• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A morális pánik politikája

Szerző: Kardos Tamás | március 29, 2007

Tweet

Az Independent cikkének részletes kritikája.

Az Independent cikkének részletes kritikája.

A The Independent on Sunday c. brit lap vezércikke,[1] amelyben a szerkesztők bocsánatot kérnek korábbi kiállásukért a marihuána dekriminalizációja mellett, nagy figyelmet keltett nem csak Angliában, hanem Magyarországon is. Ezt jelzi az is, hogy azon ritka esetek egyikét figyelhettük meg, amikor a Hírszerző és a Kuruc.info ideológialiag teljesen eltérő portálok egyaránt gyorsan és kritikátlanul lecsaptak a hírre. Pedig a cikk nem érdemelte meg ezt a hűhót: mind érvelésének logikájában, mind az érvek valóságtartalmában súlyos tévedésekre, csúsztatásokra bukkanhatunk.

 

 

Vegyük sorra, melyek ezek.

 

1. A kannabisz potenciája 25-szörösére emelkedett a 70-es évek óta – a szupererős ún. skunk fajták meghonosodásával már nem ugyanarról a drogról beszélünk, mint régen. Maga a cikk nem jelöl meg semmilyen forrást a kannabisz állítólagos potencia-növekedésével kapcsolatban, a szöveg ráadásul következetlenül fogalmaz: az újság címoldalán a felirat azt mondja, a kannabisz 25-ször erősebb, a cikk szövegében ugyanakkor már azt olvassuk, hogy a kannabisz 25-ször erősebb lehet („can be” és „may be”). Az újságnak nyilatkozó Robin Murray viszont ennél már kisebb, 2-3%-ról 15-20%-ra történő növekedésről számol be. Valójában azonban neki sincs igaza. A Drugscope nevű brit drogmonitorozási intézet múlt heti jelentése szerint az Egyesült Királyságban használt skunk átlagos potenciálja 10% körül van, az ennél erősebb fajták pedig nagyon ritkák (ráadásul a többség hasist szív).[2] Az Európai Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Megfigyelő Központjának (EMCDDA) tanulmánya szerint az Európai Unióban nem következett be jelentős növekedés a kannabisz potenciáljában az elmúlt években.[3] A szupererős kannabiszról szóló híreszteléseknek ugyanakkor nagy hagyományai vannak: az Egyesült Államokban már a 80-as évek végén is arról cikkezett a sajtó, hogy az akkori kannabisz akár 1400 százalékkal (!) erősebb, mint a 70-es években használt.[4] Ennek a kampányak a célcsoportja azok a szülők voltak, akikkel azt akarták elhitetni – alaptalanul -, hogy az általuk a 70-es években szívott fű még teljesen más drog volt. Valójában a mai skunk fajták is ugyanazt a drogot tartalmazzák: a THC-t. Hiányzik ezenkívül a tudományos bizonyíték arra is, hogy a magasabb THC tartalmú füvek szükségszerűen mértéktelen használathoz vagy súlyosabb egészségkárosodáshoz vezetnének. Így bár a hasis (gyanta) többnyire jóval potensebb, mint a marihuána (virágzat), a hasis-szívók átlagban nem feltétlenül juttatnak a szervezetükbe több THC-t, mint a marihuána-szívók (kevesebbet tesznek a cigibe).

 

2. A legújabb tudományos kutatások bebizonyították, hogy a kannabisz használata skizofréniát okoz. A tudomány kétségkívül bebizonyította, hogy a skizofrénia és a kannabisz között van valamilyen kapcsolat – azonban ez a kapcsolat a kutatások szerint egyártalán nem oksági jellegű. Holland, dán, új-zélandi és brit kutatók is foglalkoztak az elmúlt években ezzel a kapcsolattal, annyit sikerült megállapítaniuk, hogy a skizofrének körében gyakoribb a kannabisz-használat, és hogy bizonyos, a skizofrénia kockázatának kitett serdülők számára a rendszeres kannabisz-használat növeli a betegség tüneteinek kialakulását.[5] Ez a kockázat a kannabisz-használók teljes csoportját tekintve minimális, csupán a tinédzser használók egy törpe kisebbségét érinti, akik többnyire más szempontból is veszélyeztetettnek számítanak. Hogy az egyéb kockázati tényezők mellett a kannabisz hozzájárulása mekkora, azt nehéz mérni – mindenesetre a 90-es években a növekvő kannabisz-fogyasztási trendek mellett a skizofrénia előfordulása nem nőtt, hanem csökkent. A cikk sugalmazásával ellentétben a kannabisz miatt kezelés alá kerülő fiatalok jelentős részét szerencsére jóval enyhébb tünetekkel kezelik, vagy éppen nem önszántukból, hanem szülői-iskolai vagy éppen bírósági nyomásra „választják” a kezelést. Elég meredek ebből arra következtetni, hogy a felnőtt kannabisz-használók millióinak kriminalizációja indokolt azért, hogy ezzel bizonyos tinédzserkori problémák megjelenését megelőzzük – már ha meg tudnánk előzni. A büntetőjognak az Independent által feltételezett elrettentő ereje azonban a statisztikák szerint most sem működik, mivel a jelenlegi rendszerben éppen azok jutnak hozzá legkönnyebben a marihuánához, akiket a leginkább védeni kíván: a tinédzserek. Még ha igazak lennének is a kannabisz tömeges skizofréniát okozó hatásairól szóló hírek, ez akkor sem támasztaná alá a büntetőjogi szigor fenntartását. Ezt maguk a skizofriával foglalkozó kutatók is gyakran hangoztatják, így például a holland kutatás szerzője, Jim van Os professzor a Guardiannak kijelentette: „az, hogy a kannabisz az emberek egy kisebbségénél pszichózist okozhat, egyáltalán nem érv a tiltása, hanem sokkal inkább a legalizálása mellett. Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a kormányzat információt és tanácsot adjon, és hogy kontrollt gyakoroljon a veszélyesebb skunk fajták fölött”. Dr. David Fergusson, egy sokat idézett, a kannabisz és skizofrénia kapcsolatát vizsgáló új-zélandi vizsgálat vezetője szerint pedig „a letartóztatás/büntetés nem csökkentette a kannabisz-használatot, a rendőrség által előállított fogyasztók 95%-a vagy növelte vagy fenntartotta az eddigi fogyasztási mennyiségét, a törvény tehát nem hatékony a kannabisz-használat csökkentésében”. Főleg nem hatékony a problémás tinédzserek fogyasztásának megakadályozásában, akikre egyébként sem jellemző a törvénytisztelet. A legális piaci kontroll hatékonyságát viszont igazolják a dohányzás visszaszorítását célzó jelenlegi beavatkozások Nyugat-Európában, például a reklámozás, az árusítás és a fogyasztási helyszínek minimalizálása, amelynek hatására csökkent a serdülőkori kipróbálók aránya.[6]

 

Sajnos a politika gyakran sokkal érzékenyebben reagál a sajtóban manifesztálódó morális pánikra, mintsem a politikai szabályozási opciók józan tudományos mérleglésre. Az utóbbi jóval kevesebbet ér a szavazatok gyűjtése szempontjából. Nagy-Britanniában például a kormány és a parlament különféle tudományos bizottságainak jelentései egyaránt a kannabisz-politika büntetőjogi megközelítésének csődjére mutattak rá. A Művészetet, ipart és kereskedelmet ösztönző királyi társaság (RSA) által múlt héten publikált, a brit drogpolitikát elemző tudományos jelentés jóval kevesebb médiavisszhangot váltott ki, mint a skizofrénia és kannabisz kapcsolatáról szóló, szenzációhajhászan elferdített kutatási eredmények.[7] Pedig a tanulmány érdekes végkövetkezetést fogalmaz meg: „a drogpolitikánknak a dohány- és alkoholpolitikához hasonlóan a használat szabályozására és az ártalmak megelőzésére kellene koncentrálnia, nem pedig a használat mint olyan betiltására. Az illegális drogokat az alkohollal, a dohánnyal és a receptre kapható gyógyszerekkel együtt, egységes szabályozási keretben kellene szabályozni”. Az Independent cikke nem számolt ezzel a jelentéssel, és valószínűleg nem ismerte azt a Lancetben megjelenő tanulmányt sem, amelyre egyébként hivatkozott. Ez a vizsgálat 20 különféle tudatmódosító anyagot hasonlított össze, és ezen a listán a kannabisz valóban veszélyesebb helyre került, mint az LSD és az Ecstasy. Arról azonban mélyen hallgat a szerkesztőség, hogy ugyanazon a veszélyességi listán, amelyen a kannabisz a 11. helyet foglalja el, a dohány a kilencedik, az alkohol pedig az ötödik legveszélyesebb drog címét nyerte el![8] A lista nem a kannabisz különleges veszélyességére mutatott rá, hanem a közhit által helytelenül a legveszélyesebb szerek közé sorolt LSD és Ecstasy relatíve alacsony ártalmi fokára az olyan szerekkel összehasonlítva, mint az alkohol vagy a dohány. A közvélemény még mindig jelentősen alulbecsli a legális drogok veszélyességét az illegálisakhoz viszonyítva, és míg a dohányzás és alkoholfogyasztás esetében hisz a kulturális normák és döntési szabadság fontosságában, valamint a prevenció és kezelés elsőbbségében, az illegális szerek esetében ezt tagadja, és büntetőjogi tiltásért kiált. Lehet vitatkozni azon, hogy az egyes drogok esetében milyen szabályozási opció a legmegfelelőbb, melyik a kártékonyabb. Azonban a tudományos adatok kontextusukból kiragadott, démonizáló bemutatása nagyon kártékony. Az Independent vezércikke legfeljebb a morális pánik politikáját gerjeszti, márpedig a pánik rossz tanácsadó, különösen a politikában.

Sárosi Péter 

  


[1] http://href.hu/x/2gb6

[2] http://href.hu/x/2gb8

[3] EMCDDA vizsgálat a kannabisz potenciájáról: Drogriporter, Online Tanulmányok, 2004.12.15.

[4] http://href.hu/x/2gba

[5] Őrület: Drogriporter, Hírek, 2006.02. 01.

[6] http://href.hu/x/2gbi

[7] http://href.hu/x/2gbc

[8] http://href.hu/x/2gbe

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis), Pszichedelikus drogokArchívum: Európai Unió

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Az EU Bizottság az Európai Bíróság elé citálja Magyarországot a gyógyászati kannabisz ügyében

február 15, 2023 - Péter Sárosi

Büntetés helyett támogatást: józan gondolatok a drogvilágnapon

június 23, 2022 - Péter Sárosi

Jogunk van az asztalhoz ülni

február 16, 2022 - István Gábor Takács

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter