Önsegítő csoporttagság egy életen át (Borsa - Ajánló)

Közös túllépés a szenvedélybetegségen

Egy tavaly októberi interjúból megismerhettük a Fidesz drogpolitikai álláspontját, mely szerint az új Drogstratégia túl nagy hangsúlyt fektet a másodlagos prevencióra, vagyis az ártalomcsökkentésre, az elsődleges prevencióval, azaz a drogfogyasztás megelőzésével szemben. Az állásfoglalás meglepőnek mondható annak tükrében, hogy míg az előbbit másfél, addig az utóbbit hét oldalon tárgyalja a dokumentum. Ezzel pedig felvetődik a kérdés, hogy a Fidesz egyáltalán szükségesnek tartja-e az elsődleges prevenció mellett a megelőzés egyéb formáit is. Spiák Ibolya, a parlament Kábítószerügyi Eseti Bizottságának Fideszes alelnöke az említett interjúban kizárólag a büntetőjogi szigorításról és a fiatalok korai drogmegelőzéséről beszélt, és az ártalomcsökkentés kritizálása mellett nem ismertette a párt álláspontját a harmadlagos prevencióról. Erről mostanáig sem tudtunk meg többet.
 

Mit jelent egyáltalán a „harmadlagos prevenció”, kikre irányul és a mi a célja?

Ez a beavatkozási forma a drogfogyasztók gyógyítását és a leszokott droghasználók visszaesésének megakadályozását célozza, elsősorban egyéni-, családi- vagy csoportterápián keresztül. A harmadlagos prevenció fő célja a visszaesés megelőzése, illetve annak kezelése, kiemelés a feketepiaci körforgásból és a leállt páciensek rehabilitációja, reszocializációja, vagyis visszaemelése a társadalomba.

A Borsa friss cikkében arról olvashatunk, hogy miként is működik a gyakorlatban egy ilyen csoportterápia és mit tud nyújtani a leállni vágyó szenvedélybetegeknek. A csoporttagok példáin keresztül a DADA program hívői számára is egyértelművé válik, hogy miért van létjogosultsága az efféle önsegítő csoportoknak.

    


Kardos Tamás
Drogriporter
2010.07.29.

Hozzászólások

A problémát abban érzem ezzel kapcsolatban, hogy ezeknek az embereknek a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy mi az a "drog", miért kezdi el valaki használni, mi az ok amiért ez kialakul, mitől lesz valaki "drogos", és hogy hol húzzuk meg a határt, hogy mi a "drog" és mi nem az, stb. Ezek az emberek, akik magukat szakértőnek gondolják, szerintem a büdös életben nem láttak még egymás mellett füvet, hasist, heroint, kokaint, ópiumot, csak hogy az illegális szerekről beszéljek. Ha pedig a "drogfogyasztók gyógyítását" szeretnék elérni (itt felmerül a kérdés, hogy mióta betegség az, aminek a konkrét jelentését, kialakulását és az okait sem értik), akkor talán kezdhetnék a kocsmák és az alkohol, illetve a dohány árusító helyek felszámolásával az akciójukat. Ja, hogy ezek legális drogok és sok pénzt hoznak a konyhára? Én kérek elnézést...

Az "ezek az emberek" alatt az önsegítő csoportterápia vezetőire vagy a Spiákékra gondolsz?

A csoportterápiásoknak általában azért elég sok tapasztalatuk van, ha másképp nem, a csoporttagokon keresztül, és nem általában a drogfogyasztókon, hanem az olyan problémás használókon próbálnak segíteni, akik a függőségüket felismerve, önszántukból fordultak hozzájuk. Ez alapvető különbség, hiszen esetükben nincs szó semmiféle kényszergyógykezelésről.

Ha Spiákra utalsz, hát igen... a műsorban felmerült, hogy mit is nevezhetünk drognak és az alkoholt próbálta mereven elválasztani az drogok (és nem is az illegális drogok!) körétől. De nincs min meglepődni, a politikusok esetében inkább az a szempont, hogy mit hallanak szívesen a választópolgárok, márpedig a gyermekeink védelme és a korai megelőzés erősítése sokkal jobban cseng, mint a droghasználattal járó ártalmak csökkentése, függetlenül attól, hogy mindkettő kiemelten fontos és párhuzamosan van értelme működtetni őket.

Spiákra, természetesen, bocsánat ha nem volt érthető elsőre. :)

Új hozzászólás