Kételyek a kamaszkori fűszívás következményei körül

2015. augusztus 6.

Egy két évtizedre kiterjedő, utánkövetéses vizsgálat nem igazolta vissza a kamaszkori füvezés ártalmait – ettől még a kutatást nem szabad perdöntő bizonyítékként kezelnünk

A kannabisszal kapcsolatos egyik legrégebbi, máig sem kielégítően tisztázott kérdés, hogy a kamaszkori, rendszeres fogyasztása hozzájárulhat-e a későbbi megbetegedésekhez és az olyan mentális problémák megjelenéséhez, mint a pszichózis és a szkizofrénia. A válaszokért folytatott tudományos igyekezet termékeny folyamat, hiszen a kutatásoknak köszönhetően olyan adalékokkal gazdagodhattunk, mint például hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén jelentős szerepet játszathatnak a mentális betegségek felszínre kerülésében, de a tinédzserkori rendszeres füvezéssel járó IQ csökkenés elméletére is többféle ellenvetés született. A pro és kontra eredmények ismeretében biztosan csak annyit állíthatunk, hogy a kizárólag a kannabisz használatából fakadó mentális problémák megjelenése kérdéses, ám továbbra is úgy tűnik, hogy a legtöbb kockázatot a kamaszkori rendszeres füvezés rejti. Egy új vizsgálat – melynek eredményei a kutatókat is meglepték – ezt a dogmát is megkérdőjelezi.
 

 
A Pittsburghi Egyetem és Gyógyászati Központ, valamint a Rutgers Egyetem kutatóinak vizsgálata egy nagyobb egészségügyi felmérés keretében 408 férfit tanulmányozott kamaszkoruktól a 30-as éveik közepéig. „Kissé meglepő eredményt kaptunk. A kamaszkorban elfogyasztott marihuána mennyisége és gyakorisága ellenére semminemű különbséget nem tapasztaltunk a mért mentális és a fizikai egészségügyi következményekben” – nyilatkozta Jordan Bechtold kutatásvezető. Az USA első legalizációja óta még intenzívebben vizsgálják a kamaszkori kannabiszhasználat hosszú távú következményeit és bár a friss tanulmány kutatói különböző pszichotikus tünetekre, rákos megbetegedésekre, asztmára és légúti betegségekre számítottak, semmi effélével nem találkoztak. Nem találtak kapcsolatot a kamaszkori füvezés és a depresszió, szorongás, allergia, fejfájás és a magas vérnyomás között sem. Az 1987-ben indult kutatásba 14 éves, állami iskolába járó fiúkat vontak be egészségügyi és szociális vizsgálatok céljából. 12 éven keresztül félévente-évente vizsgálták az állapotukat, majd a minta megszűrését követően 408 alany esetében végeztek visszakövetéses vizsgálatot 36 éves korukban. Az alanyok 54%-a afroamerikai, 42%-a fehér, 4%-a pedig egyéb etnikumú volt, de az eredményeik között nem figyeltek meg eltéréseket közöttük.

Az alanyokat négy csoportba osztották. 46%-uk csekély mennyiségben vagy egyáltalán nem használt kannabiszt, 22%-uk korán vált rendszeres fogyasztóvá, 11% csak kamaszkorában fogyasztott és 21%-uk a tinédzserkora végén vált fogyasztóvá. Az a csoport, aki már korakamaszkorában rendszeres használóvá vált, sokkal magasabb arányú kannabiszfogyasztásról számolt a későbbi években, majd a fogyasztásuk 22 éves korukban tetőzött átlagosan évi 200 napi füvezéssel, ezután pedig csökkenésnek indult. A kutatók kiszűrték az olyan egyéb tényezőket, mint a dohányzás, egyéb illegális szerek használata és az egészségügyi biztosítással rendelkezés hiánya. A várakozásokkal ellentétben még a kamaszkoruk óta rendszeresen fogyasztók sem produkáltak rosszabb egészségügyi eredményeket azoknál, akik egyáltalán nem használtak és használnak kannabiszt.
 
A konklúzióban a kutatók elmondják, hogy a gyógyászati és a rekreációs célú marihuánahasználat újabb engedélyezései miatt fontos többet tudni a kannabisz hosszú távú hatásairól, de az ő tanulmányuk semmilyen alátámasztással nem szolgál arra nézve, hogy a tinédzserkori rendszeres használat később fizikai vagy mentális betegségekhez vezetne. Megjegyzik, hogy ez természetesen nem vonja kétségbe az ettől különböző eredményre jutó vizsgálatokat és a döntéshozóknak minden egyes eredményt hozzá kell adnia a nagyobb képhez, hogy megfelelő szabályozás születhessen. 

A Psychology of Addictive Behaviors szakfolyóiratban publikált tanulmány teljes terjedelmében hozzáférhető online az Amerikai Pszichológiai Társaság honlapján.

Forrás: EurekAlert!

Kardos Tamás
Drogriporter
2015.08.06.