Tűcsere: mítoszok és tények

2007. április 23.

Az ÁSZ Egyesület, a Drogprevenciós Alapítvány és a TASZ nyílt levele Pettkó Andrásnak a tűcserét érintő parlamenti felszólalával kapcsolatban.

A parlament 62. ülésnapján a kábítószerüggyel kapcsolatban Pettkó András (MDF) képviselő néhány olyan megállapítást tett (HTML) a tűcsere programokkal kapcsolatban, amelyekre az ÁSZ Egyesület, a TASZ és a DPA tűcsere programja az alábbi levélben és egy hosszabb tanulmányban válaszolt.

 

A tanulmányt letölthetik itt 

 

A Képviselő Úrnak elküldött levél:

 

 

 

 

              

Pettkó András részére

Magyar Demokrata Fórum

Tisztelt Képviselő Úr!

A Parlament 62. ülésnapján, 2007. április 3.-án a tűcsere programokat érintő felszólalásaival kapcsolatban feltétlenül szükségét érezzük annak, hogy néhány felvetett kérdésére reagáljunk.

Úgy gondoljuk közös érdekünk, hogy a közegészségügyi és drogpolitikai kérdésekben a döntések a lehető legmegbízhatóbb forrásokon alapuló, tudományosan megalapozott információkra épüljenek. A mellékelt dokumentumban ezért részletesen kifejtjük azokat a tudományos eredményeket, amelyek kételyeire választ adnak. Minden egyes állításunk irodalmi hivatkozása mellett megtalálja az Internetes címet, ahol az eredeti dokumentumot is elolvashatja.

Tekintettel a mellékelt dokumentum hosszúságára, röviden Összefoglaltuk Önnek azokat a legfontosabb megállapításokat, amelyeket felszólalásával kapcsolatban az ártalomcsökkentő szolgáltatók ernyőszervezete, az Ártalomcsökkentők Szakmai Közhasznú Egyesülete, a legnagyobb hazai tűcsereprogram a Drogprevenciós Alapítvány Civil Szociális Kontaktprogramja és a drogpolitikával 13 éve foglalkozó Társaság a Szabadságjogokért feltétlenül tudomására szeretne hozni.

Miért fontos a tűcsere program, ha kevés intravénás droghasználó él Magyarországon?

Bár az illegális szereket használók között valóban kis arányban fordul elő injektálás, mégis az intravénás droghasználat az, ami a legnagyobb közegészségügyi és járványügyi kockázattal jár, és ez a kockázat a nem injektáló populációra is érvényes. Ártalomcsökkentő eszközökkel ezek az ártalmak hatékonyan csökkenthetők.

Mik a bizonyítékok a tűcsereprogramok hatékonyságára a HIV/AIDS járvány megfékezésében?

Az évtizedek alatt felhalmozódott tudományos eredmények és az olyan szervezetek tudományos alaposságú áttekintései, mint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) egyöntetűen igazolják, hogy a tűcsere programok hatékonyak és eredményesek a HIV járvány megfékezésében, anélkül, hogy bármilyen negatív következménnyel járnának.

Milyen nemzetközi szervezetek és dokumentumok támogatják még a tűcserét? 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ AIDS-re szakosodott szerve a UNAIDS, valamint az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, közös 2004-es nyilatkozatában sürgeti az ilyen programok bevezetését. Az Európai Unió Drog Stratégiája (2005-12) és Akcióterve (2005-08) szintén fontos szerepet szán az ártalomcsökkentés, így a tűcsere programok terjesztésének és fejlesztésének. Az Európai Tanács 2003. június 18-i ajánlása kifejezetten azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy biztosítsanak hozzáférést a droghasználók számára a steril fecskendőkhöz és kondomokhoz.

Miért van szükség tűcsere programokra, ha a patikában is hozzá lehet jutni a tűkhöz?

A tűcsere program egy racionális, működő és költséghatékony válasz egy közegészségügyi és szociális problémára. Az intravénás droghasználat létező jelenség, a használók gyakran marginalizált helyzetben vannak, a patikák nem mindig látják el őket, és szükség van olyan programokra, amelyek a nehezen elérhető, de kockázatos magatartást folytató csoportokat steril felszereléssel, információkkal látják el és segítséget adnak neki. Ezek komplex szolgáltatások amelyek jóval többet foglalnak magukba mint a tűk egyszerű cseréjét.

Mik azok a szolgáltatások, amik a patikában nem elérhetőek, de a tűcserékben igen?

A tűcsere programokban a tűk cseréjén kívül még egy sor olyan könnyen elérhető szolgáltatás létezik, amelyek az ártalmak csökkentésére, egészségmegtartásra és fejlesztésre, az életminőség javítására irányulnak. A mellékelt dokumentumban részletesen kifejtjük majd ezeket. Most csak néhány példát sorolnánk fel: Pszichoszociális segítségnyújtás képzett személyzet által. Fertőző betegségekkel és biztonságosabb használattal kapcsolatos tanácsadás. Méregtelenítés, rehabilitációra irányítás. Utcai megkereső munka. Pihenési, beszélgetési lehetőség. Adományok, mosási lehetőség. Szűrés. Óvszer biztosítása. Orvosi ellátás. A stigmatizáció csökkentése.

Miért költséghatékonyak a tűcsereprogramok?

A tűcsere programok hatékonyságát a fertőzésektől megmentett emberek HIV kezelés költség kieséséből szokták megállapítani. Ahol léteznek ilyen programok, bizonyítottan meg lehetett fékezni a járványt, és ezzel az egészségügy kiadásait jelentős, a tűcserék költségeit messze meghaladó mértékben lehetett csökkenteni.

Mennyi támogatást kaptak a kábítószerügyi koordinációért felelős tárcától a tűcsereprogramok 2005-ben?

A jelentésben szereplő összeg nagy része nem tűcserék támogatására fordítódott, hanem egyéb alacsonyküszöbű formákra.

Mi a helyzet a visszahozott tűkkel?

A visszahozott tűket a tűcserék személyzete ÁNTSZ engedéllyel, az előírásoknak megfelelő módon tárolja és szállíttatja el megsemmisítésre. A tűcserék többsége pontos dokumentációt vezet a visszahozott tűkről. Az Egészségügyi Világszervezet is megállapította, hogy a tűcsere programok létezése nem vezet a közterületen eldobált fecskendők számának növekedéséhez. A visszahozott tűk számának növekedését akkor lehetne növelni, ha valóban garancia lenne rá, hogy a fecskendők tartása miatt a rendőr nem indít eljárást a birtokosa ellen. E tekintetben az Ön által képviselt úgynevezett prohibicionista drogpolitika kifejezetten az ártalmak növekedése felé hat.

Mit ír elő a Szociális Törvény?

A Szociális Törvény szerint nem kell minden harmincezer lélekszámnál nagyobb településen tűcsere programot indítani. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű közösségi ellátását igen, de ebbe a szolgáltatásoknak olyan széles spektruma illik bele, amelyekből a helyi problémákra adandó választ lehet alkalmazni: ha tűcserére nincs szükség, nyilvánvalóan nem is kell

Mekkora a hepatitisz C fertőzöttség arány az intravénás droghasználók között Budapesten?

Az intravénás droghasználók körében a hepatitisz c fertőzöttségről nem rendelkezünk reprezentatív adatokkal. A 45% bizonyosan felülbecslés. Mindezek ellenére a hepatitisz kérdése valóban nagyon komoly figyelmet érdemel, sokkal jobban célzott, koncepciózus és összehangolt munkát a politika, a megelőző és kezelő szektor között.

Reméljük a mellékelt dokumentumban sikerült a felvetett kérdéseire választ kapni, és a jövőben is együtt tudunk tenni azért, hogy a nehéz élethelyzetbe került emberek egészségét és életét megvédhessük. Megfelelő, humánus és bizonyítottan hatékony eszközökkel.

Üdvözlettel,                                                                                               2007. április 20. Budapest

Takács István Gábor

pszichológus

 

Az

Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete

Társaság a Szabadságjogokért és a

Drogprevenciós Alapítvány tűcsere programjának nevében

 

 

Takács István Gábor

2007. április 23.