• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Café
  • Híradó
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Kételyek a kamaszkori fűszívás következményei körül

Szerző: Kardos Tamás | augusztus 6, 2015

Tweet

Egy két évtizedre kiterjedő, utánkövetéses vizsgálat nem igazolta vissza a kamaszkori füvezés ártalmait – ettől még a kutatást nem szabad perdöntő bizonyítékként kezelnünk

A kannabisszal kapcsolatos egyik legrégebbi, máig sem kielégítően tisztázott kérdés, hogy a kamaszkori, rendszeres fogyasztása hozzájárulhat-e a későbbi megbetegedésekhez és az olyan mentális problémák megjelenéséhez, mint a pszichózis és a szkizofrénia. A válaszokért folytatott tudományos igyekezet termékeny folyamat, hiszen a kutatásoknak köszönhetően olyan adalékokkal gazdagodhattunk, mint például hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén jelentős szerepet játszathatnak a mentális betegségek felszínre kerülésében, de a tinédzserkori rendszeres füvezéssel járó IQ csökkenés elméletére is többféle ellenvetés született. A pro és kontra eredmények ismeretében biztosan csak annyit állíthatunk, hogy a kizárólag a kannabisz használatából fakadó mentális problémák megjelenése kérdéses, ám továbbra is úgy tűnik, hogy a legtöbb kockázatot a kamaszkori rendszeres füvezés rejti. Egy új vizsgálat – melynek eredményei a kutatókat is meglepték – ezt a dogmát is megkérdőjelezi.
A Pittsburghi Egyetem és Gyógyászati Központ, valamint a Rutgers Egyetem kutatóinak vizsgálata egy nagyobb egészségügyi felmérés keretében 408 férfit tanulmányozott kamaszkoruktól a 30-as éveik közepéig. „Kissé meglepő eredményt kaptunk. A kamaszkorban elfogyasztott marihuána mennyisége és gyakorisága ellenére semminemű különbséget nem tapasztaltunk a mért mentális és a fizikai egészségügyi következményekben” – nyilatkozta Jordan Bechtold kutatásvezető. Az USA első legalizációja óta még intenzívebben vizsgálják a kamaszkori kannabiszhasználat hosszú távú következményeit és bár a friss tanulmány kutatói különböző pszichotikus tünetekre, rákos megbetegedésekre, asztmára és légúti betegségekre számítottak, semmi effélével nem találkoztak. Nem találtak kapcsolatot a kamaszkori füvezés és a depresszió, szorongás, allergia, fejfájás és a magas vérnyomás között sem. Az 1987-ben indult kutatásba 14 éves, állami iskolába járó fiúkat vontak be egészségügyi és szociális vizsgálatok céljából. 12 éven keresztül félévente-évente vizsgálták az állapotukat, majd a minta megszűrését követően 408 alany esetében végeztek visszakövetéses vizsgálatot 36 éves korukban. Az alanyok 54%-a afroamerikai, 42%-a fehér, 4%-a pedig egyéb etnikumú volt, de az eredményeik között nem figyeltek meg eltéréseket közöttük.
Az alanyokat négy csoportba osztották. 46%-uk csekély mennyiségben vagy egyáltalán nem használt kannabiszt, 22%-uk korán vált rendszeres fogyasztóvá, 11% csak kamaszkorában fogyasztott és 21%-uk a tinédzserkora végén vált fogyasztóvá. Az a csoport, aki már korakamaszkorában rendszeres használóvá vált, sokkal magasabb arányú kannabiszfogyasztásról számolt a későbbi években, majd a fogyasztásuk 22 éves korukban tetőzött átlagosan évi 200 napi füvezéssel, ezután pedig csökkenésnek indult. A kutatók kiszűrték az olyan egyéb tényezőket, mint a dohányzás, egyéb illegális szerek használata és az egészségügyi biztosítással rendelkezés hiánya. A várakozásokkal ellentétben még a kamaszkoruk óta rendszeresen fogyasztók sem produkáltak rosszabb egészségügyi eredményeket azoknál, akik egyáltalán nem használtak és használnak kannabiszt.
A konklúzióban a kutatók elmondják, hogy a gyógyászati és a rekreációs célú marihuánahasználat újabb engedélyezései miatt fontos többet tudni a kannabisz hosszú távú hatásairól, de az ő tanulmányuk semmilyen alátámasztással nem szolgál arra nézve, hogy a tinédzserkori rendszeres használat később fizikai vagy mentális betegségekhez vezetne. Megjegyzik, hogy ez természetesen nem vonja kétségbe az ettől különböző eredményre jutó vizsgálatokat és a döntéshozóknak minden egyes eredményt hozzá kell adnia a nagyobb képhez, hogy megfelelő szabályozás születhessen.
A Psychology of Addictive Behaviors szakfolyóiratban publikált tanulmány teljes terjedelmében hozzáférhető online az Amerikai Pszichológiai Társaság honlapján.
Forrás: EurekAlert!
Kardos Tamás
Drogriporter
2015.08.06.

Kategória: Hírek Témák: Kannabisz-Szkizofrénia dosszié

A dohányzás pszichózishoz vezethet?

július 13, 2015 - Kardos Tamás

Inkább az alkohol köthető a pszichózishoz, mint a kannabisz

június 5, 2014 - Kardos Tamás

A skunk és a szkizofrénia

december 4, 2009 - Péter Sárosi

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter