Több száz hívő szívott marihuánát Síva isten tempoma mellett Katmanduban.
Nepál fővárosában, Katmanduban a Bagmati folyó partján emelkedik Síva isten legszentebb temploma, Pashupatinath (ez a szó Síva egyik jelzőjéből származik: „az állatok ura”). Minden évben több tízezer hindu zarándokol el ide, hogy megüljék Síva ünnepét, a Síva Ratrit („Sívának szentelt éjszaka”). A hívek az egész napot böjtöléssel töltik, majd az alkonyat bekövetkeztével rituális fürdőt vesznek a szent folyóban, hogy immár megtisztulva térhessenek meg a templomba imádkozni. Az ünnep miatt a nyugatról exportált nepáli drogtörvények egy napra elvesztik érvényüket, és a rendőrség eltűri a kannabisz nyilvános fogyasztását. A kannabiszt ugyanis a hívek Síva isten szent növényének tartják, a kannabisz fogyasztása pedig nem más, mint az istennek ajánlott áldozat. A hinduk egyik szent szövege, a Puran szerint annak, aki ezen az éjszakán teljes odaadással (többek között kannabisz-fogyasztással) hódol Sívának, minden bűne megbocsáttatik.
A fesztivál
Síva a hindu vallás szerint a bánat és a gonosz elpusztítója, számos jelzővel illetik: ő a „kéknyakú”, a „háromszemű” , a „Tánc Királya” (Nataraja), aki táncával egyensúlyban tartja a világmindenség teremtő és pusztító erőit. Síva elválaszthatatlan hitvesétől, Parvatitól, aki Síva erejének forrása, a termékenység princípiuma. Sívát gyakran ábrázolják fallikus formájában (Síva lingam), gyakori antropomorfizált alakja pedig a Kailash szent hegyén meditációba mélyedő bölcs. A legenda szerint amikor az idők kezdetén a démonok megmérgezték a világóceánt, Síva lenyelte a mérget, amely nem tudta megölni őt, ugyanakkor a nyakát kékre színezte. A gyógyulás elősegítése érdekében az istenek egész éjjel tánccal és zenével tartották ébren Sívát. Erre az eseményre emlékezve a hívek azóta is virrasztással töltik a Síva Ratri éjszakáját.
Táncoló Síva
Idén, mint az előző években is, testüket hamuval behintett jógik és sadhuk (szent emberek) gyülekeztek a templom körül, hogy a turistákkal elvegyülve marihuánával tölött chillumokat (hagyományosan tehén szarvából készített rituális pipákat) és cigarettákat osszanak meg egymással (egyesek kannabisz tartalmú italt, bhangot fogyasztanak). A hinduk szertartásos formában fogyasztják a kannabiszt, minden egyes slukk belélegzését egy mantrával kísérik („Boom Shankar” vagy „Boom Síva” stb.), majd jobb kéz felé adják tovább a chillumot. A fesztivál szervezői 150.000 hívőt vártak erre a napra, akik India szinte minden részéből sereglettek Nepálba. Az ENSZ Kábítószerügy-ellenőrző Szerve (INCB) éves jelentése (kritikáját lásd itt) gyakran részesíti bírálatban Nepált, amiért nem lép fel keményebben a kannabisz teremesztésével szemben – a hivatalos, amerikai eredetű ideológia ugyanis nem ismeri el a kannabisz semmilyen használati formáját legitimnek a tudományos használaton kívül. A nepáliak számára ugyanakkor a kannabisz éppolyan szentség, mint ahogyan a misebor a keresztény vallásban.
Sárosi Péter
|
||||||||||||||||||||||
