A sajtóban megjelent meta-analízis mélyebb analízise
A nemzetközi és a magyar sajtót is bejárta az a meta-analízis (avagy korábbi elemzések elemzése), mely rámutat, hogy a marihuána fogyasztása pszichotikus betegségek korábbi kialakulását eredményezheti.
A kutatás olyan tanulmányokat tekintett át, melyek pszichotikus betegségekben szenvedők életútjában vizsgálták a marihuána- és egyéb droghasználat előfordulását. A konklúzió szerint a kannabisz használói esetében átlagosan 2,7 évvel, egyéb, közelebbről nem meghatározott drogok fogyasztói számára 2 évvel korábban következik be a pszichózis, mint a drogfogyasztást mellőzők esetében. A magyar hírportálokon is olvashatjuk, hogy Michael Rice, a Nebraskai Orvosi Egyetem kutatója kétkedéssel áll a marihuána és mentális betegségek ok-okozati viszonyához, és felhívja figyelmünket arra az elméletre, mely szerint a skizofréniát az agy gyulladásos megbetegedése okozhatja, a betegek pedig a gyulladáscsökkentő hatás miatt fordulhatnak a kannabiszhoz. A háttérben azonban ennél több fontos részlet is megbújik, melyről a sajtóhírek nem számoltak be.
Dr. Mitch Earleywine pszichológus, a magyar nyelvre is lefordított „Marihuána – A tudomány álláspontja” című könyv szerzője a médiában megjelentekhez hozzáfűzte, hogy a kutatásokban vélhetőleg többnyire olyan fogyasztókról van szó, akik életük korai szakaszában kezdtek el marihuánát használni, öngyógyítási szándékkal. Abban pedig semmi újszerű nincs, hogy a korai tinédzserkorban elkezdett, rendszeres füvezés – főként bizonyos fejlődési sérülések és környezeti hatások mellett – nagyobb eséllyel vezethet mentális megbetegedésekhez, például szkizofrénia kialakulásához. A pszichológus szerint a kutatások elmulasztják figyelembe venni, hogy számos fiatal használ kannabiszt olyan enyhébb mentális problémákkal, melyekkel nem szeretne pszichológushoz fordulni. Ők időlegesen jó eséllyel javulást is tapasztalhatnak tüneteikben, majd a pszichózis után, az öngyógyítás reményében ismét a fűhöz fordulnak… Továbbá a kutatások rendszerint arra sem térnek ki, hogy a marihuána fogyasztása előtt volt-e a betegnek pszichotikus tünete, így Earleywine szerint ezekben az esetekben enyhén fűellenes előítéletű tanulmányokkal van dolgunk.
A pszichológus professzor emlékeztet a meta-analízis másik problémájára, miszerint azok a pszichotikus betegségben szenvedők, akik marihuána fogyasztásról számoltak be, más drogokat gyakran nagyobb rendszerességgel fogyasztottak, ami farmakológiailag sok mindent megmagyaráz. Az amfetamin és a kokain közvetlenül a dopaminrendszerre hat, márpedig a jelenlegi uralkodó nézet szerint a szkizofréniát épp ennek a rendszernek a túlműködése okozza! Számos amfetamin származékot tartalmazó gyógyszert (például Ritalint és Adderallt) használnak az ADHD kezelésére és a szellemi teljesítmény fokozására is, amit az alanyok gyakran nehezebben ismernek el, mint a füvezést.
Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy az adott típusú kannabisz fajtában milyen arányban fordul elő a két legfontosabb pszichoaktív anyag, a THC és a CBD (kannabidiol). A fájdalomcsillapítás és az étvágygerjesztő hatás mellett a THC felelős az eufóriáért, míg a CBD épp ellenkezőleg antipszichotikus hatású, vagyis oldja a szorongást és ellensúlyozza a THC kellemetlen kísérő tüneteit. Részint épp az alacsony CBD tartalom lehet az oka, hogy néhány speciálisan kitenyésztett fajta használatakor a fogyasztók gyakrabban tapasztalnak szorongásos tüneteket. Antipszichotikus tulajdonsága miatt jelenleg is vizsgálják a kannabidiol alkalmazhatóságát a szkizofrénia és a pszichózis kezelésében. Ha a kísérletek sikerrel járnak, alighanem alapjaiban fog megváltozni a véleményünk a kannabisz és a pszichózis viszonyáról.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.02.17.
