Az eseti bizottság ülésén egymásnak csaptak az érvek az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban.
Az eseti bizottság ülésén egymásnak csaptak az érvek az ártalomcsökkentéssel kapcsolatban.
Az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának szerdán délben tartotta soron következő ülését a Képviselőházban – sajnos csupán kevés számú megjelent képviselővel (Winkfein Csaba elnök, Pettkó András és Tóth István). Pedig az ülés rendkívül fontos kérdéseket tárgyalt: elfogadta a bizottság 2008. októberéig tartó munkatervét, meghallgatta Dr. Csorba József, a Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciájának igazgatóját, aki a metadonról adott elő, illetve Dr. Heylmann Katalint, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetőjét, aki a fertőző betegségek és az ártalomcsökkentés helyzetéről beszélt a hazai börtönökben. Dr. Csorba röviden vázolta a metadon-fenntartás előnyeit és hazai helyzetét. Elmondta ezen kívül, hogy jelenleg kezdődtek meg egy új szubsztitúciós gyógyszer, a Suboxone alkalmazásának klinikai vizsgálatai Magyarországon. A Suboxone egy opiát alapú, buprenorfin-hidrokloridot és naloxon-hidrokloridot tartalmazó gyógyszer, amely csökkenti az opiát-elvonási tüneteket és lehetővé teszi a függő pszichés és fizikai stabilizálását. A metadonnal szemben előnye, hogy jóval kisebb az abúzus és a túladagolás kockázata. Bár a Suboxone jelenleg is törzskönyvezett gyógyszer, Csorba szerint azonban még kérdéséses, hogy ez a szer vajon hogyan fog beilleszkedni az OEP finanszírozási rendszerbe. A metadonnal kapcsolatban a képviselők és szakértők számos észrevételt és kérdést jeleztek. Tóth István képviselő például azt kérdezte, hogy miként lehetne a metadon-programokat szociális munkával kiegészíteni, illetve hogyan lehetne OEP-en kívüli forrásokat találni erre. Csorba főorvos elmondta, hogy jelenleg is együttműködnek szociális munkások a metadon fenntartó szolgáltatásokkal, azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé az igazán hatékony kiegészítő szolgáltatások és esetmenedzsment bevezetését. A drogterület pedig ezidáig nem volt túl vonzó a magánadományozók számára.
Szomor Katalin szakértő, a Szcientológia Egyházhoz köthető Drogmentes Maraton tanácsadója kérdésesnek nevezte, hogy ha a metadon valóban csökkenti a kriminalitást, akkor vajon miért kerülnek börtönbe olyanok, akik a fenntartó programon részt vesznek. Megjegyezte, hogy ismeretei szerint a metadon rontja a HIV pozitívok antiretrovirális gyógykezelésének hatékonyságát, ezenkívül arra kérte a bizottságot, hogy vizsgálja ki, vajon hány halálos túladagolás történt metadon miatt az elmúlt években. Victorné Erdős Eszter, a ráczkeresztúri református rehabilitációs otthon vezetője, a FIDESZ által felkért szakértő a szubsztitúciós programokkal kapcsolatos elvi kifogásainak adott hangot. Szerinte Csorba előadása egyoldalú volt, nem számolt be a metadonfenntartás káros hatásairól, például, hogy a metadonfüggőség komoly elvonási tünetekkel jár, és arról, hogy a fenntartás elveszi a lehetőséget „a fiatalok gyógyításától”. Erdős szerint a metadon miatt nem jönnek új kliensek a rehabilitációs otthonokba, és hallomásból tudni vélte, hogy a metadonprogramok nem tartják be a protokoll által előírt korlátokat (18 éven aluli felvételének tilalma, a korábbi absztinencia-orientált kezelés sikertelenségének ellenőrzése). Mindazonáltal elismerte, hogy a metadon szükséges azok számára, akik nem képesek „meggyógyulni”.
Csorba a vádakra reagálva elmondta, hogy nincs tudomása olyan esetről, amelyről Erdős tudni vél, de ha konkrét ilyen esetet jelentenek neki, azt szigorúan kivizsgálja. Hangsúlyozta, hogy a helyes megközelítés az integrált megközelítés, amely az egyes kliensek szükségleteihez alakítja a megfelelő beavatkozásokat. Jelenleg a becslései szerint mintegy 10 ezer opiátfüggő él az országban, és ebből mindössze pár száz jelentkezik önként rehabilitációs programokra: a rehabilitációs programokon való részvétel ugyanis komoly előfelkészítést és motivációt igényel. Illúzió azt gondolni, hogy az opiátfüggők tömegei állnak készen a leszokásra, csak a metadon miatt nem teszik ezt meg. Szerinte a metadonprogramok éppenhogy a rehabilitációs programok fő beutalói közé tartoznak. A metadonprogram képes arra, hogy egészségügyi és szociális értelemben stabilizálja ezeket az opiátfüggőket, hogy csökkentse a HIV fertőzés, a bűnözés, a munkanélküliség és a hajléktalanság kockázatát a körükben. Rácz József és Sárosi Péter szakértők szintén Csorba mellett szólaltak fel, hangsúlyozva, hogy a szubsztitúciós kezelés a tudományos bizonyítékok alapján a legsikeresebb beavatkozási formák közé tartozik a drogpolitikában, költséghatékonyságát tengernyi tudományos bizonyíték támasztja alá. A mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek, így például az ENSZ AIDS-ellenes szervezete, a UNAIDS szerint pedig a metadonfenntartó kezelés egyértelműen és jelentősen növeli a HIV pozitív droghasználók antivirális gyógykezelésének hatékonyságát. Szomor Katalin erre azt vetette közbe, hogy szerinte a UNAIDS „politikai szervezet”, nem tudományos. A TASZ Drogpolitikai Programvezetője egy tanulmányt írt ebben a témában, amelyet elküldött az Addiktológia c. folyóiratnak publikálás céljából (A tanulmány kéziratos verziója letölthető itt!).
Az ülés második felében Dr. Heylmann Katalin bv. ezredes és főtanácsos tartott előadást a fertőző betegségek és a droggal kapcsolatos ártalmak kihívásairól a hazai büntetés-végrehajtás intézményeiben. Mint elmondta, nemrégen Brüsszelben járt az Európai Unió kormányközi egyeztető szervének (Horizontal Working Group) ülésén, melyen éppen ez volt a fő téma. A főtanácsos asszony szerint Magyarország jóval kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai országok büntetés-végrehajtása, ugyanis Nyugaton a fogva tartotti populáció jelentős része injekciós droghasználó, míg nálunk ez a jelenség még elszigetelt. A HIV és hepatitis szűrések helyzete nyugtalanító: 2003 óta a kötelező HIV szűrés megszűnése után a tesztelésre jelentkezők száma folyamatosan csökken, amióta a fogva tartottak számára rendezett véradásoknak vége szakadt, a hepatitis szűrésre is igen korlátozottak a lehetőségek. Heylmann a megoldást a non- és for-profit szektorral való együttműködésben látja: olyan projektek beindításában, amelyek növelhetik a fogva tartottak motivációját a szűrésre. Elmondta, hogy 2001-ben egy olyan döntés született, amelynek értelmében biztonsági okokra hivatkozva elutasították a metadon raktározását a BV intézményekben. Így metadon fenntartó kezelés folytatására csak azoknál a fogva tartottaknál van lehetőség, akik korábban is részesültek ilyen szolgáltatásban odakint, és csak úgy, ha napi rendszerességgel kiszállítják az illetőt a közösségi ellátóhelyre. (A Drogriporter kizárólag a miskolci drogambulanciától értesült hasonló gyakorlatról, Csorba József nem tud hasonlóról a Nyírő Gyula Kórházban).
Sárosi Péter
Csorba József előadását letöltheti itt! (Power Point)
