Az eseti bizottság ülésén egymásnak csaptak az érvek az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban.
Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának szerdán délben tartotta soron következő ülését a Képviselőházban – sajnos csupán kevés számú megjelent képviselővel (Winkfein Csaba elnök, Pettkó András és Tóth István). Pedig az ülés rendkívül fontos kérdéseket tárgyalt: elfogadta a bizottság 2008. októberéig tartó munkatervét, meghallgatta Dr. Csorba József, a Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciájának igazgatóját, aki a metadonról adott elő, illetve Dr. Heylmann Katalint, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetőjét, aki a fertőző betegségek és az ártalomcsökkentés helyzetéről beszélt a hazai börtönökben. Dr. Csorba röviden vázolta a metadon-fenntartás előnyeit és hazai helyzetét. Elmondta ezen kívül, hogy jelenleg kezdődtek meg egy új szubsztitúciós gyógyszer, a Suboxone alkalmazásának klinikai vizsgálatai Magyarországon. A Suboxone egy opiát alapú, buprenorfin-hidrokloridot és naloxon-hidrokloridot tartalmazó gyógyszer, amely csökkenti az opiát-elvonási tüneteket és lehetővé teszi a függő pszichés és fizikai stabilizálását. A metadonnal szemben előnye, hogy jóval kisebb az abúzus és a túladagolás kockázata. Bár a Suboxone jelenleg is törzskönyvezett gyógyszer, Csorba szerint azonban még kérdéséses, hogy ez a szer vajon hogyan fog beilleszkedni az OEP finanszírozási rendszerbe. A metadonnal kapcsolatban a képviselők és szakértők számos észrevételt és kérdést jeleztek. Tóth István képviselő például azt kérdezte, hogy miként lehetne a metadon-programokat szociális munkával kiegészíteni, illetve hogyan lehetne OEP-en kívüli forrásokat találni erre. Csorba főorvos elmondta, hogy jelenleg is együttműködnek szociális munkások a metadon fenntartó szolgáltatásokkal, azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé az igazán hatékony kiegészítő szolgáltatások és esetmenedzsment bevezetését. A drogterület pedig ezidáig nem volt túl vonzó a magánadományozók számára.
Szomor Katalin szakértő, a Szcientológia Egyházhoz köthető Drogmentes Maraton tanácsadója kérdésesnek nevezte, hogy ha a metadon valóban csökkenti a kriminalitást, akkor vajon miért kerülnek börtönbe olyanok, akik a fenntartó programon részt vesznek. Megjegyezte, hogy ismeretei szerint a metadon rontja a HIV pozitívok antiretrovirális gyógykezelésének hatékonyságát, ezenkívül arra kérte a bizottságot, hogy vizsgálja ki, vajon hány halálos túladagolás történt metadon miatt az elmúlt években. Victorné Erdős Eszter, a ráczkeresztúri református rehabilitációs otthon vezetője, a FIDESZ által felkért szakértő a szubsztitúciós programokkal kapcsolatos elvi kifogásainak adott hangot. Szerinte Csorba előadása egyoldalú volt, nem számolt be a metadonfenntartás káros hatásairól, például, hogy a metadonfüggőség komoly elvonási tünetekkel jár, és arról, hogy a fenntartás elveszi a lehetőséget „a fiatalok gyógyításától”. Erdős szerint a metadon miatt nem jönnek új kliensek a rehabilitációs otthonokba, és hallomásból tudni vélte, hogy a metadonprogramok nem tartják be a protokoll által előírt korlátokat (18 éven aluli felvételének tilalma, a korábbi absztinencia-orientált kezelés sikertelenségének ellenőrzése). Mindazonáltal elismerte, hogy a metadon szükséges azok számára, akik nem képesek „meggyógyulni”.
