Az Orsszággyűlés megvitatta a nemzeti drogstratégia tervezetét
Az Országgyűlés november 18-án általános vita során tárgyalta az új nemzeti drogstratégia (2010-18) tervezetét. A vita teljes szövege elérhető a parlament honlapján – a Drogriporter néhány jellemző hozzászólásból szemelvényt készített azoknak, akik nem kívánják átrágni magukat az egész anyagon. Kommenteket ezúttal nem helyeztünk el – korábban már foglalkoztunk a drogstratégiát ért kritikák cáfolatával. A felszólalások ezúttal beszéljenek önmagukért!
A drogstratégia tervezetéről egyébként valószínűleg jövő hétfői részletes vita után szavaz majd az Országgyűlés.
Winkfein Csaba (MSZP)
Összhangban az EU-val
“Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az új drogstratégia anyagát elolvassuk és összevetjük az Európai Unió aktuális irányaival, nem kell szakértőnek sem lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy teljes összhang áll fenn a célokban. 2008-ban Görögország, Franciaország és az Egyesült Királyság fogadott el új drogpolitikai dokumentumokat. Egy nemzeti stratégiának a kábítószer-probléma területén igenis figyelembe kell vennie azt, hogy miként látják ezt a kérdést más tagországok.”
A jogállam fokmérője
“Néhány olyan egyéni észrevétel elhangzott a program célkitűzéseivel kapcsolatban, hogy a "kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés" pillér célkitűzései túl hangsúlyosak, és a stratégiának inkább a megelőzésre kellene fókuszálnia. A nemzeti stratégia feladata, hogy a magyarországi kábítószerhelyzet jelen állapota alapján a szükséges beavatkozások teljes spektrumát meghatározza. A beavatkozások egyik fontos területe pedig a kábítószer-fogyasztók és a hozzátartozóik gondozásának biztosítása. Egyetlen társadalom sem mondhat le a leginkább segítségre szoruló tagjairól. A szolidaritás és jogállamiság fokmérője, hogy egy közösség miként bánik a legelesettebbekkel. A stratégiai program feladata, hogy a megelőzés, a prevenció elsődleges szerepe és fejlesztése mellett – a rendelkezésre álló szaktudást és intézményrendszert leginkább kihasználva – a szükséges feltételek biztosításával tegye lehetővé a kábítószer-fogyasztás okozta károk minimalizálását, kezelését is.”
Heintz Tamás (Fidesz)
Az ártalomcsökkentés ellen
“Vegyük kicsit górcső alá az önálló ártalomcsökkentési politikát, az ENSZ mint a világ egészségpolitikáját összehangolni szándékozó testület irányelvei alapján. Az ártalomcsökkentési politika elemei közül kizárólag a tűcsereprogramot fogadta el – mint a HIV/AIDS, a hepatitis- és tbc-fertőzések terjedése csökkentésének eszközét az intravénás drogfogyasztók körében -, valamint a metadonfenntartási programokat heroinistáknál.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a programok Magyarországon is rendelkezésre állnak, viszont nem juttatják el klienseiket a drogmentességet még csak megcélzó kezelésbe sem. Külön hangsúlyozni kell, hogy a szervezet véleménye szerint nem támogathatóak az egyéb ártalomcsökkentési megoldások, mint a belövőszobák létrehozása, a heroinosztás, a túladagolást ellensúlyozó Naloxon kiadása a betegnek, valamint a túladagolást megelőző tréningek sem, mert ezek a megoldások nem a drogfogyasztásról való leszokáshoz, hanem éppen a drogfogyasztás megtanulásához, megerősítéséhez vezetnek. Megjegyzendő, hogy ezek a megoldások nincsenek nevesítve vagy részletezve a tervezetben, de éppen erről beszéltem a bevezetőmben. Bizony, tudni kell és muszáj is a sorok között olvasni; mert ott bújik meg… Arról pedig már végképp csak nagyon halkan merek szólni, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint egy beteg éves heroinellátása évente 5,5 millió forintba, kezelése, amely nagy eséllyel drogmentes életvitelhez vezethetné a beteget, legfeljebb egy-két millióba kerülne évente az OEP-nek, nekünk, a társadalomnak.”
