítésére vonatkozó előírást tartalmaz (a TASZ egyébként ilyen célkitűzést nem talált a dokumentumban, sőt, éppen a hiányát vetette a döntéshozók szemére). Ebben meglepő módon szövetségesre lelt Tóth István (MSZP) parlamenti képviselő személyében, aki szerint a drogstratégiának nem szabad beleszólnia a büntetőjogi szabályozásba (ennek ellentmond a stratégia is, amely szerint a drogpolitikának kell meghatároznia a prioritásokat a büntetőpolitika számára, és nem fordítva).
Pettkó András volt MDF-es, jelenleg független parlamenti képviselő szerint a drogstratégiáról még nagyon sokat kellene tárgyalni, mert akár több mint 100 ponton is tudna módosító javaslatokat benyújtani a szöveggel kapcsolatban, amennyiben a jelenlegi verzió kerül a parlament elé. Hiányolta a drogstratégiából a konkrét költségvetési keretszámokat, amelyek biztosíthatják, hogy a megvalósulásra megfelelő pénzforrásokat lehessen hozzárendelni. Sérelmezte, hogy a drogstratégia szerinte túl differenciálatlanul beszél az Internetes gyógyszerkereskedelem visszaszorításáról, pedig az Internetes gyógyszertárak valójában pozitív feladatot töltenek be, hozzáférhetőbbé teszik a gyógyszereket a rászorulók számára. Erre a kormány képviselői azt válaszolták, hogy a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szerv (INCB) hívta fel a kormányokat az Interneten való illegális gyógyszerkereskedelem visszaszorítására, de ez nem jelenti a legálisan működő netes gyógyszertárak elleni harcot. Szomor Katalin szakértő szerint a drogstratégia egyik fő hiányossága az, hogy nem beszél a drogmentességről mint az egészségmegőrzés elsőszámú eszközéről – a fiatalok egészségét szerinte azzal lehet megóvni, ha nem szoknak rá a drogokra.
Sárosi Péter korábban írásban is elküldte a bizottságnak a TASZ álláspontját a nemzeti drogstratégia tervezetéről. Elmondta, hogy a stratégiát alapvetően egy kiegyensúlyozott és jó szemléletű dokumentumnak tartja, amelynek csupán néhány elemével szemben vannak kifogásai, így például éppen az Erdős Eszter által említett Internetes megfigyeléssel kapcsolatban. Rámutatott, hogy a rendőrség feladata a bűncselekmények megelőzése és üldözése, nem pedig a cenzori munka. Így a rendőrség csak akkor léphet fel egy honlap üzemeltetői ellen, ha az konkrétan bűncselekmény elkövetésére buzdítja az olvasóit – akkor viszont hivatalból el kell járnia. Felhívta Erdős Eszter figyelmét arra, hogy a bizottság elsőszámú feladata a nemzeti és európai drogpolitika összehangolása, a büntetés-végrehajtási intézményekben a szubsztitúciós terápiához való hozzáférés növelését pedig az EU drogpolitikai akcióterve is előírta. Magyarország így már kötelezettséget vállalt az iránt, hogy bevezeti a börtönökbe a metadonkezelést, a drogstratégia csak ezt deklarálja. Topolánszky Ákos, az NDI igazgatóhelyettese ehhez még hozzátette, hogy a stratégia fontos eleme az egyenlő egészségügyi ellátás elve: a drogfüggő fogva tartottaknak ugyanazokhoz a szolgáltatásokhoz kell hozzáférniük, amelyekhez a közösségben is hozzáférhetnek.
Rácz József szakértő elmondta, hogy a Magyar Addiktológiai Társaság és az Addiktológiai Szakmai Kollégium támogatja a stratégia szemléletét és célkitűzéseit, azonban hiányolja azokat a határozott lépéseket, amelyek a jelenleg a széthullás állapotában lévő ellátórendszer stabilizálását szolgálják. Amennyiben ezek nem történnek meg, félő, hogy amire a stratégia megvalósítására kerülne a sor, már nem lesznek olyan intézmények, amelyek ellátást képesek biztosítani – figyelmeztetett. Ami a börtönben nyújtandó metadon-kezelést illeti, Rácz szerint ez az egyik eszköz lehet a heroinfogyasztási hullám megelőzésében. Az Internetes oldalakkal kapcsolatban azt kérte, hogy Erdős Eszter tegye világossá, milyen oldalakat is szeretne a tiltólistán látni, számára ugyanis ez nem tiszta. Erdős Eszter megígérte, hogy összegyűjti ezeknek az oldalaknak a címét. A listát a Drogriporter is kíváncsian várja. Következő lépésben esetleg felállíthatunk egy kínai-magyar albizottságot is arra, hogy a két ország megossza az Internet cenzúrásának legjobb gyakorlatait.
Az Eseti Bizottság októberben jelentést készít, amelyet parlamenti vitára fognak bocsátani.
Sárosi Péter
