• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Románia: az új Btk. csökkenti a kábítószerrel visszaélés büntetési tételeit

Szerző: Kardos Tamás | január 15, 2015

Tweet
Román vendégszerzőnk cikke arról, hogy tavaly enyhítették a román drogtörvény büntetéseit. A bebörtönzés és a pénzbírság kiszabásának lehetősége így is megmaradt, a szegényeket pedig ott is jobban sújtja a törvény. De az irány legalább jó, nem úgy, mint nálunk, ahol 2013-ban szigorítottak.  

Talán nem is hallottál róla – ahogyan a legtöbb román sem – de elmúltak azok a napok Romániában, amikor egy kábítószer-használót 3 év börtönre ítélhettek pusztán egy spangli miatt, illetve 2-5 évig tartó büntetésre egy adag heroin miatt. A dílerek régebben 10-20 év, határokon átnyúló kereskedelem esetén 15-25 évig tartó börtönbüntetésre számíthattak.

Ez volt a helyzet egészen mostanáig, de a rendszer gyökeresen megváltozott a 2014 februárjában hatályba lépett új Büntető Törvénykönyvvel. Egy kis szerencsével a kábítószer-használók mostantól pénzbírsággal vagy közérdekű munkával is megúszhatják. Bár a törvény kijelenti, hogy a személyes használatra történő kábítószer tartásáért 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbírság szabható ki, a közérdekű munka kiválthatja vagy kiegészítheti mind a pénzbírságot és a börtönbüntetést. A büntetés nem pusztán szabálysértési, de büntetőjogi szankciót is magába foglal, vagyis bűnügyi nyilvántartásba vétellel jár. A rendőrség azonban csekély mennyiségű kábítószer vagy akár csekély mennyiséggel való kereskedelem esetén – például néhány marihuánás cigaretta, néhány adag heroin vagy ismeretlen szerek tartása műanyagtasakban – gyakran a másik lehetőséghez fordul és a szabálysértési törvény alapján szab ki büntetést, például rendzavarás miatt, amit a súlyosabb büntetések alternatívájaként a fogyasztók szívesen el is fogadnak. A közérdekű munka általában a köztisztaság és a közegészségügy köréből kerül ki, például hókotrás, parkgondozás, segítség időseknek vagy környezetvédelem. A munka napi 8 órában, csak hétköznapokon nappal végezhető. A korábbi törvény is említette a közérdekű munkát, de csak fizetős lehetőségként a fegyencek számára, vagy a munkahelyen letöltött munka esetében. Most a 64-es cikkely a következőképpen változott:

„(1) Amennyiben a pénzbírság büntetés nem szabható ki részben vagy teljesen az elítélt személyen kívül álló okokból, beleegyezése esetén a bíróság helyettesítheti a bírság fennmaradó részének kifizetését a társadalom érdekében folytatott munkavégzésre kötelezéssel, kivéve, ha egészségügyi okokból a személy nem tud hasonló munkát elvégezni. Egy napi munkavégzés egy napi bírságnak felel meg.
 
(2) Ha a bírságot az (1) paragrafusban leírtak szerint börtönbüntetéssel kiegészítve alkalmazzák, a közérdekű munkát a börtönbüntetés letöltését követően lehet elvégezni."
 
Dekriminalizáció, a win-win helyzet
 
Az Alapítvány a Közmunka Támogatásáért civil szervezet egy svájci minta alapján elektronikai cikkek szétszedését végző workshopokat tart Bukarest közelében és két másik városban, amelyben leggyakrabban megvádolt kábítószer használók vesznek részt. Úgy vélték, hogy a közösség érdekében végzett munka a vádlott számára is előnyös, minthogy a közérdekű munka felelősségteljesebbé teheti őket, miközben gyakorlati készségeket fejleszt és növeli az önbizalmukat. Ugyanakkor valahol a háttérben megbújhatott az ellenkező elképzelés is – látván, hogy a közérdekű munka megszégyeníti az embert.
 
Összességében még mindig távol vagyunk a portugál vagy a cseh helyzettől, ahol a kábítószer-használatot dekriminalizálták, de lassan, habozva kezdünk elmozdulni attól a szabályozástól, ami kriminalizálja és drasztikus büntetésekkel sújtja a fogyasztókat.
 
