Természetes alapanyagú drogok tévedésgyűjteménye
Elemzett cikkünk eredetije tavaly júliusban jelent meg az Édenkert honlapján, ám akkor lemaradtunk róla. Fél éve elteltével a Magyar Online website minden kritikát mellőző újraközlésének köszönhetően bukkantunk rá az írásra és rögtön meg is hökkentünk a felvonultatott tévedések mennyiségén.
A két portál a természetes alapanyagú szerek alaposabb megismertetésének reményben tette közzé a gyűjteményt, amelyben alig találunk olyan szócikket, melynek magyarázatába ne csúszott volna egynéhány tévedés vagy pontatlanság.
Marihuána
A szócikk a Cannabis Sativa levadkenderezésével indul, ami sajnos már tradíció a magyar köznyelvben és a sajtóban, de hamarosan nagyobb hibákba is botolhatunk. A szerző szerint a növényt az indiánok használták először, ám ez a kender felhasználására irányuló kutatások alapján kizárható. A kender minden valószínűség szerint Ázsiából származik, ahol már i.e. 6000-ben használták a magjait, 2000 évvel később megkezdődött a növény textilipari alkalmazása. Az i.e. 2700-as évekből származó feljegyzéseiben Sheng Nung császár Kínában a kender széleskörű orvosi alkalmazásáról számol be. Dél-Amerikába már a spanyolok vitték magukkal a kannabiszt és csupán ekkor találkoztak vele a kontinens őslakosai, akik a kultúrájukban egyéb pszichoaktív növényeket és gombákat használtak. Nem igaz az sem, hogy „a növény aktív komponense a felső levelekben, és a nőivarú egyedek módosított leveleiben található nagy mennyiségben”. A THC a CBD és az egyéb pszichoaktív összetevők a növény virágzatában fordulnak elő nagy mennyiségben, ez az, amit marihuánának neveznek. Nem világos, hogy mit akar jelenteni az, hogy a kannabisz „nem orvosi kábítószer”, „a hasis nagyon erős” megállapítás pedig szintén nem sokat mond, hiszen vannak potensebb és gyengébb fajták, sok esetben egy adott fajta marihuána jóval több THC-t és CBD-t tartalmaz, mint némely hasis. Az állítás, miszerint a „marihuána szívását a hollandok kezdték el” a fentiek tükrében szintén minden alapot nélkülöz. A kender orvosi alkalmazása messze nem merül ki a glaukóma és a hányáscsillapítás kezelésében, ahogyan a kutatások tükrében a dohány nélkül szívott marihuána tüdőkárosító és elbutulást okozó hatása sem bizonyított.
Opiátok
A heroinnal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy „használata az Egyesült Államokban illegális, még orvosi célokra is”. Az illegalitást rögtön kiterjeszthetjük nagyjából az egész világra és ebből a perspektívából érdemes megjegyezni, hogy a heroint orvosi célra – például palliatív terápiában vagy heroin fenntartó kezelésben – több országban is alkalmazzák.
Kokain
Egy érdekes megjegyzés: „A kokain drága (…) és nem volt széles körben használatos, amíg be nem vezették a sokkal olcsóbb és erősebb kokaint, ami erősebb függőséget is okoz”. Az „olcsóbb és erősebb” fajta alighanem a kokain szabadbázisú formájára, vagyis a crack kokainra utal, amit nem „bevezettek”, hanem a kokainból előállítottak. A szer az 1980-as évek közepén vált népszerűvé az USA-ban, azonban a kokain orvosi és rekreációs használata már a 19. században is elterjedt volt, népszerűségét mi sem indokolná jobban, mint a körülötte a 20. század elején kialakult morális pánik, amely az 1914-es betiltásához vezetett.
LSD
A cikk szerint a kékhajnalka magjai LSD-t tartalmaznak, ez azonban nem igaz. Az LSD-25 nevű vegyületet elsőként Albert Hofmann szintetizálta anyarozsból kivont lizergsavból 1938-ban, majd öt évvel később egy véletlen önkísérlet során tapasztalta meg a vegyület hallucinogén hatását. A kékhajnalka magja szintén lizergsavat tartalmaz, de nem LSD-t, hanem a hatásaiban némiképp eltérő LSA-t.
Többek között a fenti tévedéseken sikerült fennakadni, de több helyen lehetne még további pontosításokat eszközölni. Ugyanakkor a feltűnő, hogy bár a dohány terítékre került, a cikk szerzője mégis megfeledkezett az egyik legelterjedtebb növényi alapú drog, az alkohol megemlítéséről.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.01.31.
