Miért hatékonyabb a kannabisz a krónikus fájdalmak csillapításában, mint az opiátok?
A Scientific American c. tudományos ismeretterjesztő folyóirat novemberi száma részletesen foglalkozik a krónikus fájdalmak csillapításának kérdésével. Az akut fájdalmakkal szemben, amelyek a szervezet természetes reakciói a további sérülések elkerülésére és a gyógyulás elősegítésére, a krónikus fájdalom a test egyfajta hibás reakciójából fakad, amely a betegség/sérülés elmúlása után is állandósítja a fájdalmat. A szervezet ilyenkor úgy érzékeli, mintha a szövetek károsodnának, holott erről a valóságban nincs szó, így akár a legkisebb fizikai behatás (pl. érintés) is elviselhetetlen fájdalmat okozhat (ezt nevezik neuropátiás fájdalomnak). Az európai és amerikai lakosság 10-20%-a tapasztal meg élete során krónikus fájdalmat, Magyarországon a Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása szerint egymillió ember, a lakosság 11 százaléka szenved állandó fájdalomérzettől. A krónikus fájdalom kezelése még gyerekcipőben jár a világon, a kezelés többnyire fájdalomcsillapító gyógyszerek, így morfin-alapú fájdalomcsillapítók felírásából áll, ezek azonban, amellett, hogy magas addiktív potenciállal rendelkeznek, gyakran hatástalanok maradnak. De vajon miért?
A cikk szerint azért, mert az opiátok az idegsejtek közötti kommunikáció blokkolásával csillapítják a fájdalmat – a neuropátiás fájdalmat azonban egy másik sejtcsoport, az ún. gliasejtek generálják. A gliasejtekből jóval több van az agyban és a gerincvelőben, mint az idegsejtekből, ezek a sejtek azonban nem közvetlenül bocsátanak ki impulzusokat, mint az idegsejtek, hanem a neuronok kémiai környezetének alakításán keresztül befolyásolják a szervezet fájdalomérzékelését. Ha az idegsejtek károsodnak, a gliasejtek elősegítik a gyógyulást és a szervezet immunreakcióját. Először 1994-ben mutatták ki, hogy a gliasejtek fontos szerepet töltenek be a krónikus fájdalmak kialakulásában. Stephen T. Meller német kutató patkányokban kiiktatta a gliasejtek egy csoportját (az ún. asztrocitákat, amelyek csillag formájukról kapták elnevezésüket), majd megvizsgálta, hogyan reagálnak a patkányok az akut fájdalomra. Az eredmények szerint a patkányok akut fájdalomérzetét a gliasejtek kiiktatása nem befolyásolta. Amikor azonban mesterségesen krónikus fájdalmat idézett elő patkányoknál, a gliasejtek kiiktatásával a neuropátiás fájdalom drasztikusan csökkent. A gliasejtek ugyanis olyan kémiai anyagot (citokinek) termelnek, amelyek például a közvetlenül sérült szövetek környékét is hiperérzékennyé teszik az érintésre (gondoljunk arra, milyen érzékeny a gyulladt bőrfelületnek még a környéke is). Ez a szervezet természetes reakciója, amellyel a sérült szöveteket kívánja védeni a további sérüléstől, illetve biztosítani a gyógyulás feltételeit. Ha azonban az idegsejteket komoly sérülés éri, az néha “túlreagálásra” készteti a gliasejteket, így a szervezet olyan idegsejtektől is hosszú távú intenzív fájdalom-impulzust kap, amelyek már begyógyultak és jelenleg nem sérültek. Az ilyen típusú fájdalmat csakis a gyökerénél – a gliasejteknél – lehet kezelni, ez magyarázza, miért ilyen alacsony hatékonyságúak az opiátok a neuropátiás fájdalom csillapításában.
A kannabisz azonban teljesen eltérő fájdalomcsillapító-tulajdonságokkal rendelkezik. A kannabisz aktív hatóanyagai, a kannabinoidok ugyanis két receptorhoz csatlakoznak: a CB1 és a CB2 receptorhoz. A CB1 receptor felelős a tudatállapot módosulásért (“beszívottság”), míg a CB2 receptornak sokkal inkább a fájdalomérzethez van köze. A CB2 közvetlenül nem befolyásolja az idegsejtek működését (így tudatállapot-módosulást sem okoz), hanem a gliasejtekre hat. Amikor a kannabisz a CB2 receptorokon keresztül kifejti a hatását, akkor a gliasejtek csökkentik az aktivitásukat – ez magyarázza, hogy sok krónikus fájdalomtól szenvedő beteg különösen hatékonynak találja a kannabiszt a fájdalmai csillapítására. A gyógyszercégek jelenleg is gőzerővel kutatnak olyan gyógyszer után, amely kizárólag a CB2 receptorokat aktiválja anélkül, hogy a páciensek “beszívnának” tőle. Nem tudni, feltalálnak-e majd ilyen szert, addig is a krónikus fájdalmakkal élőknek a kannabisz-készítmények fogyasztása komoly segítséget jelenthet a fájdalom ellen napról napra folytatott küzdelemben. A kannabisz ráadásul jóval kevesebb mellékhatással jár, mint a legtöbb receptre felírt fájdalomcsillapító gyógyszer fogyasztása, és amennyiben tisztán, vaporizátorból szívják, a légzőszervek károsodása is elenyésző.
Az USA-ban jelenleg már 13 államban legálisan is felírhatja az orvos a marihuánát a krónikus fájdalmakkal élők számára. A gyógyászati marihuánával kapcsolatos kutatások Kaliforniában a legelőrehaladottabbak, ahol egyes kutatólaboratóriumok olyan kannabisz-fajtákat próbálnak nemesíteni, amelyek különösen alkalmasak a krónikus fájdalmak csillapítására. A kannabisz annak legismertebb aktív hatóanyaga, a THC mellett tartalmaz más kannabinoidokat is, így például kannabidiolt (CBD). A CBD intenzívebben hat a CB2 receptorra, így a magas CBD-koncentrátumú kannabisz-fajták gyógyászati potenciálja magasabb lehet. A kannabisz jelenleg széles körben fogyasztott fajtái azonban jóval kevesebb CBD-t tartalmaznak, mint THC-t (átlagosan 0,1%-ot). Egyes pácienseknek igen nagy dózisban kell kannabiszt fogyasztani ahhoz, hogy a kívánt fájdalomcsillapító hatást elérjék – márpedig sokan nem kívánt mellékhatásként élik meg az ezzel együtt járó intenzív “beszívottságot”. Nekik komoly segítséget jelentene az 5%-os CBD koncentrációjú kannabisz-fajta, amelynek nemesítésével jelenleg kalifornai termesztők kísérleteznek.
A közelmúltig a szövetségi hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy blokkolják a gyógyászati marihuánával kapcsolatos kutatásokat, az Obama-kormány hivatalba lépése után azonban kaliforniai kutatók egy csoportja saját laboratóriumot hozott létre San Fransiscóban. A tudósok itt a legkorszerűbb berendezések (gázkromatográf, ionkromatográf) segítségével a különféle kannabisz-fajtákat tesztelik azok gyógyászati hatékonysága szerint. Szorosan együttműködnek az állami törvények betartásával orvosi receptre marihuánát áruló boltokkal, akik a tesztanyagot szolgáltatják a számukra. A boltok ugyanis komolyan veszik hivatásukat, és fontosnak tartják, hogy a klienseiket ellenőrzött minőségű, bevizsgált marihuánával szolgálják ki, hiszen mint minden gyógyszernél, itt sem mellékes szempont a hatóanyag-tartalom és összetétel. A laborban bevizsgált minták 3%-a például penészgombával (Aspergillus Fumigatus) volt fertőzött, amely a nem megfelelő tárolás következménye, és veszélyt jelenthet a páciensek egészségére. A tudósok és aktivisták létrehozták a Medical Cannabis Safety Program-ot, amelynek elsőszámú célja a minőségbiztosítás. Úgy tűnik, a hippi-dilettantizmus korszaka lejárt, egy új professzionális iparág kialakulásának lehetünk szemtanúi.
Sárosi Péter