Csorba a vádakra reagálva elmondta, hogy nincs tudomása olyan esetről, amelyről Erdős tudni vél, de ha konkrét ilyen esetet jelentenek neki, azt szigorúan kivizsgálja. Hangsúlyozta, hogy a helyes megközelítés az integrált megközelítés, amely az egyes kliensek szükségleteihez alakítja a megfelelő beavatkozásokat. Jelenleg a becslései szerint mintegy 10 ezer opiátfüggő él az országban, és ebből mindössze pár száz jelentkezik önként rehabilitációs programokra: a rehabilitációs programokon való részvétel ugyanis komoly előfelkészítést és motivációt igényel. Illúzió azt gondolni, hogy az opiátfüggők tömegei állnak készen a leszokásra, csak a metadon miatt nem teszik ezt meg. Szerinte a metadonprogramok éppenhogy a rehabilitációs programok fő beutalói közé tartoznak. A metadonprogram képes arra, hogy egészségügyi és szociális értelemben stabilizálja ezeket az opiátfüggőket, hogy csökkentse a HIV fertőzés, a bűnözés, a munkanélküliség és a hajléktalanság kockázatát a körükben. Rácz József és Sárosi Péter szakértők szintén Csorba mellett szólaltak fel, hangsúlyozva, hogy a szubsztitúciós kezelés a tudományos bizonyítékok alapján a legsikeresebb beavatkozási formák közé tartozik a drogpolitikában, költséghatékonyságát tengernyi tudományos bizonyíték támasztja alá. A mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek, így például az ENSZ AIDS-ellenes szervezete, a UNAIDS szerint pedig a metadonfenntartó kezelés egyértelműen és jelentősen növeli a HIV pozitív droghasználók antivirális gyógykezelésének hatékonyságát. Szomor Katalin erre azt vetette közbe, hogy szerinte a UNAIDS „politikai szervezet”, nem tudományos. A TASZ Drogpolitikai Programvezetője egy tanulmányt írt ebben a témában, amelyet elküldött az Addiktológia c. folyóiratnak publikálás céljából (A tanulmány kéziratos verziója letölthető itt!).
Az ülés második felében Dr. Heylmann Katalin bv. ezredes és főtanácsos tartott előadást a fertőző betegségek és a droggal kapcsolatos ártalmak kihívásairól a hazai büntetés-végrehajtás intézményeiben. Mint elmondta, nemrégen Brüsszelben járt az Európai Unió kormányközi egyeztető szervének (Horizontal Working Group) ülésén, melyen éppen ez volt a fő téma. A főtanácsos asszony szerint Magyarország jóval kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai országok büntetés-végrehajtása, ugyanis Nyugaton a fogva tartotti populáció jelentős része injekciós droghasználó, míg nálunk ez a jelenség még elszigetelt. A HIV és hepatitis szűrések helyzete nyugtalanító: 2003 óta a kötelező HIV szűrés megszűnése után a tesztelésre jelentkezők száma folyamatosan csökken, amióta a fogva tartottak számára rendezett véradásoknak vége szakadt, a hepatitis szűrésre is igen korlátozottak a lehetőségek. Heylmann a megoldást a non- és for-profit szektorral való együttműködésben látja: olyan projektek beindításában, amelyek növelhetik a fogva tartottak motivációját a szűrésre. Elmondta, hogy 2001-ben egy olyan döntés született, amelynek értelmében biztonsági okokra hivatkozva elutasították a metadon raktározását a BV intézményekben. Így metadon fenntartó kezelés folytatására csak azoknál a fogva tartottaknál van lehetőség, akik korábban is részesültek ilyen szolgáltatásban odakint, és csak úgy, ha napi rendszerességgel kiszállítják az illetőt a közösségi ellátóhelyre. (A Drogriporter kizárólag a miskolci drogambulanciától értesült hasonló gyakorlatról, Csorba József nem tud hasonlóról a Nyírő Gyula Kórházban).
Sárosi Péter
Csorba József előadását letöltheti itt! (Power Point)
