A császár meztelen?

Egy amerikai újságíró szerint a füvesek körében népszerű összeesküvési elméletnek nincs valós alapja
 

Jack Herrer, a magyarul is megjelent A császár meztelen c. könyv írója szerint a marihuána betiltására azért került sor 1937-ben az Egyesült Államokban, mivel a papír- és műanyagiparban érdekelt kapitalista nagyvállalatok üzleti érdekeit sértette az olcsó haszonnövény, a kender konkurenciája. Steven Wishnia, az AlterNet újságírója azonban a szakirodalom áttekintése után arra következtetésre jutott, hogy ez az elmélet semmivel sincs jobban bizonyítva, mint az olyan konspirációs teóriák, mint amelyek Elvis halála vagy a Kennedy-gyilkosság kapcsán terjedtek el az amerikai társadalomban. Wishnia rámutat, hogy a marihuána tilalmához vezető tényezők között sokkal inkább a rasszizmust és a puritanizmust kell keresnünk, mintsem a nagyvállalatok üzleti érdekeit. A fű elleni kampány része volt a 30-as évek antikommunista és xenofób hullámának, ez a drog ugyanis kezdetben főleg a latin-amerikai bevándorlók körében volt népszerű.

Wishnia szerint Herrer állításai egyszerű spekulációnak minősülnek. Így például a Herrer által a fő marihuána-ellenes összeesküvők közé sorolt paprígyáros, Hearst számára a kender valójában olyan üzleti lehetőséget jelentett volna, ami kihúzza a csődből, nem pedig konkurenciát. Egyébként pedig nem volt szüksége rejtett üzleti érdekre ahhoz, hogy támogassa a marihuána elleni kampányt, mivel korábban is meggyőződésből támogatta az antikommunista és rasszista hangulatkeltést. A korszakot kutató társadalomtörténészek szerint ezenkívül nem volt közvetlen kapcsolat a másik állítólagos összeesküvő, DuPont és Henry Anslinger, a fű betiltását propagáló szövetségi drogcár között. Az elmélet Wishnia szerint azért válhatott ilyen népszerűvé, mert az amerikaiak különösen fogékonyak a konspirációs teóriák iránt, és a prózai, logikus okok helyett szeretnek hinni a titokzatos, romantikus magyarázatokban.  

Sárosi Péter