A dekriminalizáció ellen
“Szólni kell a drogstratégiában megbúvó azon kísérletekről is, ami a droghasználat dekriminalizációját igyekszik előkészíteni. A kínálatcsökkentésről szóló részben található olyan megközelítés, amely a drogfogyasztók kábítószer-kereskedői magatartása elleni rendőri fellépést ellehetetleníti, és a nyomozati munkát is nehezíthetné. Pedig tény: a kábítószerfüggők jó része maga is illegális droggal kezd kereskedni, előbb-utóbb maga is kisstílű díler lesz, aki iskolás gyerekeket etet be, vagy prostituáltakat tesz ügyfeleivé.
A tervezet szorgalmazza a Btk. és a nemzeti drogstratégia szinkronba hozását. Az ajánlott Btk.-módosítás – idézem – "feleljen meg annak a korábbi jogalkotói akaratnak, amely szerint a kábítószerrel visszaélés tekintetében elsősorban a kábítószer-terjesztőket, a kereskedelemből hasznot húzókat vegye célba a büntető igazságszolgáltatás". Ki is fogalmazott meg korábban ilyen jogalkotói akaratot? A Medgyessy-kormány idején, tudjuk jól, azt is tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság ezt a lépést megsemmisítette 2004-ben.
Súlyos problémaként vethető fel az a javaslat, hogy a drogokat a kriminalisztikai hatásuk szerint különböztesse meg, azaz a pszichoaktív anyagokat veszélyességük alapján differenciálja a büntetőjog területén. Ez, tudjuk, hogy kikerült végre a tervezetből, hála a közös munkának. Felmerülhet bennünk annak a gyanúja, hogy véletlenül nem a marihuána vagy az úgynevezett lágy drogok – amelyek persze nincsenek – legalizálásának kísérlete volt-e esetleg ez a már kivételre került rész – egyelőre nincs.
Nálunk fejlettebb demokráciában egyébként – Angliában – nemrég távolították el állásából azt a professzort, aki azt akarta elhitetni a magunkfajta politikusokkal, hogy a lovaglás veszélyesebb, mint az ecstasy. És ez ott történt, abban az országban, ahol hiteles adatok szerint, amikor felszabadították a marihuána használatát, 17 ezer fiatal kapott bizonyíthatóan skizofréniát. Ezért újra megszigorították a marihuána használatát, a professzor szembeszállt a politikai hatalommal, és repült – nagyon helyesen; de hát ez Anglia.”
A neoliberálisok tönkre teszik a világot
“No, véleményünk szerint a magyar drogstratégia ne haladjon radikális, neoliberális úton, mert ez túl sokba fog nekünk kerülni. Ez a megoldás túl sok fiatal életébe került már eddig is a világon, és családok százezreit tette tönkre szerteszét. Ha ezen az úton megyünk tovább, biztosan nem valósul meg soha a javaslat támogatható és minden hangjában, szavában igaz jelmondata: biztonságosabb társadalom, megtartó közösség. Pedig ezzel, ugye, mindannyian egyetértenénk. (Dr. Rétvári Bence és Pettkó András tapsol.)”
Pettkó András (Független)
Titkos gumik és tűk
“Winkfein Csaba bizottsági elnök úr, képviselő úr még egy dolgot említett, hogy nincsenek benne a belövőszobák a kormány által beadott anyagban. Tisztelt képviselő úr, régen, a szocializmus idején is megtanultunk a sorok között olvasni, és azért mindannyian tudjuk, hogy most folyik egy olyan tanulmánynak az elkészítése, amelyik a VIII. kerületben végez felmérést, hogy vajon ott megvalósítható lenne-e egy belövőszoba, és a környéken a lakosság mit szól hozzá, a VIII. kerületi önkormányzat tagjai, a különböző politikusok és mások mit szólnak ehhez a kérdéshez. Azt is tudjuk, hogy van egy olyan titkos anyag, ami a börtönökben mérte fel azt,hogy ha tűt és egészségügyi gumit helyeznének ki, az mennyi pénzbe kerülne az államnak minden évben.”
