Hamarosan betiltják a mefedront?

A kormány drogügyi tanácsadó testületének, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságnak (KKB) a keretében idén létrehoztak egy szakbizottságot abból a célból, hogy a drogpiacon újonnan megjelenő legális szerek jogi besorolásáról döntsön. Eddig ugyanis a kábítószerré nyilvánítás folyamata teljesen áttekinthetetlen és következetlen volt, erre jó példa a BZP esete, amelyet úgy tiltottak be 2008 januárjában, hogy márciusban még javában árulták a smartshopok, és még a szakemberek sem tudtak róla, hogy illegális. A Kábítószer Listák Szakbizottsága (KLSZ) üléseire a civil szervezetek delegálhatnak egy szakértőt – ebben az esetben a TASZ drogpolitikai programvezetőjét delegálták, aki tanácskozási jogkörrel, szavazati jog nélkül vehet részt az üléseken. A bizottság legutóbbi hétfői ülésének témája az a szer volt, amelynek angliai betiltásáról már sokat írtunk a Drogriporteren, és amely az utóbbi hónapokban a korlátlan internetes forgalmazásnak köszönhetően elárasztotta a partidrog-piacot Magyarországon is. Sajnos a szakbizottság úgy döntött, hogy az ülések jegyzőkönyveit nem hozza nyilvánosságra, mivel azokat döntéselőkészítő anyagnak minősíti, ezért az ülésről nem számolhatunk be részletesen, az ülésről az elnök készít összefoglalót a későbbiekben. A bizottság tagjai a mefedron kockázatelemzését követően szavaztak és úgy döntöttek, hogy javasolják a kormány számára a mefedron kábítószer-listára vételét. Ez még nem a kormány döntése - csupán javaslat a kormány számára, így akár hónapokig is elhúzódhat a jogi procedúra, amíg a mefedron konkrétan listára kerül. Jelenleg a Réthelyi Miklós miniszter által irányított Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá tartozik a drogkoordináció, de a konkrét hivatali struktúra kialakítása csak szeptember első felében várható. 

Amennyiben a mefedront betiltják, valószínűleg újabb designer-drogok kerülnek a piacra, mint ahogyan Angliában is történt. A TASZ álláspontja szerint a tiltás hosszú távon nem megoldás - a jelenlegi, a drogok nem tudományos és gyógyászati használatával szemben zéró-toleranciát hirdető drogpolitika hibás alapokon nyugszik és gyökeres átalakításra szorul. Bár a legális szabályozás kialakításának a jelenlegi hazai és nemzetközi politikai klímában kicsi az esélye, a civil delegált a bizottság számára elküldött állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a nemzetközi egyezmények is lehetőséget biztosítanának arra, hogy az új szerek korlátlan internetes forgalmazását úgy tiltsák be, hogy közben ne kriminalizálják a fogyasztókat. Így például az 1971-es egyezmény négy jegyzéket hozott létre a pszichotrop anyagok számára – ebből azonban Magyarországon a jogalkotó csupán kettőt használ, ezek a kábítószerekkel megegyező szabályozást követelik meg. A pszichotrop anyagok A) és B) jegyzéke mellé létrehoznánk egy C) jegyzéket is, amely tiltja az ide kerülő szerek előállítását és kereskedelmét, de nem kriminalizálja azok fogyasztását. Javaslatunkat a bizottság több tagja is támogatja, és arról a KKB jogi szakbizottsága fog tárgyalni hamarosan. 

A mefedron népszerűségének hátterében az Ecstasy-piac hanyatlása áll: az utóbbi években drámaian csökkent a feketepiacon kapható tabletták MDMA-tartalma, ezért a fiatalok a kiszámíthatóbb és biztosabb hatású legális szerek felé fordultak. Feltételezhető, hogy a mefedron forgalmazásába beszállt a szervezett bűnözés is. A mefedron-fogyasztással kapcsolatos első magyarországi felmérést a daath.hu, a pszichedelikus közösség weboldalán végezték el 2010 februárja és augusztusa között. 165 válasz összesített eredményei alapján a mefedron hazai fogyasztóinak túlnyomó többsége fiatal férfi (79,1% férfi, átlagéletkor 23 év). A fogyasztók többsége alkalmi használó, a fogyasztás jellemzően társasági eseményekhez kötődik, a fogyasztók jellemzően az amfetamin típusú stimulánsokhoz és a kokainhoz hasonlítják a szer hatásait; a fogyasztás módja (83% intranazálisan) is jellemzően az amfetamin és a kokain fogyasztási módját követi. A fogyasztók közel egyharmada (30%) semmilyen, míg 42% ritkán jelentkező negatív utóhatásokról számolt be. Ami a beszerzést illeti, a fogyasztók többsége (62%) nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem ismerősön keresztül szerezte be a szert, míg 28%-uk az Interneten rendelte, és csupán 8% vásárolta ismeretlen személytől (dílertől). A beszerzés során csupán kisebbségüknek kínáltak fel egyéb, illegális szereket, február és augusztus során arányuk jelentősen csökkent (20%-ról 13%-ra). A mefedron átlagos fogyasztási mennyisége a válaszadók becslése szerint 190 mg, grammonkénti ára pedig 2000 és 12000 Ft között mozog.

Sárosi Péter