Alább megtekinthető, hogyan változtak meg a büntetési tételek a 143-as törvény által felölelt, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében 2000 és a 2009-es módosítás óta, mely 2014-ben állt hatályba.

 

Bűncselekmény

Büntetés a 2000-es évi, 143-as számú törvénycikkely alapján

 

Büntetés a 2014-től érvényes Büntető Törvénykönyv alapján

Kábítószerek előállítása, tartása vagy vásárlása első kockázati kategóriában, személyes használatra

 

6 hónap és 2 év közötti börtönbüntetés vagy bírság (a büntetés 2004-ig 2-5 évig terjedt, de lecsökkentették)

3 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetés 

Kábítószer előállítása, tartása vagy vásárlása második kockázati kategóriában, személyes használatra

 

2-től 5 évig terjedő börtönbüntetés

6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószerek előállítása és kereskedelem első kockázati kategóriában

3-tól 15 évig terjedő börtönbüntetés

2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószerek előállítása és kereskedelem második kockázati kategóriában

15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés

7-től 15 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószerek behozatala és kivitele első kockázati kategóriában

10-től 20 évig terjedő börtönbüntetés

3-tól 12 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószerek behozatala és kivitele második kockázati kategóriában

 

10-től 20 évig terjedő börtönbüntetés

5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószer használatára nyilvános tér felajánlása vagy a kábítószer használatának engedélyezése

 

3-tól 10 évig terjedő börtönbüntetés

2-től 7 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószer használatára buzdítás, ha azt nem követi tényleges használat

 

6 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetés

6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószer használatára buzdítás, melyet tényleges használat követ

 

6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetés

6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószer előállításának és kereskedelmének megszervezése az első kockázati kategóriában

6-tól 18 évig terjedő börtönbüntetés

5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés

Kábítószer előállításának és kereskedelmének megszervezése a második kockázati kategóriában

18-tól 28 évig terjedő börtönbüntetés

10-től 18 évig terjedő börtönbüntetés

Diszkriminatív drogtörvény

A törvény 81-es és 83-as cikkelyeit akkor alkalmazzák, ha a büntetés felfüggeszthető (ha a büntetés nem haladja meg az 5 évet) vagy felfüggesztendő (ha a büntetés nem haladja meg a 2 évet), a bűntény kontextusától és súlyától függően (jellemzően a kábítószer mennyisége a legfőbb figyelembe vett szempont). Szükséges hozzá a büntetlen előélet, a vádlott általános magatartásának és a rehabilitációra való lehetőségeinek figyelembe vétele, valamint, hogy akadályozta vagy segítette-e a nyomozást, vagy megkísérelte eltussolni az ügyet. 
 
A bíró általában azt is megvizsgálja, hogy a vádlottnak van-e családja, ajánlása a közösség tagjaitól, és hogy alkalmas-e a megélhetésért folytatott munkavégzésre, ami a felfüggesztett vagy mérsékelt büntetés előfeltétele. Ez utóbbi azonban furcsa: miért érdemelnek hosszabb börtönbüntetést azok, akiknek nincs családja, vagy akik nem alkalmasak a munkavégzésre?
 
A bíró abban az esetben is felfüggesztheti az ítéletet, ha álláspontja szerint az ártalmas hatást gyakorolna a kábítószer-használóra és környezetére, ami elméletben jól hangzik, de gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a szegényebb családból származó, vagy hátrányos háttérrel rendelkezők ismét hátrányba kerülhetnek, míg a jómódú család droghasználói megúszhatják egy figyelmeztetéssel.
 
A 143/2000 törvény frissített verziója azt is kiköti, hogy a kábítószer-használónak be kell kerülnie a függőségkezelés nemzeti rendszerébe, és ha a fogyasztó követi a kezelési előírásokat, a bíróság a büntetés elvetése vagy felfüggesztése mellett dönthet. A gyakorlatban ez kötelező kezelést jelent a függőknek, szubsztitúciós kezelést (ha heroint használ), pszichoterápiát és rehabilitációs kezelést. A szabályozás e részlete az Európai Unió által javasolt „terápiás igazságszolgáltatás” koncepciójának alkalmazását jelenti.
 