19 módosító indítvány
“Ha megnézzük a két megközelítést, egyértelműen azt látjuk, hogy a kormány által elkészített nemzeti stratégia kicsit el van tolva abba az irányba, hogy nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt – Winkfein Csaba MSZP-s képviselőtársammal vitatkoznék -, hanem inkább már azzal kíván foglalkozni, hogy akik kábítószert fogyasztanak, azoknak milyen módon történjen meg a kezelése, meggyógyítása vagy leszoktatása. Én meg azt gondolom, hogy betegségpolitika helyett egészségpolitikában kell gondolkodni egy országban. A cél az, hogy az emberek egészségét megőrizzük. A cél az, hogy minél kevesebben nyúljanak mind az illegális, mind a legális szerekhez. Ezért azt gondolom, helytelen volt, hogy a kormány nem végeztetett vagy nem végzett olyanfajta egyeztetést, amit – mondjuk így – az ezen a területen másképp gondolkodók képviselnek, vagy ahogy a másképp gondolkodók a megoldásokat keresik, mert akkor talán egyszerűbb lett volna olyan konszenzusra jutni, amit egy nemzeti drogstratégiának tartalmaznia kellene.
Én magam 19 módosító csomagot adtam be. Ez a 19 módosító csomag körülbelül 150-200 ponton módosítja a nemzeti stratégiát. Nagyon kíváncsian várom, hogy ennek az egyeztetésére vagy ennek a vitájára bizottsági szinten miképpen fog sor kerülni. El kell mondjam, hogy elolvasva a stratégiát én nem találtam meg például az egészséges fiatalokat mint víziót, az egészséget mint célt, azt, hogy mindenki egészséges maradjon.”
Nehogy már elismerjük a valóságot
“És szeretném államtitkár úr figyelmét felhívni a VII. szakasz egy-két olyan mondatára is, amelyekről azt gondolom, hogy egy felelős kormányzatnak nem lett volna szabad benyújtani, még akkor sem, ha valamilyen szinten elképzelhető, hogy ez így van. Mégpedig azt, hogy ‘ma a leghatékonyabb prevenciós beavatkozásoktól sem várható el, hogy önmagukban megakadályozzák a szerfogyasztást, ugyanakkor az elvárható, hogy a felnövekvő generációk tájékozottsága, személyes hatékonysága a jól megtervezett beavatkozások eredményeképpen növekedjen’. Lehet, hogy ez így van, de ezzel azt ismerjük el, hogy a prevenciónak semmi értelme nincs. Azt gondolom, hogy ezt a szakaszt mindenképpen szükséges lenne átfogalmazni.”
Béki Gabriella (SZDSZ)
Nem kell a kriminalizálás
“Egyértelműen pozitívnak tartjuk azt is, hogy a nemzeti drogprevenciós intézet – amelyik a stratégia előkészítésével és kidolgozásával meg volt bízva – fontosnak tartotta, hogy egyeztessen drogügyben érintett civil szervezetekkel, többek között például a TASZ-szal is, a Társaság a Szabadságjogokért nevű egyesülettel. Számomra öröm és megnyugtató, hogy a TASZ álláspontja ugyancsak alapjaiban támogató a stratégiát illetően.
A TASZ is pozitív előrelépésnek tekinti például, hogy a nemzeti drogstratégia az ENSZ és az Európai Unió idevonatkozó irányelveinek és előírásának megfelelően célul tűzi a kezelési, ártalomcsökkentő és rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetőségének, folyamatosságának biztosítását a fogvatartottak számára is. Mint ahogy szerintem mindenképpen pozitív az is, hogy ez a stratégia egyértelműen állást foglal az elmúlt időszak szükségtelen és aránytalan rendőri intézkedéseivel szemben. Hiszen tapasztalat, hogy a nem problémás szerhasználók kriminalizálásának nincs társadalmi haszna. Tapasztalat, hogy nagyobb társadalmi érdek fűződik a problémás szerhasználók ellátásba vonásához, mint kriminalizálásához, és tapasztalat, hogy szigorító törvényekkel nem lehet eljutni a drogfogyasztási trendek visszaszorulásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! A TASZ egyébként néhány hiányosságot is megfogalmaz, néhány hiányosságra is felhívja a figyelmet. Így például fontosnak tartom kiemelni, hogy elégedetlen azzal, hogy a drogstratégia nem lép fel határozottabban, nem jelenti ki határozottabban, hogy 2018-ig minden megyében legalább egy önálló drogambulanciát létre kelljen hozni, és minden régióban legalább egy egészségügyi intézmény biztosítson fenntartó, szubsztitúciós terápiát.”
