A National Geographic cikke szerint a kannabisz-termesztők évente 5 milliárd dollár értékű villanyáramot használnak el az USA-ban
Egy 2011-es vizsgálat szerint a beltéri kannabisz-termesztők az egyik legjelentősebb áramfogyasztó az USA-ban – számol be a National Geographic. Összesen 5 milliárd dollárnyi értékben használnak villanyáramot a termesztőlámpák, ventillátorok, páramentesítők és hasonló elektromos készülekek működtetésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szabadtéri ültetvényekhez hasonló körülményeket hozzanak létre. Ennyi energiát hét erőmű állítana ellő – az USA teljes áramfogyasztásának 1%-át teszi ki – állítja Evan Mills, Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója, aki a vizsgálatot végezte. Szerinte minden egyes spangli elszívásával két font (kb. 1 kg) széndioxidot bocsát ki a fogyasztó.
“Egyes termesztők talán nem is látják az iróniáját annak a környezetszennyezésnek, amit folytatnak,” jelentette ki Martin Bouchard kriminológus, aki Brit-Kolumbiában, az észak-amerikai beltéri kannabisz-termesztés Kalifornia után második legjelentősebb fellegvárában vizsgálta annak ökológiai hatásait. Bouchard számításai szerint a brit-kolumbiai Vancouverben naponta 210 kilowatt energiát használnak el a fűtermesztők. Ez akár a nyolcszorosa is lehet annak, amit egy átlagos kanadai háztartás elhasznál.
A magas villanyszámla gyakran a rendőrséget is hozzásegíti ahhoz, hogy elkapja a termesztőket, ugyanakkor Chris Jakim DEA szóvivő szerint a termesztők ma már sokszor azzal járnak túl a hatóságok eszén, hogy lopják az áramot. Jakim szerint ez a folyamat önmagában rendkívül tűz- és balesetveszélyes.
A National Geographic cikk elemzése azonban megáll a beltéri kannabisz-termesztés ártalmainak felsorolásánál – nem megy bele mélyebb analízisbe azzal kapcsolatban, hogy vajon hogyan jutottunk ide, és nem vonja le a megfelelő konklúziókat. Az üvegházgázok kibocsátásáért elsősorban nem a fűszívók vagy maga a fűszívás felelős – ha már felelőst kell találni, akkor ugyanazon államoknak az olajipart pártoló gazdaságpolitikáját, az olajtól való gazdasági függőségünket lehetne megnevezni, amely államok üldözik a kannabisz temesztését. Márpedig a beltéri fűtermesztés azért terjedt el, mivel a szabadtéri ültetvényekkel szemben sokkal könnyebb elrejteni azokat a rendőrség szeme elől, és mert a nagyvárosi fogyasztók számára gyakran nincs más forrás. Mondhatni a beltéri hightech kannabisz-termesztés a drogtilalom mostohagyermeke. Nem csoda, hogy a civil szervezetek által indított Count the Costs kampányban a szigorú drogpolitikák egyik fő negatív mellékhatásaként a környezetszennyezés is fel van sorolva – főleg a kokain-kereskedelem szempontjából.
Sárosi Péter