Ha a büntetést a bíróság felfüggeszti, a vádlottnak rendszeresen kell járnia pártfogói felügyelőhöz, illetve a párfogó felügyelő is látogatja őt és beszámol a hatóságoknak a lakás- és munkakörülményeiben bekövetkezett változásokról. A büntetés felfüggesztéséről hozott döntést 30-60 nap közérdekű munkával is kiegészíthetik. Néha a különböző cikkelyek és törvények ellentmondásos határértékeket szabnak meg, ezért a hatályos törvények alátámasztásához és a törvényes legkisebb büntetés kiszabásának eléréséhez felkészült ügyvédre van szükség.
 
A kábítószer vásárlás vagy birtoklás miatt kiszabható bírsággal kapcsolatban, a bíróság döntésének értelmében az új Büntető törvénykönyv bevezette a „bírság-napok” mennyiségét. Törvénysértés esetén a bíróság 60-240 közötti bírság-napot szabhat ki, melyek naponként körülbelül 2,5-12 Euró között mozognak. A kettő szorzataként 150 és 2880 Euro közötti bírságot kapunk. A büntetés kiszabásakor itt is a súlyosság és a rehabilitáció lehetősége az iránymutató, éppúgy, mint a börtönbüntetés mértékének esetében. Ha a vádlott, azaz a fogyasztó nem tudja megfizetni a bírságot, a bíróság havi részletfizetést rendelhet el vagy a bírság-napokat közérdekű szolgálattá alakíthatja. Ahogyan egy román komikus erre az egyik szkeccsében reagált: „Kib@szottul kizárt, hogy ennyit fizessek egy kis drog miatt”.
 
Tizenhatosozni
 
Megkérdeztem a Romániai Ártalomcsökkentő Hálózat igazgatóját és a fogyasztók büntetése ellen küzdő aktivistát, Valentin Simionovot, hogy mit gondol a legutóbbi, drogtörvényben bekövetkezett változásokról. A következőt válaszolta: „Bár a törvénymódosítást nem előzte meg hivatalos megvalósíthatósági tanulmány vagy a nemzeti drogpolitika értékelése, a személyes használatra történő kábítószer birtoklás büntetési tételeinek csökkentése üdvözlendő. A legfőbb ok, amiért inkább üdvözöljük, hogy világosabban elválasztja a droghasználót, és a hasznonszerzési céllal kereskedőt. A büntetési tételek csökkentése egy közbenső lépés a személyes célú kábítószer birtoklás dekriminalizálása felé, mely majd lehetővé teszi a kábítószer-használóknak, hogy szükség esetén jogi következményektől való félelem nélkül vehessenek igénybe egészségügyi- és szociális szolgáltatásokat mindaddig, míg a kábítószer használatuk nem veszélyezteti a közbiztonságot. 

A kábítószerekkel foglalkozó törvény tartalmaz egy kicsi, de annál híresebb cikkelyt, a 16-ost, amely a heroin-használók között elterjesztette a "tizenhatosozni” kifejezést. A fordulat arra utalt, hogy egy díler vagy fogyasztó elfogása érdekében megrendeztek egy rendőrök által felügyelt kábítószer adás-vétel szituációt. Az a személy, aki ily módon „tizenhatosozott” (drogot vásárolt), szabadon távozhatott. Az új törvényben a cikkelyt átszámozták 15-re, de a szöveg ugyanaz maradt:

„Annak a személynek, aki a 2-9-es cikkelyekben meghatározott bűncselekmények valamelyikét elköveti és a büntetőjogi eljárás során leleplezéssel és azonosítással segíti más személyek kábítószerrel kapcsolatos bűntetteinek felderítését, a törvényben meghatározott büntetését a felére csökkentik”.

Úgyhogy a lebukott kábítószer-használónak sem kell kétségbe esnie – még mindig beárulhatják a barátaikat, hogy olcsón megússzák a kellemetlen drogvádat. Csak annyit kell mondaniuk mostantól, hogy „tizenötösöztem” a haverokkal.
Egy másik érdekes cikkely a 25-ös, mely a következőt állítja:
„Bárki, akinek látókörébe került egy droghasználó, értesítheti az Egészségügyi Minisztérium által létesített gyógyászati intézményeket, melyek a törvény szerint fognak eljárni”

Szerző: Ștefan Iancu
Magyarra fordította: Kardos Tamás

A cikk eredetileg a Vice Magazin román kiadásában jelent meg

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter