• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

A drogkartellek – Mexikó új politikai ereje

október 27, 2010 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

Szemezgetés a mexikói Proceso eheti számának drogkartellekkel foglalkozó írásaiból

A hétvégi koreai G20 csúcson Calderón elnök öröme nem lehetett teljes – hiába számolt be Mexikó gazdasági fejlődéséről, az országával kapcsolatos vezető hírek ekkor is a drogkartellekkel foglalkoztak. Múlt héten történt ugyanis a rekordmennyiségű kábítószerfogás Tijuanában: a hatóságok 134 tonna marihuánát találtak és semmisítettek meg.

Az elnök a drogfogást megelőzően már többször a drogháború legsikeresebb városának nevezte Tijuanát, ahol sikerült visszaszorítani a bűnözést és előmozdítani a lakók biztonságát. Ehhez képest meglepő, hogy a sikeres hadjárat után valahol mégis meglapulhatott 134 tonna fű. Még elkeserítőbb, hogy a megsemmisítést követően, vélhetően az érintett Sinaloa kartell tagjai mészárlást végeztek egy detoxikálóban: tizenhárom falhoz állított pácienst lőttek tarkón. Az eset után ismeretlenek rádióüzenetben közölték a rendőrséggel, hogy a drogfogást megtorlandó további 135 halálesetre számíthatnak. A brutalitásukról közismert drogkartellek dühe a saját szemszögükből érthető, hiszen az általuk az USA-ba exportált kábítószerek 60%-a marihuána. Egész pontosan az a marihuána, amely önmagában még egyetlen fogyasztójának életét sem követelte, most pedig úgy tűnik, hogy csupán egy drogfogás újabb 150 értelmetlen áldozattal fogja növelni a mexikói drogháború már így is 30 ezerhez közelítő áldozatainak számát. És minden látványos lefoglalás ellenére nagyon úgy néz ki, hogy a már négy éve tartó küzdelemben a mexikói állam áll vesztésre.

A Proceso eheti száma – története során már sokadszorra – a mexikói drogkartellek tevékenységére koncentrál. Az elsősorban politikai elemzéseket közlő mexikói hetilap fent található címlapján virító kenderültetvényben a következő üzenet olvasható „a fél ország a drogkartellek hatalma alatt”.
 

 

 

Ha kivégzel egy kartellfőnököt, azonnal hat másik lép a helyébe

A lap vezércikke áttekintést nyújt arról, hogyan sikerült a 2000-es években a drogkartelleknek uralmuk alá vonni közel kétszáz város önkormányzatát. A múlt heti, szervezett bűnözéssel foglalkozó konferencián Eduardo Salcedo Kolumbia példáján keresztül bemutatta, hogy a drogkartellek a leggyengébb, nem megfelelően integrált állami szervezetekbe férkőznek bele először (értsd: megveszik a tisztviselőket kilóra), majd hosszú távon a saját jelöltjeikkel a választások eredményére is komoly ráhatással bírnak. Ezt támasztja alá a Proceso vezércikke is, mely szerint a bűnözői csoportok megtanulták, hogy az önkormányzat az államnak a lakossághoz legközelebb álló szintje – innen kell elindulniuk, hogy a hatalom felsőbb szféráiba is beférkőzhessenek. Így lehetséges, hogy mára a kartellek több állam legfőbb ügyészének védelmét is élvezik. A Szenátori Kamara Városi Fejlődésért Felelős Bizottsága augusztus végén közétett egy jelentést, mely szerint a drogkartellek 195 önkormányzatban bírnak hegemóniával és további 1500-ban erős a hatalmuk. Ugyanakkor a polgármesterek és a jogtanácsosok hiányolják az állam segítségét, valamint egyre gyakrabban számolnak be komoly fenyegetésekről, amelyeket később gyakran valóra is váltottak: az utóbbi három év során 41 községi tisztviselőt gyilkoltak meg.

A Proceso által megszólaltatott, nemzetközi jogot oktató Edgardo Buscaglia négy állam több városát végképp elveszettnek tekinti, ahol bérgyilkosok követelnek „védelmi pénzt” a szervezetektől, hogy továbbra is működhessenek, valamint ők irányítják a városokban a prostitúciót is. Buscaglia a folyamatot a feudalizációnak nevezi, hiszen a városok működésébe fokozatosan beszivárgott szervezett bűnözői csoportok hűbéri viszonyokat alakítanak ki, ahol a rendszert támogatókból válnak képviselők és polgármesterek.
Afganizációnak nevezi a Calderón közel 30 ezer áldozatot követelő drogháborúja alatt kialakult viszonyokat, melyben a kartellek az adminisztráción keresztül behatoltak a városok vezetésébe. A professzor információi szerint, míg 2007-ben az afganizáció 353 községben volt azonosítható, a fertőzött önkormányzatok száma mára már 982-re nőtt.
 

Október 5-én az USA Központ az Új Amerikai Biztonságért (CNAS) szervezete államellenes lázadói bűnszervezetek harcának minősítette a drogkartellek küzdelmét, ezzel csatlakozva Hillary Clinton szeptemberi kijelentéséhez, melyben a külügyminiszter-asszony a mexikói viszonyokat a 20 évvel ezelőtti Kolumbiához hasonlította. Hillary Clinton ezzel sokak szerint megpendítette a Plan Colombiához hasonló intézkedés foganatosítását, vagyis az USA jelentős katonai erőkkel való bevonulását Mexikóba, a kartelluralom véget vetésének érdekében.

A Procesonak nyilatkozó Porfirio Muñoz Ledo könnyen elképzelhetőnek tartja az USA katonai bevonulását az országba. A Munkáspárt 77 éves képviselője szerint a másik lehetséges forgatókönyv szerint a polgári demokráciát katonai diktatúra váltja fel. A politikus úgy látja, hogy Mexikó demokratikus keretek között kormányozhatatlan országgá vált, ahol a drogkartellek az új politikai erőként lépnek fel és nyílt kihívást jelentenek a kormány számára.

Kardos Tamás
Drogriporter
2010.10.26.

 

 

Kategória: Hírek Témák: Ázsia, Drogszabályozás, Latin-Amerika, Marihuána, Médiamonitor, USA

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter