A héten a Nemzetközi Ártalomcsökkentő Konferencián filmeztünk Melbourne-ben, Ausztráliában – a szervezők meghí­vására. Meglátogattuk az első helyi felügyelt drogfogyasztói helyiséget is, ami a második Ausztráliában. A lényege, hogy a szerhasználók a saját magukkal hozott illegális szert biztonságos, higiénikus körülmények között, ápolók felügyelete mellett fogyaszthatják el. Ezáltal megelőzve a fertőzéseket és túladagolásos haláleseteket. Ez a megközelí­tés – az ártalomcsökkentés – még mindig egy csomó embert késztet a szemöldöke felvonására. „Nehogymár még támogassuk is őket abban, hogy drogozzanak!” – forgatják a szemüket. Pedig ha megnézzük ezeket a programokat, akkor egyáltalán nem promótálják a drogozást. Azoknak az embereknek kí­nálnak a sikátorokkal és parkokkal szemben alternatí­vát, akik egyébként is elfogyasztanák a szert. És ha már tehetik ezt anélkül, hogy az életüket kockáztatnák, akkor miért ne tennék? Melbourneben naponta 2-300 ember használja a szolgáltatást, körülbelül 6 ezer túladagolásnál avatkoztak be eddig – és ezzel mintegy 60 emberi életet mentettek meg. A program ezenkí­vül lehetőséget ad arra, hogy a gyakran utcán, nyomorban élő emberek támogatást kaphassanak egy emberhez méltó élethez. Otthon, munka, család, egészség: olyan dolgok, amik az átlagos ember számára alapnak számí­tanak, nekik gyakran hiányoznak. Itt leülhetnek beszélgetni pszichológussal, szociális munkással, orvossal – rendelkezésre áll hepatitis C és HIV kezelés, fogorvosi kezelés, nőgyógyász. Beszélgettük néhány klienssel is, akik nagyon hálásak – hiszen ez az egyetlen program, ahol igazán emberszámba veszik őket. A legtöbb kórházban, orvosi rendelőben vagy szociális ellátóhelyen úgy kezelik őket, mint páriákat. Szóval jóval többről szól ez a program, mint belövésről – arról szól, hogy összekössük a margóra szorult embereket a társadalommal. Magyarországon is nagy szükség lenne hasonlókra.