Pettkó András (független)
Rendőri túlkapások
“Azt gondolom, hogy sok más esetben lehet rendőri túlkapásokról beszélni, például október 23-a és egyéb más dolgokban; most ebbe nem mennék bele. De az, hogy a rendőrök az utóbbi, mondjuk, egy évben bármiféle túlkapást elkövettek volna ezen a területen, ilyet én nem olvastam, nem láttam és nem tapasztaltam. Inkább azt láttam és azt tapasztalom, hogy a rendőrség területén nagyon sok elbizonytalanodás van, hogy vajon, amikor voltak azok a bizonyos diszkórazziák, azt milyen irányba vigyék tovább. Tehát amit a képviselő asszony mondott, az három-négy vagy esetleg még két évvel ezelőtt is felvethető dolog volt – bár vitatható dolog volt -, de azt gondolom, az elmúlt egy évben ilyen rendőri intézkedésre, túlkapásra nem került sor, és szerintem előtte sem volt ezen a területen.”
Ne a hollandokat kövessük
"A másik, amit szeretnék mondani: mi, ellenzéki képviselők, igenis félünk vagy féltünk attól, és nem szerettük volna azt, hogy a magyar drogstratégia akár a holland, akár más neoliberális drogstratégiákat képviseljen vagy ebbe az irányba induljon el. Azt is mindannyian tudjuk, akik ezzel a témával foglalkozunk – hiszen nem ez az első stratégia, amit olvasunk, ami a parlament elé került, hanem olvastuk a nulladik, a mínusz egyedik, és nem tudom, melyik változatot -, hogy a stratégia azért olyan irányban változott, olyan irányban alakult, amit az ellenzéki képviselők már sokkal jobban el tudnak fogadni, mint a mínuszos változatok voltak annak idején."
Winkfein Csaba (MSZP)
A drogstratégia védelmében
“A Fidesz ultraliberális drogpolitikáról beszél. Azt gondolom, a drogpolitikák osztályzásánál ilyen fogalom nem létezik, amíg Magyarországon ilyen igen szigorú büntető jogszabályok vannak életben – és amelyekről a stratégia sem kíván beszélni, erről többször is hallhattunk -, addig, azt gondolom, erről komolytalan beszélni. Az eseti bizottság kihelyezett ülésén részt vevő államtitkár is egyértelműen fogalmazott, azt mondta, a kormány nem kíván a Btk.-módosítással foglalkozni, ebben ott teljes egyetértés volt.
A prevencióval szembeni ártalomcsökkentés itt több helyen előjött, erről legutóbb az eseti bizottság ülésén is szóltam, hiszen érdemes erről is egypár szót mondani. Szerintem a kérdésfelvetés hamis, hiszen az egyik nem helyettesíti a másikat, a stratégia hosszan foglalkozik a prevencióval, színterekre lebontva, a prevenció hármas felosztásáról.
Körülbelül hat-hét oldalon keresztül foglalkozik a prevencióval, és összesen fél-háromnegyed oldalon keresztül az ártalomcsökkentéssel, de még itt is, ezek is más szolgáltatásokkal együtt jelennek meg, például a fertőző betegségek szűrésével és a többi. Tehát az ártalomcsökkentés nem külön pillérben, hanem az ellátás fejezetében jelenik meg, nem mint a prevenció, sőt nem is mint a terápia alternatívája, hanem a terápia kiegészítője, amint az eseti bizottságban ezt elmondtam.”
Nem lesz belövőszoba
“Egyébként a WHO legújabb, 2009-es, pszichoszociális szolgáltatásokkal megtámogatott farmakológiai irányelve szerint is a metadonfenntartás terápia. Egy sor ENSZ-dokumentum, nemzetközi orvosi szakirodalom a metadonfenntartást terápiának fogja fel, még csak nem is ártalomcsökkentésként. Ez tudományos bizonyítékon alapuló tény.
A heroinosztás kérdése is előjött, a belövőszobák kérdése. Azokban az országokban, ahol van heroinfenntartó kezelés, nem a patikákban, hanem speciális centrumokban kapják a betegek, akik nagyon speciális, kicsi kört képeznek a többszörös visszaesőkön belül is. A stratégiában azonban erről egy szó sincs, mert Magyarországon nem cél ilyen kezelés bevezetése. A felügyelt injekciós helyiségekkel is ez a helyzet. A stratégia nem tartalmazza, nem akarja bevezetni.”
